53–104 / 121 találat
-
új 2 munkanap
A IX. század közepén a hét magyar törzs laza szövetségben él a Don és a Volga folyók között. Egy emberöltőnyi ideje őrzik a Kazár Birodalom nyugati és déli gyepűjét. Egy emberöltő azonban hosszú idő, a nemzetségek gyarapodnak, a törzsek közötti gyepűk egyre szűkülnek, új legelőkre, új földekre lenne szükség, azonban a kazár kagán nem engedi, hogy nyugatra terjeszkedjenek. Ugyanakkor észak felől a besenyők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hétmagyar határaira.
Az idős Levedit, a megyer törzs szent vezérét – ki a csodafiú szarvas erejét hordozza magában, ám életben maradt fiú utód nélkül közeledik élete végéhez – magához rendeli a kazár kagánbég. A vezért kánná emelve szorosabbra akarja fűzni a szövetséget a magyar törzsekkel; a szövetséget, amely már nemcsak viszonylagos biztonságot nyújt a magyaroknak, hanem korlátok közé is szorítja őket. Levedi elutazásával egy időben az ifjú Álmos, Ügyeknek, a tarján vezérének, és Emesének, a látóasszonynak a fia nyugat felé indul, hogy századával beszedje a folyó menti és erdőlakó népek béradóját. Mire hazatér, a magyar törzsek között vérharag tör ki és egymás ellen fordulnak. Emese, ki a turulforma madár áldását hordozza magán, sorsdöntő lépésre határozza el magát…
Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételű, lebilincselő regénye Levedi, Emese és Álmos alakjára összpontosítva fest nagy ívű, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének egyik legmeghatározóbb eseményéről, mindennapjairól és hitvilágáról.
-
új 2 munkanap
A rettenetes világhódító, Kubiláj kán Japán megszállására készül. 1274-ben hatalmas flottával támadja meg Kjúsú szigetét. A negyvenezer megszálló katona újszerű stratégiája, a mongol íjak fölénye hamar visszavonulásra kényszeríti az alig hatezer japán harcost. Hiába a hősies ellenállás, minden elveszni látszik: az ellenség mélyen behatol a szárazföldre. Máig sem tudni, miért, a mongolok úgy döntenek, hogy visszavonulnak hajóikra, és ott töltik az éjszakát. Ekkor csap le rájuk a mindent elpusztító vihar: a kamikaze, az Istenek Szele.
1281-ben egy száznegyvenezer fős, egyesült mongol-koreai-kínai hadsereg minden idők legnagyobb hajóhadával indul el Japán felé. Mindenki tudja, ez lesz az az ütközet, amelyben hősök születnek…
Sikerül-e visszaverni a szigetekre törő ellenséget? Meg lehet-e akadályozni egy gyönyörű rókatündér cselszövéseit? Vajon ismét a pusztulás szélén álló ország segítségére sietnek az istenek?
Jamagucsi Szango legújabb történelmi kalandregényében – a nagysikerű Tokugava és a Szamurájok hajnala után – a mongol invázió heroikus küzdelmeibe nyerhetünk betekintést. -
új 2 munkanap
A szerző előző, Álmos haragja című regényében megismert Sandru – vagy görög nevén Alexandrosz – félig magyarként, félig görögként, mi több, Konstantinupolisz legfőbb hadvezérének unokájaként és egy tekintélyes görög sereg parancsnokaként tér vissza a kürtgyarmat törzshöz, hogy támogassa a Bizánci Császárság büntető hadjáratának folytatását a bolgár cár, Szimeon ellen. A véres büntető hadjáratban Sandru úgy érzi, kétfelé szakad: nem tudja, magyar-e vagy görög, az ősi hitet vallja-e vagy a kereszténységet, harcos-e vagy táltos – esetleg a Krisztus útját járó szerzetes. Belső vívódása mintegy tükrözi a magyar törzseket szétfeszítő ellentétet: Álmos magáévá tette Levedi elképzelését a Havasokon túli tágas síkság elfoglalásáról és egy új, végleges haza megalapításáról, de továbbra is makacsul igyekszik elragadni a törzsek fölötti főhatalmat Levedi utódjától, Kurszántól. Sandru az utóbbi szolgálatában vívja a csatáit, s nemcsak a külső, hanem a belső ellenséggel is: az atyjukat, Tomor urat eláruló és Álmos szolgálatába álló féltestvére, Karvul többször is orvul az életére tör. Az igazi kihívást azonban nem a marakodó vezérek és az árulók hozzák magukkal, hanem Álmos táltosa, a furfangos és nagy tudású Kucskán…
-
új 2 munkanap
Valahol a távoli Itáliában, Szalárd vezér győztesen hazatérő seregétől leszakadva keresi a hazautat tíz lövő. Egy névtelen Duna menti kis szálláson várják őket asszonyaik, gyerekeik. A szokásoknak megfelelően a család feje, Tege vezeti a tizedet, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a lövőséghez már túl öreg, vagy még túl fiatal férfiakért.
A család mindkét fele halálos veszélybe kerül, az otthon maradókra erőszakkal rákényszeríti magát egy fekete kabar tized, a lövők pedig túlerőbe ütköznek, miközben igyekeznek utolérni a fősereget.
És ahogyan az a legjobb családokban is megtörténhet, az irigység, a nagyravágyás nyomán a külső és belső ellentétek ugyanúgy veszélyeztetik mindkét közösség létét.
Valaki megcsonkítja Szente asszony szellemfáját, rontást hozva a falura.
Valaki csak azt lesi, mikor léphet az öreg Tege helyébe.
Valakit máshoz húz a szíve, mint akit az élet neki rendelt, és nem tud ellenállni a kísértésnek.
Valaki nem tér haza a harcból.
Valakit nem vár már otthon az, akihez hazavágyott.
-
új 2 munkanap
Japán, 1180 – a Tairák és a korábban vesztes, rivális Minamoto-klán hatalomért folyó harca újabb szakaszához ér: kirobban a polgárháború. A Minamotók zseniális hadvezére, Josicune csatáról csatára halad a célja felé.
Időközben a Minamotók pártján álló Jamagata család férfi tagjait elárulják és lemészárolják. A rajtaütésben súlyosan megsebesül Koicsi is, akit ájultan ragad magával a lova. Miután magához tér, semmire, még önnön kilétére sem emlékezik. Jumedzsi (‘Álomember’) néven csatlakozik Josicune seregéhez, és nem is sejti, hogy nem csak álruhát öltött édesanyja, de az ellenség is keresi.
Hogyan zárul az öt évig tartó polgárháború? Vajon sikerül-e a gőgös Tairákat elűzni a trón környékéről? Bosszút tud-e állni Jumedzsi családja elárulóján? Minderre választ kapunk Jamagucsi Szango fordulatokban gazdag regényében, amely abban a kevésbé ismert korban játszódik, amikor a szamurájok színre léptek Japán történelmében.
A nagysikerű Tokugava és a japán történelem kedvelőinek kihagyhatatlan olvasmány!
-
új 2 munkanap
Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon.
Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás…
Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz?
A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait.
A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig. -
új 2 munkanap
A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később “százévesnek” nevezett francia-angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiégne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez.
Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét.
A király három esküje
1456 decemberében – néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után – egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát… -
új 2 munkanap
Mann-Schőner Gizella, azaz Gitta a keleti határszélen született, nem sokkal múlt tizennégy éves, amikor Auschwitzba került.
Sok beszámolót olvashattunk már külföldi túlélőktől, de Gitta Csengerből származik, és egyedülálló éleslátással írja le a határvidék közegét, akkori viszonyait.
Ortodox családban nevelkedett, édesanyja, édesapja, két kisöccse odaveszett a haláltáborban.
Gitta beszámol a táborban töltött mindennapjairól, és arról, hogyan lehetett túlélni a lágert.
A háború után is visszatért Magyarországra. Aztán megházasodott, gyerekei születtek, az 1960-as évektől az USA-ban élt. Fordulatos életútja jóformán az egész huszadik század kistükre. Benne van a kelet-magyarországi vidék szegénysége, a világháború hányattatásai és szörnyűsége, majd a békeidők gyarapodása – az emberi élet előre nem látható, nagy változásai.
Shiri Zsuzsa az ELTE történelem-szociológia szakán, majd a Tel-Avivi Egyetem film és televíziós tanszékének rendező-producer szakán végzett. 1992 óta él Izraelben, ahonnan 2003 óta tudósítja a magyarországi médiát.
-
új 2 munkanap
Az auschwitz-birkenaui táborkomplexum egy különleges részlegéről szól ez a visszaemlékezés, a cseh családi táborról, azon belül is a gyermekek barakkjáról. Ebbe a táborba a terezíni gettóból érkeztek foglyok, akik a többi rabhoz képest látszólag kiváltságosnak számítottak, mivel a németek nem tartottak közöttük szelekciókat, a gyerekeknek pedig még “iskolát” is létesítettek.
Ez azonban csupán egy kirakatintézmény volt, ráadásul hat hónap után egy következő terezíni csoport vette át az előzőek helyét, akiket egytől-egyig halálra ítéltek. A második csoporttal érkező, a gyerekek felügyeletére kijelölt felnőtteknek abban a tudatban kellett megszervezniük és a körülményekhez képest tartalmassá tenniük a mindennapokat, hogy látták elődeik sorsát, és tudták, rájuk is ez a sors vár. Mégis minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a gyerekeket távol tartsák a tábor borzalmaitól, és napjaikat ne a félelem vagy az apátia, hanem az értelmes tevékenységek határozzák meg, mint a tanulás, a játék vagy a különböző kreatív foglalatosságok.
Otto B. Kraus későbbi feleségével, Ditával együtt a gyermekblokkban kapott feladatot. Míg Dita – titokban – a könyvekért, addig Ota a gyerekek egy csoportjáért felelt. Bár a könyvében szereplők többségét nem a valós nevükön szerepelteti, saját tapasztalatai, amiből az írása kétségtelenül táplálkozik, hitelessé és igazán megrendítővé teszik a művét. -
új 2 munkanap
A magyar történelem egyik viharos, kaotikus korszakában bölcsességével, politikusi képességeivel és nemzete iránti alázatával kiemelkedik Báthory István fejedelem személye. Gál Vilmos (Antantmisszió, 2013; A lengyel freskó, 2017) hatalmas, humorral és élettel átszőtt élő tablót készített, amely sokoldalúan, nagyon alapos történelmi tények, illetve a fikció elegyeként tárja elénk az erdélyi fejedelem és lengyel király személyiségét, nagyságát és bátor, olykor nehéz döntéseinek hátterét. Pontosan ábrázolja a 16. századi Európa történelmét, szokásait, orvoslását, kultúráját és divatját, miközben szerethető – vagy éppen ellenszenves – hősei emberi kalandok sorát élik át, szerepet kap a hűség, a becsület, a szerelem, a kitartás, de ugyanúgy a hűtlenség, árulás és ármány is.
A cselekmény jó fél évezreddel korábban jár, de a regényben felbukkanó kérdések, problémák nem ismeretlenek a 21. század emberének: mennyire engedjük életünkbe a hagyományok rovására az újat; szentesítheti-e a cél az eszközt; milyen mértékben befolyásolhatnak valakit az érzelmek, amikor nemzetek sorsáról kell döntenie?
-
új 2 munkanap
A IV. (Kun) László életét bemutató regény II. kötetében ismét találkozhatunk a korábban megismert szereplőkkel. A velük történő események kapcsán megismerjük a királyi udvar és, a tragikus sorsú uralkodó utolsó éveinek történéseit.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A Hadúr kardját megszerző Levente apja kiszabadítására indul és megdöbbentő felismerésre jut: Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a táltosok részéről. A férfi nem véletlenül választotta az önkéntes száműzetést, és mindehhez nagyon sok köze van a fia oldalán lógó Attila-kardnak, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét…
Apa és fiú útjai újra elvállnak egymástól. Farkas a lótolvaj kangárok segítségében bízva hosszú útra indul a Kubán folyótól északra, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy átvegye a hatalmat, és a magori népet felkészítse az avarok ellen indítandó háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően Leventének számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló, hogy “visszatért a holtak közül”, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjába, legjobb barátai sorra ellene fordulnak, és Csillavér szerelmét is elveszíti. Segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit… vagy csak bölcsen elhallgatják az igazságot. Mindeközben messze északon Budaken hadúr megerősíti a határ védelmét, kiváló kémhálózatuknak köszönhetően ugyanis az avarokat nem éri váratlanul a magoriak háborús készülődése.
Fonyódi Tibor az Ármány éneke című művében a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, időpont a Kr. u. VI. század, alig két emberöltővel a nyugati Hun Birodalom bukása után. A történet közvetlen folytatása a nagy siket aratott A háború művészete című regénynek. -
új 2 munkanap
Anyjának Józseffalván kincsem vagy Zoltánka volt, apjának csak „a gyerek”. Az asszony szeretettel becézgette, és megpróbálta megvédeni a részeges, verekedős apától, ami a sok munka és az újabb kisgyerek mellett nem mindig volt eredményes. Muttinak és Fatinak pedig egyszerűen Zozó volt. Fati gyönyörű meséket mondott, tanítgatta, csodás játékokat készített neki, Mutti a kedvenc ételét főzte, és a saját maga készített csodás ruhákba öltöztette. Még szerencse, hogy Józseffalván jött a tűzvész! Bár Zozó nem tudta, hogy ez mit jelent, de hallotta, hogy emiatt nem kellett hazamennie, hosszabb ideig maradhatott keresztszüleinél. A tűzvészt szereti. Aztán jött a háború. Őt sem ismerte, de sokat hallott róla. Mindenfelé emlegették. A háború vonattal elvitte Muttit és Fatit. Hiába várta őket, nem jöttek érte. Később a háború azt mondta, hogy nekik is menni kell. Hosszú úton, sok napig utaztak. Amikor végre megérkeztek, akkor Mutti és Fati nem volt ott. A háborút nem szereti. VALAMIT KI KELL TALÁLNIA, HOGY ÚJRA ÉRTE JÖJJENEK! A regény a harmincas évek végén Bukovinában játszódik, majd azt követően a háborúnak az Ambrus család életére történő hatását mutatja be. Hogy éli meg a néhány éves gyermek, hogy az általa mindenkinél jobban szeretett székely-német keresztszüleit Sziléziába telepítik, majd fél évvel később neki szüleivel Bácskába kell költöznie.
-
új 2 munkanap
Gróf Eszterházy Richárd, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legagyafúrtabb kémje különösen fontos megbízást kap: ki kell derítenie milyen hadititkokat adott el a birodalom legveszedelmesebb ellenségének a császári és királyi hírszerzés vezetője. A bűnügy felderítésébe Ritter István, budapesti detektívet is bevonják, akire egyedi nyomozási módszerei miatt figyelt fel a császári titkosszolgálat.
A különös páros újabb és újabb nyomokat követve megpróbálja megakadályozni a világtörténelem egyik legtragikusabb eseményét. Eközben észre sem veszik, hogy olyan folyamatokat indítanak el, amelyek teljesen megváltoztatják Európa életét…Tarjányi Péter és Dosek Rita új könyvében a XX. század egyik legsúlyosabb következményekkel járó kémjátszmájáról rántja le a leplet.
Megváltoztathatja egy eltévedt postai levél az egész világ sorsát?
Mennyire védtelen a nemzet, ha csak egyetlen polgára is elárulja?
Hogyan formálta át két magyar a történelem menetét?“- És most mi lesz? – kérdezte Ritter, kissé tartva a választól.
Eszterházy szemei a semmibe révedtek. A korábbi tűz elkeseredett közönnyé változott.
Az a császár hangulatától függ sóhajtotta. Ha felelősen dönt, levadásszuk ezt a szervezetet, az összes résztvevőt beleértve. Ha személyes sértésnek veszi a történteket, akkor Isten óvja Európát!
Úgy érti, háborút robbant ki?
Pontosan úgy értem – válaszolta Eszterházy.
Hadat üzen Szerbiának? – próbált következtetni Ritter.
Ez csak az első lépés. Ha Szerbiát megtámadjuk, Oroszország hadat üzen a Monarchiának. Ha a Monarchia hadba lép, Németország hadat üzen Oroszországnak. Ezt nem hagyhatja szó nélkül Franciaország és Nagy-Britannia sem, hiszen mindenkinek vannak érdekeltségei a térségben Ez egy borzalmas háború lesz. A legkegyetlenebb fegyverekkel. Olyan, amilyet még nem látott a világ.” -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
1266-ban, az Árpádok uralmának utolsó évtizedeiben törékeny a béke. IV. Béla idősebb és V. István ifjabb királyok bár letették a fegyvert, az ország még mindig magán viseli a belháború nyomait. A két uralkodó, apa és fia felosztották egymás közt a királyságot, és ki-ki a maga részét igyekszik rendben tartani. István ugyan győztesen zárta a harcot, helyzete még nem stabil, éppen ezért mindent meg kell tennie támogatói megőrzése érdekében. Azonban egy borzalmas gyilkosságsorozat sötét árnyékot vet az egyik legfőbb szövetségesére, és annak uradalmára, Zsámbékra.
Piero, a Magyarországon született, de Itáliában nevelkedett jogtudós Budára érkezik üzleti ügyben. A fiatalember korábban már hírnevet szerzett magának egy emberölési ügy felgöngyölítésével, így István figyelmét is felkelti. Most Pierón és társain múlik nem csak a nehezen kivívott béke megőrzése, de számos ártatlan leány élete is. Ha nem jár sikerrel, mint az ifjabb király inspektora, az egyetlen, amire a nép számíthat: rettegés és halál.
A szerző a XIII. századi Magyarországra kalauzolja az olvasót, bemutatva az Árpád-kor végnapjait, egy hátborzongató gyilkosságsorozatot, az ámokfutó utáni elszánt nyomozást. A fordulatokkal, kalandokkal és árulással teli cselekményben egyaránt felbukkannak fiktív és a történelemből jól ismert alakok, helyszínek. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A baloldali gondolkodás jórészt olyan emberek játszadozása a tűzzel, akik még sem tudják, hogy a tűz forró.
A háború egyik legborzasztóbb kísérőjelensége, hogy a hadipropaganda, az üvöltés, a hazugságtömeg és a gyűlölködés mind-mind olyan emberektől származik, akik nem harcolnak.A pénzimádat a vallás rangjára emelkedett. Sőt, talán ez maradt az egyetlen, igazi vallás – amit az ember átélhet.
Ha betartod a kis szabályokat, megszegheted a nagyokat.
Minden állat egyenlő, de néhány állat egyenlőbb másoknál. -
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A tatárjárás az egyik legnagyobb nemzeti tragédiája a Magyar népnek.
Urbánszki László Vérszagra gyűl című történelmi kalandregényében szinte filmszerűen mutatja be, hogy a vérengző tatár hordától hogy védték önmaguk és gyermekeik és asszonyaik életét a parasztok, a halászok a katonák. A végig izgalmas lebilincselő történelmi regény jó szórakozást nyújt az olvasóinak. -
új 2 munkanap
A Pogányok Herczeg történelmi regényeinek egyike, amely a honfoglalás korába vezeti el olvasóit. A regény témájának súlya és fontossága mellett történelmi dilemmákat is felvet: pogányság-e az őshit, barbárság-e az újhit, a kereszténység kierőszakolásának megakadályozása. Ennek a sokféle konfliktusnak, ellentmondásnak és ellentétnek az összegzése ez a regény, ahol a keresztény Európa tudása és szellemisége gőgjében kibékíthetetlen ellentétet mutat egy ősi nemzet kultúrájával szemben. Ez a kettősség tükröződik a regény fő alakjának, Márton papnak (aki nem más, mint Tonuzóba árvája, Alpár) vívódásában: maradjon-e keresztény pap, vagy térjen vissza nemzetéhez, és legyen vezérük. Hit és ösztön, lélek és test vívódik benne, az ösztön-szerelem és a lelki szerelem. A Pogányok többször is kimondja, hogy ez az élet-halál harc nem vallásháború elsősorban; a lelkek békétlenségének fő oka az emberi természettel, az egyenlőtlenséggel való nemtörődés. Márton pap, úgy tűnik, ki tudja egyenlíteni a két hit, a két vonzódás ellentétét, a besenyők szentje akar lenni, közöttük élni és Istent szolgálni. De Gellért püspök rádöbbenti arra, hogy ez nemcsak vallás, hanem életforma, erkölcs kérdése is. Márton nem pap és Alpár nem pogány, hanem mindenek felett: ember. Visszatérése a besenyőkhöz: emberi lázadás, és nem pogánylázadás. Márton pap és Alpár vezér párviadalából a szabadságszeretet, a hit és a remény kerül ki győzedelmesen.
-
új 2 munkanap
Wisinger István legújabb dokumentumregénye Pulitzer József, azaz Joseph Pulitzer, a sajtócézár életét dolgozza fel. Kevesen tudják, hogy Pulitzer nevéhez nemcsak az amerikai újságírás legrangosabb díja, hanem az úgynevezett “sárga sajtó” modellje is kötődik, amely William Randolph Hearst sajtómágnással vívott heves konkurenciaharcának eredménye. Ez a klasszikus, szenzációhajhász zsurnalisztika ugyanakkor ösztönözte az amerikai demokrácia és média fejlődését: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikai nép előtt, és ez sok esetben új törvények elfogadásához is vezetett.
Pulitzer 1904 májusában, egy újságíróiskola felállítását támogató írásában fogalmazta meg hitvallását:
“Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes, és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz.” -
új 2 munkanap
Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel.
Eltűnt az igazgató papucsa, és a diákokat gyanúsítják! Murphy felháborodottan nyomozni kezd.
Miss Cornfield diákjai sosem tennének ilyet! A jegesmedve titokban belopakodik az épületbe, és árulkodó nyomokra bukkan… -
új 2 munkanap
A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással.
Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejedelme személyesen áll az üldözők élére, majd kegyetlen bosszút állnak. A földre éhes rusz urak, ürügyként használva az eseményeket, lerohanják a közeli Kürt és Gyarmat törzseket. Győzelmet győzelemre halmoznak, és várható, hogy egyenként fölszámolják az összefogni képtelen magyar törzseket.
Álmos felismeri a parancsoló szükséget, és szövetség szervezésébe kezd…
A Vérszerződés a négyrészes Honfoglalás sorozat nyitó kötete. Az író újszerűen nyúl a kényes témához. Nem hisz az öncélú hősiességben, esendő alakjait nem isteni erők vezérlik, hanem a kényszerítő események. Álmos tárgyal, győzködik, olykor erőszakkal viszi végbe akaratát, végül győz, és megkötik a Vérszerződést. Ha ő nincs, a magyarság felmorzsolódik, mint a tartósan összefogni képtelen besenyők és kunok. Általa válik a “Hetumoger” szövetség a térség egyik meghatározó nagyhatalmává, és indul el azon az úton, melynek végén új, nagyszerű hazára lelnek a Kárpát-medencében. -
új 2 munkanap
Murphy, a jegesmedve újra akcióban.
Eddie szülei festményvásárt terveznek. Ám lába kel a legértékesebb képnek.
A jegesmedve és társai A kókusz keresésére indulnak. Szerencsére Murphy felfedez egy nyomot, amely az erdőbe vezet… Vajon ott rejtőznek a tolvajok?
A Mágikus állatok iskolája – Kinyomoztuk! sorozatunk folytatódik. Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel. -
új 2 munkanap
Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel.
Murphy a kanadai jegesmedve nyomoz. Ida furcsa, széttépett levelet talál a postaládájában.
Valaki meg akarja ijeszteni? De kicsoda? Talán egy gyerek a mágikus állatok iskolájából? Az nem lehet, ők aranyosak!
A jegesmedve különös nyomokra bukkan… -
új 2 munkanap
A klasszikus felépítésű, keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez…
A mesélő – saját személyét ironikusan beállítva – elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és az önfeláldozó hűségben rejlik.
A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teli epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, a jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben. -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Az Üdv néked, Arthur, nagy király mulatságos kalandokban gazdag történelmi kalandregény, telis-tele életteli szereplőkkel. Történelmi regény? Humoros olvasmány? Humanista tanítás a mának? Igen, mindezek egyben. A fanyar angol humorral írt paródia egyben bölcs tanmese az emberről és a hatalomról: a királyról, aki életét teszi fel arra, hogy az Erő Törvényének helyére az Igazság Törvényét helyezze, hogy aztán ez az abszolút Igazság legyen a végzete. Az Excalibur és a Gyalog-galopp hangultát idéző legújabbkori krónika hol historikusan, hol a lovagkor ékes nyelvén, hol a nagyvárosi szleng modorában szól az olvasókhoz.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Szabad-e végrehajtani az új, kegyetlen hatalom parancsait ott, ahol ez csak a szélsőséges politikai érdekeket szolgálja? Ez a súlyos dilemma gyötri a fiatal Wilfried Wilst, aki nem sokkal Belgium 1940-es megszállása után csatlakozik az antwerpeni rendőrséghez, hogy elkerülje a kötelező munkaszolgálatot. Csakhogy most épp azok letartóztatásában kell segédkeznie, akiknek az “új rend” a létezését sem tűri el, és miközben kollégája és barátja, Lode menteni próbálja a zsidókat, más ismerősei készséggel kiszolgálják az ország aktuális urait. Mindkét fél a maga oldalára akarja állítani, és a pártatlanság illúziója egyre kevésbé fenntartható: Wils, aki legszívesebben mindenek fölött állna, akaratlanul is részesévé válik a XX. század múlhatatlan botrányának…
Hol húzódik a határvonal a politikai-hatalmi téboly passzív szemtanúja és aktív cinkosa között? Megvédhetjük-e magunkat a történelem által ránk kényszerített radikális döntésektől, és megóvhatjuk-e az eljövendő nemzedékeket tetteink következményeitől? Ilyen kérdéseket feszeget Jeroen Olyslaegers egyszerre kíméletlen és szórakoztató regénye, amely fanyar humorral és bravúros nyelvezettel eleveníti fel a második világháború már megannyiszor körüljárt, mégis újabb és újabb számvetésekért kiáltó őrületét.
JEROEN OLYSLAEGERS (sz. 1967) belga dráma-, regény- és újságíró, a kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Színműírói munkásságáért 2014-ben megkapta az Edmond Hustinx Díjat. 2016-ban megjelent, Védőr című regénye számos rangos elismerésben részesült, többek között az Ultima Díjat (2016), valamint a legjobb németalföldi szépirodalmi műnek járó Fintro Literature Prize zsűri- és közönségdíját (2017) is elnyerte. Magyar nyelven jelen regénye olvasható először.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot, amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem. Így aztán, ha a közönyös tömegben rétori buzgólkodása ellenére sem talál hívekre azaz hazára, akkor a felelősség nem az övé, viszont a kudarc égető szégyene annál inkább.
E sokszor önéletrajzi ihletésű novellák autentikus bepillantást nyújtanak Szabó Dezső szellemiségének alapvetéseibe, például a gyakorta visszaköszönő determináció-érzésbe, a mi az író dolga a világban?- motívumába, a magány és a búcsúzás témájába. De a temető-kultusz és a másokért élés elv is megjelenik elbeszéléseiben. Szomorú sajátsága világának az öngyilkosság gondolatának fel-felbukkanása, míg a Szabó Dezső-i prófécia legalapvetőbb tanítása, a keresztényi szánalom tragikus hiánya is megszólal az egyik kis remekműben.
Szabó Dezső a magyar sors legmélyebb mélységeit kifejező próféta, aki egy nemzedék figyelmét fordította e kérdések felé. Hazátlan prófétaként halt meg, de emlékműve 1990 óta a Gellért-hegyről figyel a fővárosra, mint ahogyan meg is jósolta egyik írásában: Ott fogok állni majd őrhegyed ormán, a vén Gellért keleti peremén: örök vigyázásban, örök szerelemmel, örök pásztorként, úgy nézlek én. -
Antikvár 2 munkanap
A közhiedelem szerint az első világméretű háború Kr. u. 1914-ben tört ki. A közhiedelem téved. Az első világháború Kr. e. 1260 táján tört ki.Az akkori világé, persze. A Nyugaté és a Keleté. A görögöké és a trójaiaké.Történetét Homérosz énekelte meg, és azóta is minden elemista fújja: tíz év ádáz ostrom után a görögök kicselezték az ellent. Trója elesett, ám a győztesek szájíze is megkeseredett. A régi mesét most a magyar olvasók bevált barátnője, Colleen McCullough (elég, ha felidézzük: ő a világhírű Tövismadarak és a nem kevésbé nevezetes Róma-sorozat szerzője) mondja el, persze egy kicsit megcsavarintva, csipet iróniával fűszerezve, sok érzelemmel édesítve. A nagyszabású hősök, akiket egy-egy klasszikus márványszobor tökéletességében őriz emlékezetünk, esendő emberként téblábolnak e könyv lapjain: Akhilleusz mulya, Hektór házsártos, Agamemnón pipogya. Az égbolt pedig üres. Homérosz minden második sorában feltűnik egy isten, hogy odébbpöccintse az eseményeket. Colleennél az ember kovácsolja a maga sorsát (jó, néha kicsit babonás, megmosolyogjuk). És az ember csodákra képes. Például csodálatosan érdekes regényre.
-
új 2 munkanap
A Birodalom határán fekvő titkos náci táborba internált ezrek sorsára akarta felhívni a figyelmet egy Witold Pilecki nevű harminckilenc esztendős lengyel ellenálló, aki önként jelentkezett erre a vakmerő küldetésre. Álnéven, hamis papírokkal szándékosan elfogatta magát, hogy bekerüljön a táborba, ahonnan később jelentéseket küldött a földalatti mozgalomnak arról, hogy mi történik ott honfitársaival. Ám az információszerzésen kívül más feladata is volt: belülről kellett felkelést szerveznie úgy, hogy a németeket rajtaütésszerűen érje az akció. A tábor neve Auschwitz. A következő két és fél évben Pilecki megszervezett egy földalatti sereget Auschwitzban, és szabotázs akciókat hajtottak végre az egyes létesítményekben, náci informátorokat és tiszteket gyilkoltak meg, miközben információt gyűjtöttek a táborban folyó félelmetes tömeggyilkosságokról és kínzásokról. Csakhogy miközben Pilecki előtt összeállt a kép arról a borzalmas tényről, hogy a tábort a nácik az európai zsidóság kiirtásának epicentrumává teszik, arra is rá kellett jönnie, hogy a családja, a saját és az emberei életének kockáztatásával tudja csak figyelmeztetni erre a Nyugatot, mielőtt még minden elveszne. És ehhez a lehetetlent kell megkísérelnie: megszökni Auschwitzból.
-
Antikvár 2 munkanap
Négyezer évvel ezelőtt egy idegen erőszakos halált hal Ratharryn Régi Templomában és különös kincsei felbolygatják a település életét – ezek az események harangozzák be egy olyan építmény létrejöttét, melyet évszázadok óta az emberiség legcsodálatosabb vívmányai között tartunk számon. Bernard Cornwell regénye elrepít bennünket a rituálék és áldozatok kortalan, rég feledésbe merült világába, hogy hősiességből, árulásból és testvérharcból szőjön feledhetetlen történetet. Három, egymással halálos vetélkedést folytató testvér egyesíti erejét, hogy létrehozza az istenek méltó templomát…
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Az afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött. A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.
A hadjárat történetét Matthaiosz, egy fiatal makedón katona elmeséléséből ismerhetjük meg, aki a marcona veteránok mellett megtapasztalja a háború, az afgánok és a bajtársak barbárságát, de közben megismeri a szerelmet is egy afgán lány oldalán.
Remek történelmi regény, amely lebilincselő drámaisággal és valósághűen ábrázolja a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok küzdelmeit. A múltbéli események mintha a napjainkban zajló háborús konfliktusok borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a helybélieket.
-
Antikvár 2 munkanap
1944-ben járunk, Olaszországban. A Kesselring tábornok által irányított német hadsereg minden erőfeszítés ellenére hónapok óta hátrálásra kényszerül a nyomasztó túlerő miatt. A hátvédet szokás szerint régi ismerőseink, a börtönbüntetés helyett frontszolgálatot választó harckocsizók adják. Porta, Pici, Papa, Sven és a Légiós azonban most is különös kalandba keverednek: egy nemes, ámde szigorúan törvényellenes küldetésre indulnak Monte Cassino hegyén.
-
Antikvár 2 munkanap
Róma, 1683. szeptember 11.
A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják.Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte.
A sorozat további kötetei azóta sem jelenhettek meg Olaszországban. A világ más országaiban azonban az újabb könyvek népszerűsége is töretlen.
Rita Monaldi és Francesco Sorti olasz történészházaspár. Jelenleg a hét kötetesre tervezett sorozat negyedik részén, a Mysteriumon dolgoznak. Két gyermekükkel Bécsben és Rómában élnek.
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A novellagyűjtemény a falu és város klasszikus ellentétpárjára építve mutatja be “Tündérország” magyarjait, akik kötődjenek bár szorosan a természethez vagy tartozzanak akár az urbanizációhoz, hitük és gondolkodásuk alapját tekintve egyek, ahogyan törekvésükben is: embernek maradni minden körülmények között.