Legutóbb hozzáadott elemek
105–121 / 121 találat
-
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
Akció! -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!Valahol a távoli Itáliában, Szalárd vezér győztesen hazatérő seregétől leszakadva keresi a hazautat tíz lövő. Egy névtelen Duna menti kis szálláson várják őket asszonyaik, gyerekeik. A szokásoknak megfelelően a család feje, Tege vezeti a tizedet, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a lövőséghez már túl öreg, vagy még túl fiatal férfiakért.
A család mindkét fele halálos veszélybe kerül, az otthon maradókra erőszakkal rákényszeríti magát egy fekete kabar tized, a lövők pedig túlerőbe ütköznek, miközben igyekeznek utolérni a fősereget.
És ahogyan az a legjobb családokban is megtörténhet, az irigység, a nagyravágyás nyomán a külső és belső ellentétek ugyanúgy veszélyeztetik mindkét közösség létét.
Valaki megcsonkítja Szente asszony szellemfáját, rontást hozva a falura.
Valaki csak azt lesi, mikor léphet az öreg Tege helyébe.
Valakit máshoz húz a szíve, mint akit az élet neki rendelt, és nem tud ellenállni a kísértésnek.
Valaki nem tér haza a harcból.
Valakit nem vár már otthon az, akihez hazavágyott.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felől hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács…
A túlélő magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek; gyászuk és haragjuk tüzeli őket. A szultán csapataival a nyomukban vereségek és győzelmek kísérik őket. Szulejmán Buda felé veszi útját, lenyűgözi a város szépsége és kincsei, egyelőre csak a kifosztását tervezi…
A törökök útját mészárlás, felperzselt falvak, holttestek szegélyezik. Az életben maradt férfiak, nők, gyerekek és öregek csatlakoznak a hátráló csapatokhoz. A menekülők létszáma nőttön-nő, több tízezres áradattá duzzad. Az oszmán sereg kegyetlen csatákban csap össze a mind sikeresebbé váló menekülőkkel, a szégyenletes kudarcok miatt végleg le akarnak számolni a gyaurokkal.
A harcok viharában egy hősies nemesúr, Dobozi Mihály és hitvese, Farmos Ilona próbálja túlélni a túlélhetetlent. Szerelmük és bátorságuk sok viszontagságot kiáll, de hátravan a végső próbatétel, mert a döntő összecsapást egyik fél sem akarja elkerülni.
A csatahely neve: Marót… -
Antikvár 2 munkanap
A közhiedelem szerint az első világméretű háború Kr. u. 1914-ben tört ki. A közhiedelem téved. Az első világháború Kr. e. 1260 táján tört ki.Az akkori világé, persze. A Nyugaté és a Keleté. A görögöké és a trójaiaké.Történetét Homérosz énekelte meg, és azóta is minden elemista fújja: tíz év ádáz ostrom után a görögök kicselezték az ellent. Trója elesett, ám a győztesek szájíze is megkeseredett. A régi mesét most a magyar olvasók bevált barátnője, Colleen McCullough (elég, ha felidézzük: ő a világhírű Tövismadarak és a nem kevésbé nevezetes Róma-sorozat szerzője) mondja el, persze egy kicsit megcsavarintva, csipet iróniával fűszerezve, sok érzelemmel édesítve. A nagyszabású hősök, akiket egy-egy klasszikus márványszobor tökéletességében őriz emlékezetünk, esendő emberként téblábolnak e könyv lapjain: Akhilleusz mulya, Hektór házsártos, Agamemnón pipogya. Az égbolt pedig üres. Homérosz minden második sorában feltűnik egy isten, hogy odébbpöccintse az eseményeket. Colleennél az ember kovácsolja a maga sorsát (jó, néha kicsit babonás, megmosolyogjuk). És az ember csodákra képes. Például csodálatosan érdekes regényre.
-
új 2 munkanap
Az Üdv néked, Arthur, nagy király mulatságos kalandokban gazdag történelmi kalandregény, telis-tele életteli szereplőkkel. Történelmi regény? Humoros olvasmány? Humanista tanítás a mának? Igen, mindezek egyben. A fanyar angol humorral írt paródia egyben bölcs tanmese az emberről és a hatalomról: a királyról, aki életét teszi fel arra, hogy az Erő Törvényének helyére az Igazság Törvényét helyezze, hogy aztán ez az abszolút Igazság legyen a végzete. Az Excalibur és a Gyalog-galopp hangultát idéző legújabbkori krónika hol historikusan, hol a lovagkor ékes nyelvén, hol a nagyvárosi szleng modorában szól az olvasókhoz.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!A regény IV. Béla, V. István és IV. László uralkodásának idején játszódik, több nézőpontból követve a korszak történelmi eseményeit. Az olvasó betekintést nyerhet IV. Béla országépítő munkájába, megismerheti a gyermek IV. László elrablásának és V. István halálának történetét, a főúri pártok küzdelmeit, a lázadó kunok elleni harcokat és III. Miklós pápa Magyar Királysággal kapcsolatos intézkedéseit.
Az uralkodói udvarok mellett kiemelt figyelmet kap egy kis dél-magyarországi falu három nemzedékének sorsa, a középpontban egy vadorzás miatt kézvesztésre ítélt jobbággyal, akinek csonkasága ellenére sikerül a vitézségét bizonyítania. A regény főhőse, a méltóbb életre érdemes Ajándok jobbja elvesztése után sem adja fel, a környékbeli kováccsal “vaskéztyűt” készíttet magának. Avar származású szerelmének rokonai által bújtatva felkészül, hogy megragadja az egyetlen lehetőséget, amellyel fordíthat sorsán: katonai szolgálatot vállalva szabad emberré váljon.
Ajándok harcol Sövényvár védői mellett a lázadó kunok ellen, IV. László oldalán részt vesz Szalánc várának visszavételében a lázadó Aba Finta nádortól, és kitünteti magát a hód-mezei csatában. Vaskesztyűje nem akadályozza meg abban, hogy elnyerje feljebbvalói elismerését, és nobilis castriként térjen haza falujába. -
új 2 munkanap
Szabad-e végrehajtani az új, kegyetlen hatalom parancsait ott, ahol ez csak a szélsőséges politikai érdekeket szolgálja? Ez a súlyos dilemma gyötri a fiatal Wilfried Wilst, aki nem sokkal Belgium 1940-es megszállása után csatlakozik az antwerpeni rendőrséghez, hogy elkerülje a kötelező munkaszolgálatot. Csakhogy most épp azok letartóztatásában kell segédkeznie, akiknek az “új rend” a létezését sem tűri el, és miközben kollégája és barátja, Lode menteni próbálja a zsidókat, más ismerősei készséggel kiszolgálják az ország aktuális urait. Mindkét fél a maga oldalára akarja állítani, és a pártatlanság illúziója egyre kevésbé fenntartható: Wils, aki legszívesebben mindenek fölött állna, akaratlanul is részesévé válik a XX. század múlhatatlan botrányának…
Hol húzódik a határvonal a politikai-hatalmi téboly passzív szemtanúja és aktív cinkosa között? Megvédhetjük-e magunkat a történelem által ránk kényszerített radikális döntésektől, és megóvhatjuk-e az eljövendő nemzedékeket tetteink következményeitől? Ilyen kérdéseket feszeget Jeroen Olyslaegers egyszerre kíméletlen és szórakoztató regénye, amely fanyar humorral és bravúros nyelvezettel eleveníti fel a második világháború már megannyiszor körüljárt, mégis újabb és újabb számvetésekért kiáltó őrületét.
JEROEN OLYSLAEGERS (sz. 1967) belga dráma-, regény- és újságíró, a kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Színműírói munkásságáért 2014-ben megkapta az Edmond Hustinx Díjat. 2016-ban megjelent, Védőr című regénye számos rangos elismerésben részesült, többek között az Ultima Díjat (2016), valamint a legjobb németalföldi szépirodalmi műnek járó Fintro Literature Prize zsűri- és közönségdíját (2017) is elnyerte. Magyar nyelven jelen regénye olvasható először.
-
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
Akció!Logodi Ádám a mohácsi csatavesztés utáni éjszakán születik, ezért a budai polgárság átkozottnak titulálja és a “gödör fia” nevet akasztja rá. Jó harminc évvel később az időközben katonává érő wittenbergi deák Nádasdy Tamás nádortól egy kitüntetett, mégis hálátlan feladatot kap: elő kell csalogatnia Cserni Bogdánt és társait Kolon-tavi bujdosóhelyéről. Az “aradi rém” néven elhíresült hajdú személye sötét titkokat rejt, kegyetlensége a három részre szakadt országban szájról szájra jár. Ádámnak sikerül a vállalás, a csapat egy Bécs felé haladó marhahajtáshoz csapódik. Csakhogy Cserni Bogdán megérzi a veszélyt, és kegyetlen macska-egér játékba kezd. Időközben egy török vojvodában szövetségesre lel, aki szeretné visszaszerezni ősi örökségét, mely Logodi Ádám birtokában van. A két pusztító akarat egymásnak feszül, halálos veszélybe sodorva mindenkit, aki a hajtáshoz csatlakozik.
Osztrogonácz Miklós realista történelmi regénye a 16. századba viszi el olvasóit. A könyv igen széles körű ismereteket közöl, felvázolva a korabeli keresztény és török társadalmak visszásságait. A lábon történő állathajtásokon kívül a végvidéki élet mostoha sorsa, a reformáció térnyerése, a Habsburg és török politikai következetlenség, a minden egyéb gazdasági ágazatot kiszorító marhakereskedelem, a vitézlő rend, és a korabeli hiedelemvilág is bemutatásra kerülnek. Színes ecsettel festi meg a nagyobb városokban, helyőrségekben, tarisznyavárakban zajló életet, a hajdúk, tőzsérek és hajcsárok mindennapjait.
A regény egy átfogó történelmi tabló a “legmagyarabb század” közepéről.
-
új 2 munkanap
A tatárjárás az egyik legnagyobb nemzeti tragédiája a Magyar népnek.
Urbánszki László Vérszagra gyűl című történelmi kalandregényében szinte filmszerűen mutatja be, hogy a vérengző tatár hordától hogy védték önmaguk és gyermekeik és asszonyaik életét a parasztok, a halászok a katonák. A végig izgalmas lebilincselő történelmi regény jó szórakozást nyújt az olvasóinak. -
új 2 munkanap
Akció!A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással.
Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejedelme személyesen áll az üldözők élére, majd kegyetlen bosszút állnak. A földre éhes rusz urak, ürügyként használva az eseményeket, lerohanják a közeli Kürt és Gyarmat törzseket. Győzelmet győzelemre halmoznak, és várható, hogy egyenként fölszámolják az összefogni képtelen magyar törzseket.
Álmos felismeri a parancsoló szükséget, és szövetség szervezésébe kezd…
A Vérszerződés a négyrészes Honfoglalás sorozat nyitó kötete. Az író újszerűen nyúl a kényes témához. Nem hisz az öncélú hősiességben, esendő alakjait nem isteni erők vezérlik, hanem a kényszerítő események. Álmos tárgyal, győzködik, olykor erőszakkal viszi végbe akaratát, végül győz, és megkötik a Vérszerződést. Ha ő nincs, a magyarság felmorzsolódik, mint a tartósan összefogni képtelen besenyők és kunok. Általa válik a “Hetumoger” szövetség a térség egyik meghatározó nagyhatalmává, és indul el azon az úton, melynek végén új, nagyszerű hazára lelnek a Kárpát-medencében. -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll.
A német csapatok könyörtelenül nyomulnak előre a Don felé – ha elérik a kaukázusi olajmezőket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti.
Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bűnözőkből és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetőosztag – a Holtak – tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tűnő német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja őket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az első szerelmet.
Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következő része a vér áztatta orosz sztyeppéktől a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslő ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története.
