53–104 / 107 találat
-
új 2 munkanap
A Tartalomból:
Háború és béke – béke a világháborúk után
A romba dőlt Európa – 1945, egy új világrend a romokon
Írország háborúba megy – 1916, fegyveres ír felkelés
Rivális királynők – I. Erzsébet és Mária skót királynő kapcsolata
Ganz Ábrahám, a forradalom öntőmestere
Diplomáciai jelentések a háború utáni Magyarországról – a brit nagykövet szemszögéből
Szekfű Gyula kor- és kórképe – Út a Horthy rendszer és a nyilas pusztítás
Vita egy 700 éves királygyilkosságról – II. Eduárdot mégsem gyilkolták meg?
Kasztrált énekesek hódítják meg Európát – A 18. század sztárjai
Magyar ügynök vagy szlovák hazafi? – Frantisek Jehlicka
Lehetséges-e európai kollektív emlékezet? – nemzetek feletti történelmi tudat
Ember és környezete a 19. századi Magyarországon Urbanizáció és iparosodás
A rovatokból:
Reaktorkatasztrófa Csernobilban
Fókuszban – Közelítő rokonság
Bűnözés – Miről árulkodnak a 19. századi zárfeltörő versenyek?
Divattörténelem – A testkép változása
Múzeum – A magyar telefónia
Tallózó – Kádár-kori sportpolitika
Vélemény – Újra kell gondolni a civilizáció fogalmát
Háttér – Miért tartanak Európától a brit konzervatívok?
Miről verselt Erzsébet királyné?
6. évfolyam, 4. szám, 2016. április
-
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A hónap témája: magyar őstörténet, magyar nyelv, magyar honfoglalás. További témáink: kártékony találmányok; a skót-angol szembenállás múltja; 100 éve történt: a kisantant és Bethlen István kormányalakítása; a városalapító ikrek; gyorsan tanuló cetek és az első magyar pizzéria – és még sok történelmi érdekesség a magazin 2021. áprilisi számában! -
új 2 munkanap
Az 1848-as forradalom és a szabadságharc 20. évfordulójára 1868-ban megjelent impozáns kivitelű emlékalbum hasonmás kiadása többek közt Jókai Mór, Tompa Mihály, Podmaniczky Frigyes, Irányi Dániel, Asbóth Lajos honvédtábornok írásaival, Benczúr Gyula, Jankó János, Liezen-Mayer Sándor, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Wágner Sándor festményei nyomán készült fametszetekkel.
-
új 2 munkanap
Horthy Miklós személyéről és tevékenységéről számtalan könyv, tanulmány és cikk született az utóbbi években, de életének és karrierjének egy kevéssé feldolgozott szakaszát az utókor eddig csak nagy vonalakban ismerhette. Turbucz Dávid vállalkozott elsőként arra, hogy Horthy 1882 és 1918 közötti haditengerészeti karrierjét a magyar és osztrák közgyűjteményekben fellelhető anyagokra támaszkodva, tudományos alapossággal és részletességgel, de egyúttal olvasmányos stílusban mutassa be.
A dokumentumokból megtudjuk többek közt azt, hogy miért választotta a fiatal Horthy családja ellenkezése dacára a haditengerésztiszti pályát, és hogyan sikerült a társasági életet kedvelő fiatalembernek tanulmányi nehézségei ellenére olyan kapcsolati hálót kiépítenie a fiumei Tengerészeti Akadémián, amellyel későbbi karrierjét is megalapozta. A szerző végigkalauzolja olvasóit Horthy Miklós nagy, világ körüli útján a “kannibálók földjétől” Konstantinápolyon át egészen a bécsi udvarig. Nyomon követhetjük Horthy tengeri és szárazföldi beosztásait: megismerjük Ferenc József szárnysegédjeként, a Novara gyorscirkáló, majd a flotta parancsnokaként, és megtudhatjuk, miként jöhetett létre az “otrantói hős” mítosza, amely megelőlegezte a Horthy alakját övező kultusz születését.
TURBUCZ DÁVID 1984-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett történelem (2009) és politológia (2010) szakon. Doktori fokozatát – Romsics Ignác témavezetése mellett – 2015-ben szerezte meg az egri Eszterházy Károly Főiskolán. 2012 szeptemberétől az MTA, majd 2019-től az ELKH BTK Történettudományi Intézet munkatársa. Kutatási területe Horthy Miklós élete és megítélésének története. -
A szatmári magyar színjátszás története 1919 és 1948 között.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet.
Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között.
Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegző kötet új és friss szemlélettel beszél a száz évvel ezelőtt történetekről: az elharapózó erőszakról, megszállásról, impériumváltásról, kérészállamok születéséről és bukásáról, félelemről, menekülésről, járványról, szénhiányról, nélkülözésről és elszegényedésről – az egyének által megélt Trianonról. Természetesen nem mindenkinek jutott egyenlően a megrázkódtatásokból, és nem mindenki vont le ugyanolyan következtetéseket az eseményekből. De az itt leírtak mégis lehetséges magyarázatai annak, ami 1918 és 1921 között Magyarországon történt.
ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte. Tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA “Lendület”-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei.
Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.Kastély ajándékba (Sisi, a magyarok királynéja 1.)
Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz…
Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.
Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében – kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól – és közel Andrássy grófhoz…BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért
-
új 2 munkanap
London, 1940: a Luftwaffe bombái könyörtelenül záporoznak a városra. Az ügyvédi irodában titkárnősködő Emmy Lake ki akarja venni a részét a háborús erőfeszítésekből, ezért esténként önkéntes munkát végez a tűzoltóságnál. Ám amikor meglát egy álláshirdetést egy nagy londoni lapnál, egyszerre megvalósíthatónak látja álmát, hogy női haditudósító legyen.
Hamar kiderül, hogy valójában a tekintélyes tanácsadó rovatot vezető Henrietta Bird gépírójának vették fel, Emmy csalódása pedig nem ismer határokat – különösen azért, mert Mrs. Bird minden kellemetlenséget tartalmazó olvasói levelet a kukába hajít. Ám amikor egy bizonyos Wendyért elhagyja szerelme, a háború pedig egyre nagyobb rombolást okoz az országban és az emberek életében, a megrendítő leveleket olvasva Emmy rájön, hogy nagyon is fontos feladata van: neki kell válaszolnia ezeknek a segítséget kérő nőknek. Természetesen Mrs. Bird nevében, és természetesen Mrs. Bird tudta nélkül. A. J. Pearce elbűvölő és ellenállhatatlan bemutatkozó könyve a London bombázásának rettenetét is híven ábrázoló történelmi regény, amelynek főhőse hiába akar hátat fordítani a férfiaknak és a házasságnak: nem menekül a szerelemtől sem. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A 2021. februári lapszámban fő témánk: a keresztes háborúk kora: Dan Jones, Veszprémi László, Zsoldos Attila, és Suleiman A. Mourad írásai.
További izgalmas cikkeink: Szicília véres ostroma 1943-ban. Középkori útmutató szülő anyáknak. Habsburg IV. Károly első visszatérési kísérlete. Hitler utolsó napjai. Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai. Trianon szlovák és román szemmel. Védőoltási kampány a romokon 1945-ben. Ki találta fel a celluxot? Homéroszra emlékezünk.
Merüljön el a világtörténelem legérdekesebb eseményeiben. -
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
-
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A hónap témája: magyar őstörténet, magyar nyelv, magyar honfoglalás. További témáink: kártékony találmányok; a skót-angol szembenállás múltja; 100 éve történt: a kisantant és Bethlen István kormányalakítása; a városalapító ikrek; gyorsan tanuló cetek és az első magyar pizzéria – és még sok történelmi érdekesség a magazin 2021. áprilisi számában! -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A novellagyűjtemény a falu és város klasszikus ellentétpárjára építve mutatja be “Tündérország” magyarjait, akik kötődjenek bár szorosan a természethez vagy tartozzanak akár az urbanizációhoz, hitük és gondolkodásuk alapját tekintve egyek, ahogyan törekvésükben is: embernek maradni minden körülmények között.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Wright öt éven át dolgozott ezen a könyvön, több ezer oldalnyi dokumentumot dolgozott fel, és több száz interjút készített. Az eredmény: egy egyedülállóan részletes, ugyanakkor izgalmas könyv, amely hónapokig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, majd 2007-ben elnyerte az amerikai újságírás legmagasabb elismerését, a Pulitzer-díjat is. A kötetből az olvasó megismerheti az iszlám fundamentalizmus történetét, megtudhatja, milyen szerepet játszottak a szaúdi és az amerikai kormányszervek az al-Kaida majdani vezetője, Oszáma bin Láden megerősödésében. Rokonok, barátok, harcostársak és ellenfelek meséltek a szerzőnek Bin Ládenről és az al-Kaida másik legfontosabb alakjáról, az egyiptomi Ajman al-Zaváhiriről, családjuk történetéről, az ő pályafutásukat formáló eseményekről. A szerző lenyűgöző alapossággal rekonstruálta a terrorszervezet megalakulásának előzményeit, a főszereplők szavait, cselekedeteit. A könyvben végigkísérhetjük nemcsak Oszáma bin Láden útját, hanem azt a folyamatot is, melynek során az Egyesült Államok hírszerzői és terrorelhárítói felfigyeltek tevékenységére, majd pedig megkísérelték elfogni. Lawrence Wright könyve a riporteri munka csúcsteljesítménye – elfogulatlan, mégis szenvedélyes, részletekbe menő és letehetetlenül olvasmányos.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Mi is veszett Mohácsnál?
Tartalom:
Több is veszett Mohácsnál? – A csata körülményeit, utóéletét, stratégiáját vizsgálja.
Útkeresés a Lajtán innen és túl 1526 után – Magyar Királyság kölcsönös egymásrautaltsága.
Dunkerque – A Wehrmacht halálos szorításából kimentő hadművelet története.
Huszadik századi szomszédaink – Kanyaros történelmünk közös és szétváló szakaszai.
Uralkodók levelei – Tudor uralkodóház története leveleik és naplójuk alapján.
Elkerülhetetlen volt India szétválása? – Milyen szerepet játszott az utolsó alkirály?
Két pogány közt – Mohács utáni szellemi és politikai elit.
Brzezinski és a Szolidaritás – Lengyel ellenállási mozgalom.
A királyt megölni nem kell félnetek – Földnélküli János tragédiája
A hit vértanúja – Nyilasok rémuralma az ostromlott fővárosban.
Ír felkelés az angolok ellen – Hugh O’Neill története .
Államférfi volt vagy csak önmagát reklámozta? – A brit alkirály szerepe az indiai gyarmati uralom végnapjaiban.
Rovatok :
Fókuszban – A CIA le akarta fújni az 1953-as iráni puccsot
Kora újkor – Álmok álmodói
Vélemény -A szélsőséges iszlamizmusról
Tallózó – Erdély és a magyar-román kiegyezés lehetőségei
Múzeum – Utazik az udvar
Vasparipák – A transzszibériai vasútvonal
Rejtélyes történelem – Miért támadtuk meg a Szovjetuniót?
Ki gondolná?
7.évfolyam 8. szám History magazin 2017. Augusztus
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Szent István – Források és mítoszok első királyunkról
Tartalom:
Szent István élete: fikció és valóság – Amikor a legendák keverednek a mítoszokkalNyitás Európa felé – Árpád-kor hadjáratai
A márciusi forradalom krónikása és írója – Jókai Mór
Nagy-Británnia szalonfasisztái – Hatalomátvételről szőtt összeesküvés
A nő a családban – Életmódtörténeti sorozat a nőkről
Háborúhoz kötve – Az egyenruha és a divat kapcsolata a háborús időkben
Az ókori Egyiptom nagy kérdései – Az ókori civilizáció legújabb felfedezése
Rovatok:
Fókuszban – Az anyagiasság nem modern jelenség
Ókori Róma – Fürdés, bevásárlás és iskola: tankönyvben a rómaiak hétköznapjai
Múzeum – Fotó – Hemző
Tallózó – Örökösödési háború és politikai folytonosság
Vélemény – Az emberiség felvilágosult fordulata a ,,tengelykorban”
Visszanéző – Miért vált a Szent Korona eredete vitatottá?
Könyvtörténet – Az egész egy ember munkája
– A ’48-as huszártiszt párbaja
– Kun Béla a móri csatában
Ki gondolná?
VI.évfolyam 3. szám 2016. március
-
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A 2020. októberi lapszám központi témája az ókori Róma a császárok korában. Olvashatunk a Nero nevéhez tapadt botrányokról és bűnökről, a legbefolyásosabb asszonyok életútjáról, valamint arról, milyen viszonyok között éltek a keresztények és a zsidók az Örök Városban a Krisztus utáni első évszázadban. Janek István a Szovjetunió Szlovákia-politikáját mutatja be a Barbarossa-hadművelet megindítása után, a magyar-szlovák területi viszálykodások összefüggésében. Molnár Judit az 1920-ban elfogadott numerus clausus születésének körülményeit vizsgálja. Részletesen bemutatjuk a hamarosan megjelenő, különleges, A második világháború infografikája című albumot.
A magazin elhunyt főszerkesztőjére, barátunkra, dr. Papp Gáborra emlékezünk utolsó írásának közlésével, amely a járvány utáni világlehetőségeit vizsgálta, szokásához híven – eltérő nézőpontokból.
Meddig mentek el a közékori uralkodók, hogy biztosítsák dinasztiájuk fennmaradását? Milyen fordulat juttatta el a győzelemig az Ázsiában 1942-ben még megosztott és legyőzött brit erőket? Mikor aludtak a legtöbbet az emberek? Ki élte túl a legtöbb merényletkísérletet? Látványtársadalomben élünk? Izgalmas kérdések és izgalmas válaszok a legszínesebb történelmi magazin új számában. -
új 2 munkanap
A történetek hoztak össze bennünket.
A könyvek terjesztették el eszméinket és hiedelmeinket.
Az internet végtelen tudást ígért.
Az algoritmus kiismerte titkainkat, és egymás ellen fordított bennünket.
Mit tesz majd a mesterséges intelligencia?Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani.
A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla? -
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.
-
új 2 munkanap
Róma
Az Újszövetség Rómája
Dicső Caesarok
Az indiai muszlimok története
1968 – Az év, amely megrengette a világot
Viktoriánus randevú a halállal
Erzsébet királyné halála
Augustus és utódai
Magyarország a rendiség alkonyán
1938 – Szép Ernő naptárlapjaiból
Tervezetlen hódítás
Afrikaiak a Tudorok udvarában
A félelem űzte a trónra? -
új 2 munkanap
John Flournoy Montgomery (1878-1954) 1933-tól volt amerikai követ Budapesten, szinte a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig. Ő volt az amerikai politika legfőbb informátora Magyarországról és az egyre baljóslatúbb közép- európai eseményekről. Az amerikai követ nagyon jó szemű megfigyelő volt, széles ismeretségi körrel rendelkező diplomata, társasági ember, a magyar politika fordulatainak és szereplőinek, valamint a budapesti diplomáciai életnek is alapos ismerője- mondhatni jó barátja Kánya Kálmán külügyminiszternek, Eckhardt Tibornak és magának Horthy kormányzónak is, akinek kártyapartnere volt, majd portugáliai éveiben anyagi támogatója.
Montgomery követ minden politikailag vagy diplomáciailag fontos megbeszélésről haladéktalanul feljegyzést készített, amelyben olykor az élőbeszéd közvetlen elevenségével rögzítette, noha nem kommentálta az elhangzottakat. […]
Az amerikai követ bizalmas diplomáciai naplóját bőséges jegyzetanyag, a követ budapesti fotóalbumából és a Magyar Nemzeti Múzeumból származó fényképek kísérik. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Bécs, 1863. Erzsébet királyné egy színházi bemutatón felfigyel a főszerepet játszó színésznő művészi igényű frizurájára. Magához hívatja a fodrászát, és hamarosan állást is ajánl neki az udvarnál. Így kerül az ifjú Fanny Angerer, egy bábaasszony házasságon kívül született leánya a fényűző Hofburgba. E pillanattól fogva minden reggel három órát szentel a császárné hajának, aki hamarosan a legféltettebb titkaiba is beavatja. Amikor azonban Fanny fülig szerelmes lesz, és ki akar lépni az udvar kötelékéből, Sisit az a veszély fenyegeti, hogy nemcsak a fodrászát, de a legfőbb bizalmasát is elveszíti.
-
új 2 munkanap
Lélekemelő ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő.
A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber.
A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást.
A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint, Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen. -
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan alakot mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy “szürke eminenciásként” Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították – olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A XX. század a háborúk százada volt. Nem élt a korszakban olyan nemzedék, mely ne tapasztalta volna meg a véres harcok következményeit: a lövészárkokat, a bombázásokat, a gáztámadásokat, az örökös félelmet – és a nagyapák, apák, hitvesek, gyermekek halálát. A sorban az első a “Nagy Háború” volt, amely lángba borítva az egész világot újrarajzolta Európa térképet: többek között Magyarországét is. Nagyhatalmak estek szét, ősi dinasztiák hullottak a porba, miközben új államok születtek. Az első világháború hadszínterein magyar bakák küzdöttek hazájukért, az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradásáért és a történelmi Magyarország létéért. Könyvünk számos korabeli fotó, plakát és korábban nem publikált áttekintő térkép segítségével mutatja be Magyarország 1914 és 1920, azaz a háború kitörése és a trianoni békediktátum aláírása közötti időszakot. Megmutatja, mi történt a háborús évektől a tanácsköztársaság időszakán keresztül a trianoni szerződésig. Mi történt a világháború 51 hónapja alatt, a politikában, a hátországban és a hétköznapokban. Majd mi történt a szétesett ország lakóival.
-
új 2 munkanap
Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is.
A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok és megszállott amatőrök meg nem szűnő lelkesedéssel kutatják azt. Száraz Miklós György gyönyörű fotóanyaggal megjelenő művelődéstörténeti albumával a székelység természetét, szokásait, különösségét igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.
“Apai nagyapám, ha valami szokatlant tapasztalt, mosolyogva azt mondta: ‘Csavaros, mint a székely esze.’ Szava járása volt ez is: ‘Három zsidó egy örmény, három örmény egy székely.’ Nem tudom, honnan szedte a frappáns mondást, azt sem tudom, valaha találkozott-e örmény emberrel, s ha igen, tudta-e róla, hogy kiféle-miféle. Azt viszont tudom, hogy a székelyeket szerette. Hogy miért? Talán a Székely Hadosztály miatt?”
Az album Száraz Miklós György Székelyek című népszerű művelődéstörténeti munkájának második, átdolgozott, gazdagon illusztrált és bővített kiadása.
-
új 2 munkanap
Szent István – Források és mítoszok első királyunkról
Tartalom:
Szent István élete: fikció és valóság – Amikor a legendák keverednek a mítoszokkalNyitás Európa felé – Árpád-kor hadjáratai
A márciusi forradalom krónikása és írója – Jókai Mór
Nagy-Británnia szalonfasisztái – Hatalomátvételről szőtt összeesküvés
A nő a családban – Életmódtörténeti sorozat a nőkről
Háborúhoz kötve – Az egyenruha és a divat kapcsolata a háborús időkben
Az ókori Egyiptom nagy kérdései – Az ókori civilizáció legújabb felfedezése
Rovatok:
Fókuszban – Az anyagiasság nem modern jelenség
Ókori Róma – Fürdés, bevásárlás és iskola: tankönyvben a rómaiak hétköznapjai
Múzeum – Fotó – Hemző
Tallózó – Örökösödési háború és politikai folytonosság
Vélemény – Az emberiség felvilágosult fordulata a ,,tengelykorban”
Visszanéző – Miért vált a Szent Korona eredete vitatottá?
Könyvtörténet – Az egész egy ember munkája
– A ’48-as huszártiszt párbaja
– Kun Béla a móri csatában
Ki gondolná?
VI.évfolyam 3. szám 2016. március
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
BBC History – A világtörténelmi magazin!
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A cikkek és az illusztrációk minőségére garanciát jelentenek a BBC és a Kossuth Kiadó szerkesztői és a neves szakértőkből álló szerzők.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Vérrel és vassal
Tartalomból:
A birodalomalapító Bismarck – Európa hatalmi-szövetségi viszonyait vázolja fel.
Ketten a maffia ellen – Tevékenységükről és a sziciliai maffia arra adott brutális válasza.
Történelem sorsfordító évei – 2016-ot tartják történelemfordító évnek.
Hat nap, amely megrázta a Közel-Keletet – Helyi feszültségek komoly konfliktussá értek.
A Rothermere-akció – A ,,Justine for Hungary!” elnevezésű kampány szükségessége?
A béke és virágzás százada Európában – A modern világ alapjai az idilli korból a rettenetes XX.századba vezet.
Bismarck és Magyarország – Bismarck külpolitikáját elemzi a maga korában.
,,A művelődés szörnyeteggé változtatja a nőket?” – Bédy-Schwimmer Rózsa portréját rajzolja meg.
Egy katonai zseni születése – Cromwell két év allatt zseniális hadvezérré vált.
1660: az év, amely megváltoztatta Angliát – A II.Károly-féle Stuart-restauráció
Viking terror – 895-től a viking hadsereg hódításai.
A vörös bolygó rabságában – A Mars bolygót akár fenyegető veszélyként akár menedékhelyként mutatják.
Rovatokból:
Fókuszban – Régészeti bizonyíték az üstökös-becsapódásra
Egyháztörténet – Kolostori alkoholreceptek
Társadalomtörténet – Polgárháborús kérvények
Vélemény – India függetlenné válása
Tallózó – Nemzetiségi kérdések az első világháborúban
Múzeum – Kincsek a város alatt
Rejtélyes történelem – Mi lett a bukott Rákosi Mátyással?
Vasparipák – A panamai vasút
7.évfolyam 6. szám 2017. június
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Tartalom :
Vikingek Amerikában – Maroknyi skandináv felfedező hőstörténete
A gyülölet lángjai – Az 1666-os tűzvész utáni állapotok
A forradalom mérlege – Emigráció 1956 után
Az ötgyermekes püspök-forradalmár – Horváth Mihály életútja
,,Nem bántott, csak néha megvert” – Életmódtörténeti mozaik a családon belüli erőszakról
A világpolitika viharában – 1956-os év színei és nemzetközi viharai
Szuez, Budapest…és még Algír – 1956 közel-keleti vitája
Hogyan vészelte át Anglia a viking vihart? – Nagy Alfréd király és a dán vikingek közötti viszony
Helyszini jelentés az égő városról – A naplóíró Samuel Pepys feljegyzései
Választási kampányok a Horthy-korban – A Horthy-korszak voksolásai
Az alsónemű leleplező története – Az alsónemű nagy kreációji az elmúlt 300 évben
Cromwell rejtélyes asszonya – 17.századi Anglia ,,first lady” titkai
Rovatok:
Fókuszban – Elárulták az első sikeres tankcsata tervét
Normann hódítás – Harold király halálos vágtája
Vélemény – A nagy egyházszakadás
Tallózó – Törvénykezés a forradalom és a dualizmus idején
Háttér – Törökország és a Nyugat kapcsolata
Visszanéző
Könyvtörténet – Missziósiok és indiánok
Rejtélyes történelem – Hogyan került Rákóczi a Napkirályhoz?
Személyes történelem – Douglas Bader
Ki gondolná?
VI. évfolyam, 10. szám 2016. október