Legutóbb hozzáadott elemek
105–130 / 130 találat
-
új 2 munkanap
Lélekemelő ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő.
A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber.
A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást.
A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint, Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen. -
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan alakot mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy “szürke eminenciásként” Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították – olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
Szex. Erőszak. Botrány. Ezeket a szavakat ritkán kapcsoljuk össze a Biblia szent szövegével. Új könyvében Jonathan Kirsch mégis megmutatja, hogy az Ószövetséget át- és átszövik a nyugati irodalom legdöbbenetesebb és szókimondóbb történetei. A csábításról és nemi erőszakról, leskelődésről és magamutogatásról, vérfertőzésről és törvénytelen gyermekekről, gyilkosságokról és mészárlásokról szóló történeteket a történelem során elnyomták a vallási hatóságok, pontosan döbbenetes mivoltuk miatt. Művében Kirsch sorra veszi a történetmesélés nagyívű hagyományában elnyomott és eltorzított történeteket.
-
új 2 munkanap
Akik csak szoborként ismerik Széchenyit, meg akik folyton hivatkoznak rá, meg tőle idéznek, most egy kissé más Széchenyit ismerhetnek meg a könyv lapjairól. Nem a nagy embert, hanem a nagy emberbe bújt kis ember történetét olvashatják. Azét, aki öröklött betegségei ellenére hihetetlen energiával küzdött nemes közcélokért, ámde közben volt egy másik, a világ által alig ismert élete is. Ő volt az, aki még saját családjában is szerelmi botrányt rendezett, aki összetűzött mindenkivel, aki a hatalmat képviselte. Aki egyszerre volt magyar hazafi, és buzgó barátja az osztrák uralkodóháznak. Aki eme két vonzalma között végül is egyedül maradt, átkokat szórtak rá mindkét oldalról. Aki kötelet követelt Kossuthnak, majd minisztertársa lett a kormányban. Titkosrendőrök figyelték szinte egész életében, és aki végül is a már-már kitörő elmebaj révén talált élete végére olyan menedékhelyre, ahonnan tovább folytathatta különös harcát. Széchenyi, a magánember nagyon különbözött attól a személytől, akiről az iskolában tanulunk. E könyv egyszerre leleplező és felmagasztaló olvasmány, tele titkokkal és meglepő részletekkel.
-
új 2 munkanap
Akció!A felfedezések története pezsdítő kalandozás a földrajzi felfedezések történetében a selyemút megnyitásától kezdve a XVI. századi Európából Észak-Amerika meghódítására induló karavellákig.
Elgondolkodtató betekintés a történelem legzseniálisabb kalandjaiba, az úttörő felfedezők életébe, akiknek dermesztő fagyokat, hatalmas tengereket, égig érő hegyeket, kietlen sivatagokat kellett leküzdeniük. A felfedezések története, amely tele van az ismeretlen területek meghódításáért a legnagyobb veszélyeket is vállaló, vakmerő felfedezők történeteivel éppúgy, mint tragikus sorsú utazókéval, akik minden erőfeszítésük ellenére kudarcot vallottak – rendkívül érdekfeszítő, letehetetlen olvasmány.
Sokat megtudhatunk a különböző kontinensek felfedezéséről és a meghatározó utazásokról. Az olykor hihetetlennek tűnő történeteket elbűvölő festmények és fényképek segítenek megeleveníteni.
-
Antikvár 2 munkanap
Salamov különleges helyet foglal el a XX. század orosz irodalmában – nem egyszerűen a Gulag-irodalom legjelentősebb képviselője Alekszandr Szolzsenyicin mellett, hanem az az író, aki a legszélsőségesebb szenvedéseket megtapasztalva a legradikálisabban szakított az irodalom minden didaktikus felfogásával. A szikár Salamov-elbeszélés részint színtiszta dokumentarizmusnak hat, a tények – a már-már felfoghatatlan kegyetlenségekről és az ember tökéletes elembertelenedéséről számot adó tények – szenvtelen továbbadásának, részint végsőkig lecsupaszított költészetnek, amelyet óriás belső dinamika feszít. A Salamov-prózát aligha lehet úgy olvasni, hogy az erkölcsi felháborodáson túl, amelyet az orosz kommunizmus kegyetlensége, a munkatáborok pokla vált ki belőlünk, ne érezzük azt a mély esztétikai és morális dilemmát, amely a szerzőt egy egészen újfajta prózastílus kialakításához vezette. Salamov szerint “a művészetnek nincs joga többé az igehirdetésre”, az irodalomnak meg kell szabadulnia minden feleslegestől, hogy ábrázolni tudja azt az irracionális világot, amely lehetővé tette a Gulag létrejöttét. Salamov művészete kísérlet annak a kategorikus imperativusnak a kifejezésére, hogy a legszélsőségesebb körülmények között is embernek kell maradni, s ugyanakkor illúzióktól mentes ábrázolása az olyan életkörülményeknek, amelyek között az emberben már semmi emberi nem marad. Az 1907-ben született Varlam Salamov 1929-ben, szovjetellenes agitáció vádjával került először koncentrációs táborba, s miután többször újra elítélték, és büntetéseinek jó részét a rettegett Kolimán töltötte, 1951-ben szabadult véglegesen. Fő műve, a Kolimai elbeszélések hazájában csak a gorbacsovi glásznoszty idején jelenhetett meg. 1989-ben a Szabad Tér és az Európa Könyvkiadó közös gondozásában megjelent már egy magyar nyelvű Salamov-válogatás; az elmúlt másfél évtized teljesebb orosz szövegkiadásai, az azóta napvilágot látott korszerű Salamov-szakirodalom tükrében lehetőség nyílt arra, hogy egy átgondolt, a Salamov-életművet valóban reprezentáló magyar nyelvű kötet készülhessen. Könyvünk végigkíséri Salamov életét, de a gerincét természetesen a sztálini lágerek világáról írt, hihetetlen művészi és erkölcsi erejű elbeszélései alkotják.
-
új 2 munkanap
Akció!Egy egykori német katona, Ewald Pick orosz hadifogságban eltöltött négy évének történetét ismerhetjük meg ebből a kötetből. Lelki okokból a szerző nagyon sokáig senkivel sem tudott a hadifogságban történtekről beszélni, míg végül nyolcvanhárom évesen tollat ragadott és papírra vetette emlékeit.
A szerző újdonsült altisztként, a kapituláció után esett amerikai fogságba, majd mintegy negyvenezer katonatársával együtt átadták az oroszoknak. Negyvenhat napos út után érkeztek meg a számukra a világ végének tűnő közép-szibériai Sztara Kuznyeckbe.
Történelmünk ezen nehezen feldolgozható szakaszát jó stílusérzékkel, tényszerűen, nagy emberszeretetről tanúbizonyságot téve írja le. Nem célja a szemben álló felek negatív vagy pozitív színben való feltüntetése, mindvégig próbál objektív maradni.
Az időközben már elhunyt szerző vezető szerepet játszott a magyarországi német katonai sírok felkutatásában és a katonák méltó helyre temetésében. -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!A kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a “belső ellenséggel” foglalkozó állomány életpályáját és működését, szocializációs közegeit és generációs élményeit, névvel, arccal bemutatva az alezredesi rangig eljutó tiszteket.
A kötetben bemutatott tartótisztek az állambiztonsági hálózat irányítói voltak, így azonosításuk az ügy- és ügynökközpontú elbeszélések árnyalását is lehetővé teszi. Az adatgazdag elemzésekből megismerhető, hogy kik végezték a társadalom széles körű ellenőrzését, kik irányították a Kádár-korszak meghatározó politikai ügyeit és bomlasztásos akcióit. A kronologikus rendet tartó fejezetek kitérnek arra, miként élték meg a III/III-asok a Horthy- vagy a Rákosi-korszak világát, a második világháború időszakát vagy éppen az 1956-os forradalom napjait, mielőtt a belső elhárítás kötelékében találkoztak volna. Feltárulnak bennük az egyházakkal, az ifjúsági intézményekkel, az egykori politikai elítéltekkel, a kulturális élettel és a rendszerkritikus ellenzéki csoportokkal foglalkozó titkosszolgálati részlegek mindennapjai.
Miközben az elemzések rávilágítanak a történelmi örökségként ránk maradt titkosszolgálati akták töredékességére, a szervezet belső történeteinek áttekintése révén feltárulnak a kádárizmus jellegzetességei is, legyen szó otthonteremtésről, szórakozásról vagy a hétköznapi hírek kommentálásáról.TABAJDI GÁBOR az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott történelmi, filozófiai és politológiai tanulmányokat, majd ugyanott szerzett doktori fokozatot. Jelenleg az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója. Számos jelenkortörténeti kutatási projekt résztvevője, ötletgazdája, koordinátora. Történelmi útikönyvek és társasjátékok szerzője.
-
új 2 munkanap
Vajon miért élt és él tovább évtizedekig egy olyan legenda, amelynek tengelyében az áll, hogy gróf Teleki Pál magyar királyi miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel nem öngyilkos lett, hanem a németek, a Gestapo áldozata? […] A kétségtelenül náciellenes Teleki-legenda erősödött a háború vesztének láttán; éberen maradása párosult a közgondolkodásban mindig erősen ott lappangó történetietlen történetlátással, a “mi lett volna, ha”, a “másként is lehetett volna” önmegnyugtató magyarázgatással. És párosult egy jogos lelkiismeretfurdalással is, amely különösen a hitleri Németország szövetségének közelebbi megismerésekor ébredt fel a magyarság sorsáért felelősen gondolkodó polgári politikusok fejében. Teleki a másik, az emberileg becsületes, de a “főcélt”, a revíziót mégis mindenek elé helyező politikus jelképe is lett. […] A történettudomány soha nem zárkózhat el attól a társadalomtól, amelynek ír, és amelyről ír. Minél több, a tudomány eredményeivel, gondolkodásával nem egyező felfogással találkozik, annál szenvedélyesebben kell a nézetek genezisét felkutatnia és annál nagyobb türelemmel ismételten számba vennie, a közönség elé tárnia bizonyítékait. A Teleki-tragédiát is így kell kezelnie. Forrásként, az elmúlt évtizedek hazai közgondolkodásának lecsapódásaként. Meg aztán figyelmeztetésként. Ha nem tudjuk árnyaltan bemutatni közelmúltunk történéseit, akkor a közgondolkodás a legendák iránt fogékony marad.
-
új 2 munkanap
Akció!Az első világháború harcait lezáró fegyverszüneti egyezmények nyomán a frontokon mindenütt elhallgattak a fegyverek, ám a hátország civil lakossága csak az ezt követő hetekben-hónapokban tapasztalta meg igazán az erőszakot. Szűk egy év leforgása alatt a magyarok tanúi lehettek új rendszerek születésének és bukásának, forradalomnak, ellenforradalomnak, diktatúrának és megszállásnak, és az egymást viharos gyorsasággal követő eseményeket – jellegükből adódóan – mindenütt erőszakos cselekmények kísérték. A Budapesten zajló folyamatokról viszonylag sokat tudunk, de a fővárostól távol eső területek tapasztalatairól eddig csak kevés feldolgozás született. Hasonlóan egydimenziós, a különböző emlékezetpolitikák által igencsak torzított kép él a vörös- és fehérterror mozgatórugóiról és főbb szereplőiről is. Miként változtak meg az erőviszonyok Erdély többnemzetiségű területein? Hogyan élte át Kassa az impériumváltást? Milyen atrocitások érték a Délvidék lakosságát 1918-1919 folyamán? Miféle parasztmozgalmak és -felkelések követték a magyar vidéken az őszirózsás forradalom kikiáltását? Mit tudunk a Tanácsköztársaság két emblematikus figurájáról, Korvin Ottóról és Szamuely Tiborról? Milyen tágabb vagy szűkebb kontextusban értelmezhetők a fehérterror erőszakcselekményei? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Erőszaktörténeti Munkacsoport kutatói által szerkesztett tanulmánykötet abban a reményben, hogy az apróbb részletek feltárása a korszak egészét is új megvilágításba helyezi majd.
-
új 2 munkanap
A népszerű szerző régóta foglalkozik a nemzetközi terrorizmussal, számos könyvében feldolgozta a téma mellékszálait. Ebben a kötetben – amely egy kisebb sorozat első darabja – színtisztán magukkal a terrorista akciókkal és az antiterrorista tagok és a hatóságok ellenakcióival foglalkozik. Számos, a közelmúltban lezajlott ismert és kevésbé ismert esetet ír le, miközben igyekszik megmutatni a terroristák „arcát” is. Fellebbenti a fátylat olyan titkokról is, mint hogy kik a túsztárgyalók, milyen fegyvereket használnak a terroristák és az elhárítók, és mi zajlik le a túszok lelkében.
Lélegzetelállító olvasmány ez azoknak, akiket nem riaszt el életünk keménysége, az akciók véres és sajnos nagyon is reális világa. -
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
Nem nehéz megjósolni, hogy Vujity Tvrtko és Nógrádi Gergely könyve az év egyik legsikeresebb bestsellere lesz. A tizenkét fejezet a tv2 Pulitzer-emlékdíjas riporterének kalandozásait mutatja be sajátos szemszögből. Az olvasó ellátogathat többek között a még mindig sugárzó Csernobilba, az isten háta mögötti Tatárföldre, a romániai lepratelepre és a háborús Szerbiába. Pokoli utak, de aki kezébe veszi a könyvet, a borzongáson kívül talán könnyezni és nevetni is fog. A kötetben megtalálható mindaz, ami a riportokból kimaradt
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
Tíz igaz történet a múltból – tízegynéhány házasság, amit császárok, királyok, hercegek, illetve királylányok, hercegnők kötöttek. Harminc emberi sors az utolsó ezer évből – számokkal talán így foglalhatnánk össze könyvünk tartalmát. Ám valójában nem mondható el számokkal, hogy a különféle korokban kötött házasságok mennyi örömet és szomorúságot rejtenek. Igazi szerelmek és tragikus kényszerek hátterét ismerhetjük meg. Erős asszonyok és férfiak, de gyönge férfiak és erőtlen asszonyok is felbukkannak e lapokon. Koronás főkkel is megesett, hogy gyűlölt igába kényszerültek, de akadtak köztük izzón szerelmes párok is. Az esküvők mellett megismerjük a hátteret, a korszakot, és mindazt, ami egy házasságot akkor megelőzött – de azt is, ami a fényes esküvők után a kulisszák mögött zajlott.
-
Antikvár 2 munkanap
Amikor az állatok még beszéltek… Hány mese kezdődik ezekkel a szavakkal?! Megérteni az állatokat – Salamon és Aiszóposz óta – régi álma, vágya ez az embernek. S bár az utóbbi évtizedekben az etológia és az állatpszichológia révén egyre jobban értjük a rovarok, madarak, emlősök jelzéseit, az állatok „beszélgetésének” tanulmányozása sokkal bonyolultabb, nehezebbnek bizonyult feladat, mint mondjuk az ókori Kelet ékírásos szövegeinek, az agyagtáblák üzenetének a megfejtése. Igaz, néha sikerül kideríteni egyes állatfajok mozdulatainak, pózainak, mimikájának értelmét (pl. a társas életet élő rovarok közléseit: a szagok, táncok, érintések nyelvét), de mondhatjuk-e, hogy ismerjük valamennyi hang, mozdulat, gesztus jelentését? És főképpen: valóban beszélnek-e az állatok? Az állatok közlésmódjával (szakszóval: kommunikációjával) a zooszemiotika foglalkozik. Ennek a tudománynak alaptétele, hogy bizonyos fokig minden állat társas lény, és minden fajnak sajátos közlési problémái vannak.
-
Antikvár 2 munkanap
Akiket visszahív a szülőföld
Hogyan tájékozódnak a madarak?
Akik nem térnek vissza
A vándorsáskán nyomában az éhhalál jár
A kóborhangyák rettenetes serege
Az ember is terjeszt egyes fajokat
Kártevő „vendégek”
Az ember és állatvilág – egymás mellett
Bolygónk vándorlókkal népesül be -
új 2 munkanap
Akció!Az Úr ezerkilencvenhatodik esztendeje, Könyves Kálmán király uralkodásának második éve.
Nem hordozták körbe a véres kardot, pedig idegen had áll az ország kapujában. Rongyosok, mezítlábasok, és még rendes fegyverük sincs. Parasztok, nincstelen csavargók, kalandorok, elszegényedett nemesek, szentéletű papok és megrögzött gonosztevők gyülekezete. Azt beszélik, csak átvonulni akarnak az országon, távolabbi cél felé menetelnek. Fel akarják a pogány uralom alól szabadítani Jeruzsálemet…
Sánta Márton Fia János szörnyű bűnöket követett el. Menekülnie kell otthonából. Hogy üldözői elől egérutat nyerjen, beáll az idegen seregbe. Ő lesz az első magyar keresztes vitéz.
Így lesz részese a világtörténelem egyik leghihetetlenebb vállalkozásának, az első keresztes hadjáratnak. Olyan távoli vidékek felé indul el, amelyekről azelőtt még csak nem is hallott. Maga mögött hagyja múltját, sőt, még nevét is, hiszen a keresztesek táborában Magyarországi János, vagy Jean de Hongrie néven ismerik, a muzulmánok pedig úgy, hogy Al Madzsar. Új hazát lel a Szentföldön, barátokra, szerelemre, és ellenségekre talál. Legendás lova, Tadzsib nyergében hol véres csatákat vív a szaracénokkal, hol titkos diplomáciai küldetést teljesít, megfordul királyok asztalánál, kannibálok lakomáján, sőt egyszer még egy csoda megtörténtét is elősegíti.És ki tudja? Talán egyszer még régi bűneit is sikerül jóvátennie…
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!“1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után – az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva – a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek.
Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól – és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni.
BARTHA ÁKOS (1982) történész, a Debreceni Egyetemen végzett magyar-történelem szakon, és ugyanitt szerzett doktori fokozatot történelemből 2012-ben. Az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Fő kutatási területe a 20. századi magyar eszme- és társadalomtörténet. Szakmai munkásságát 2019-ben Hanák Péter-díjjal jutalmazták. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017) és Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019).”
-
új 2 munkanap
Világháború, Trianon, országvesztés. A történéseket saját nézőpontunkból sokszor és sokféleképpen értelmeztük már. De hogy látja ugyanezt a másik fél? Mit gondol a neves román történész, aki nem a győzelmi mámortól elvakultan közelít a kérdéshez?
Lucian Boia első világháborúról szóló könyve Erdély és Románia egyesülésének mítoszait is feszegeti. A mű megjelenésekor Romániában azonnal a média viharos érdeklődésének a középpontjába került, mert a szerző több olyan sarkalatos, új és merész megállapítást tesz a modern Románia megteremtéséről, amit eddig még senki sem mondott ki. A könyv éppen ezért hihetetlenül izgalmas olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik a 20. és talán még inkább a 21. század Európájának a történelme iránt.
A tartalomból:
Rövid kronológia
Az elkerülhető katasztrófa
A bűnösök
Németország: a lehetséges győzelem esélye
Románia: oly sok szerencse
Igazság és igazságtalanság Versailles-ban
Következmények -
Antikvár 2 munkanap
Józsa György (Zilah, 1914. ápr. 2. – Bp., 1984. nov. 7.): tanító, műszerész, méhész. 1934-ben Nagykőrösön szerezte tanítói oklevelét. 1934–1936 között alkalmi munkákból élt. A II. világháború után részt vett több rádióállomás tervezésében és építésében. A méhészkedéssel 1961-től foglalkozott. Fokozatosan fejlesztette fel méhészetét 60 méhcsaládig. A nagyboconádi kaptárrendszer híve volt, s ezen belül az egy anyával való méhészkedést terjesztette, 18-20 keretes fekvő kaptárakban. Méheit telelésre lakása mellett tartotta, de tavasztól őszig rendszeresen vándorolt. Különös figyelemmel kísérte az időjárás és az akác mézelése közötti összefüggéseket. Megfigyeléseiről nagy összefoglaló szakcikkekben számolt be a Méhészet c. folyóiratban. A kora tavaszi melegvizes itatás propagálója és terjesztője volt. Mint elektromos szakember gyakorlatias, melegítős itatót konstruált. Kaptárait, eszközeit saját kis műhelyében maga készítette. Cikkei jelentek meg a m. és a jugoszláv méhészeti folyóiratokba
-
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
Akció!
