Mary Churchill 2012-ben ünnepelte 90. születésnapját. Winston és Clementine Churchill legkisebb, még élő gyermeke csak a közelmúltban, 2011-ben jelentette meg emlékiratát, bár édesanyjáról írt már egy nagysikerű könyvet (Clementine Churchill) és szerkesztett egy kiváló kötetet is a szülei között lezajlott több évtizedes levelezésből (Speaking for Themselves – Önmagukért beszélnek). Ez a könyv Mary születésétől a második világháború végéig és Mary férjhezmeneteléig mutatja be Mary és a Churchill család életét, és nagyrészt a fiatal leány naplóján alapul.Mary az ötödik gyermek volt, sok év választotta el idősebb testvéreitől. A negyedik gyermek, egy kislány, pici korában meghalt. A szülők nem terveztek több gyermeket, de 1922-ben megszületett a „vigasztalás gyermeke”, a kis Mary. Őt másképp nevelték, mint idősebb testvéreit, nem adták intézetbe, és egy kiváló távoli rokon volt a nevelőnője, hiszen édesanyjának mindig és mindenekfelett a férje volt a legfontosabb, és ezt mindenki tudta is a családban. Mary a családi házban, Chartwellben nőtt fel, békés, idilli körülmények között, ott voltak a kedvenc állatai, élvezte a testvérei és a szülei szeretetét. Érdekes vendégeket is fogadtak Chartwellben, Charlie Chaplintől Arábiai Lawrence-ig, vagy Noel Coward népszerű színpadi szerzőig.

A Virgin Group napjaink legkiterjedtebb globális üzletcsoportja, mely jelen van a zenei piactól a vasúti – és légiforgalmi üzletágakon át a banki és egészségügyi szektorokig. A Virgin úttörő ezentúl az űrkutatásban valamint a megújuló energiák és a klímakutatás területein is. Fordulatokkal teli kalandregényében a cég alapító elnöke – Sir Richard Branson – saját szavaival írja le, hogy miként vált vállalkozása egy diákok által alapított zenei csomagküldő szolgálatból napjaink egyik legismertebb márkájává. Lebilincselő szórakoztató irodalom és igazi inspiráció elsősorban fiatal üzletembereknek, vállalkozóknak és Branson kortársainak: a beatnemzedéknek is. A vállalkozó-zseni Richard Bransonról hasonló művet a magyar olvasók még nem foghattak a kezükben.

ngrid Bergman élete az egyik legmozgalmasabb a XX. századi sztárok élete között. Kétéves korában elvesztette édesanyját. Megfeszített munka nyomán hamar nemzetközi hírnévre tesz szert, elhagyja szülőhazáját, Svédországot, és Hollywood királynőjévé válik. Ki gondolta volna, hogy az angyalarcú színésznő hamarosan megbotránkoztatja az embereket?

A ​XX. század egyik legnagyobb karmesterért, az 1989-ben elhunyt Herbert von Karajant a magyar televízió közönsége is láthatta még, amint néhány évvel ezelőtt az ünnepi újévi hangversenyen esendően és szánandóan, nagy nehezen felküzdötte magát a dirigensi pulpitusra. S tanúja lehetett annak is, amikor ez a megrokkant, beteg öregember karját vezénylésre emelve mintegy varázsütésre megszűnt öregnek, betegnek és elesettnek lenni – ő lett a zene királya, a csodálatos varázsló, aki utolérhetetlenül édes és lágy hangokat bűvölt elő a bécsi zenekarból. Monográfusa, Robert C. Bachmann azonban nemcsak a nagy varázslóról, a csodálatos zenei tehetségről ír könyvében, sőt elsősorban nem erről.Hiszen Karajan zenei zsenijéről bárki meggyőződhet ma már a lemezek, videokazetták segítségével. Bachmann inkább jegy karrier természetrajzát írta meg, azt, hogy miként kell a tehetségnek rámenősséggel, olykor gátlástalansággal párosulnia ahhoz, hogy manipulált és manipulálható világunkban valaki úgy részesedhessék sikerből, pénzből, dicsőségből, ahogy önmaga mércéje szerint megérdemli. Hogy az ezért hozott erkölcsi áldozat arányban van-e az eredménnyel, s hogy egyáltalán kell-e, lehet-e, szabad-e bizonyos erkölcsi és politikai kompromisszumokat kötni a siker elérése érdekében, erre keresi a választ Bachmann a karajani modell felvázolásakor.

A könyv lapjain egy valóban Nem mindennapi élet körvonalai sejlenek fel, méghozzá valóban hitelt érdemlő forrásból. A visszaemlékezés szerzője, Kornfeld Tamás, Magyarország egyik leggazdagabb családjába született bele 1924-ben. Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, a magyar fém-, konzerv- és legfőképpen a hadiipar kiemelkedően tehetséges felvirágoztatója, apai ágon pedig Kornfeld Zsigmond, aki a bécsi Rothschild-bankház küldöttéből a Magyar Általános Hitelbank és magyar tőzsde elnöke lett. Édesapja Kornfeld Móric, a Ganz-gyár egyik vezetője, a csepeli Weiss-gyár igazgatóságának tagja, iregi földbirtokos. Nagybátyja volt Chorin Ferenc, az egyik legzseniálisabb üzletember, aki annak idején Sub auspiciis regis kitüntetéssel kapott diplomát. A rokonok között volt az egyik legjobb ízlésű magyar műgyűjtő, Herzog Mór Lipót. A fiatalember előtt úgyszólván korlátlan lehetőségek álltak, de az ország német megszállása – ekkor mindössze húsz éves, a pécsi orvosi egyetem hallgatója – félbetöri az asszimilálódott zsidó család életét. A család negyven tagja a németekkel kötött,,szerződés” keretében, elhagyhatta az országot. Kornfeld Tamás húsz évet élt itthon – hetvenet az Egyesült Államokban. Meglepő, milyen régi szokásokat ír le, a szigorúságot és formalitásokat a mindennapos érintkezésben. Lefegyverző, amilyen őszinteséggel megírja, mennyire természetes volt számára a készen kapott jólét. És lenyűgöző, milyen önsajnálat nélkül és eltökélten építette újjá az életét mint az Egyesült Államok iránt háláját katonai szolgálattal lerovó, majd orvostanhallgatója és tankönyveket is író aneszteziológia-professzora. Láttató erővel és éles nyelvű szeretettel mutatja be a szétszóródott rokonságot.