Legutóbb hozzáadott elemek
1–52 / 133 találat
-
új 2 munkanap
Fékezhetetlen becsvágy. Égető szenvedély.
Ez a történet egy névtelen ágyékból származó férfiról szól, aki egy isten háta mögötti faluban látta meg a napvilágot a 15. században. Ám a parasztfiú nem éri be azzal, amivel születése megkínálja, és nevét halhatatlanná teszi.
Tanúi lehetünk a török félhold árnyékában születő titokzatos szerelemnek, megelevenedik a Hunyadi-ház vezette birodalom, vele együtt a politika, pénz, intrika, és ármány labirintusa, melyben üstökösként ragyog fel a tettvágytól hajtott, ambiciózus, féktelen ifjú, aki helyet tör magának a királyi udvarban.
Ő maga a megtestesült akarat és törekvés…
Szíve lángol a becsvágytól és a szenvedélytől. Ám az ország leggazdagabb főuraként sem képes nyugodni – világraszóló álmokat kerget.Az első szerelem lehet az utolsó?
Vajon a cél szentesítheti az eszközt?Karády Anna – a nagysikerű A füredi lány-trilógia és a népszerű Zserbó-sorozat írója – ezúttal egy izgalmas korszakot tár az ínyenc olvasók elé, ahol a történelmi tények és a fikció összemosódik, és mint egy misztikus álomban, egy csapásra ott találjuk magunkat a megszállottságtól fűtött vágyak és perzselő érzelmek veszélyes birodalmában.
-
új 2 munkanap
Egy utazás felkavarja az emlékeket, egy találkozás felforgatja az érzelmeket.
Marko egy nap tudomást szerez Szarajevóban élő féltestvéréről. Miközben hosszú ideig egy bátyra vágyott, most úgy érzi, nem készült fel a találkozásra. Dühös nemrégiben elhunyt apjára, amiért eltitkolta előle a testvérét. Azonban kérésének eleget akar tenni, ezért felkeresi őt.
Közben rádöbben, hogy rég feladta az álmait. Párkapcsolata kiüresedett. Boldogság és öröm nélkül éli elfásult, szürke életét. És mindezek tetejébe azok árulják el és esküdnek össze ellene, akikről soha nem gondolta volna…
Vajon az ott töltött napok során hagyja, hogy életét – ahogy eddig is – a körülmények alakítsák, vagy visszaveszi az irányítást felette? De negyvenen túl megérdemli újra a boldogságot, akár egy új szerelmet?
A történet rámutat, hogy egyes kezdetek véget érnek, és a végek kezdetté válnak, és hogy nemcsak a gonoszság, de a jóság is körbevesz bennünket. A Szabadkán, Szegeden és Szarajevóban játszódó regény sodró lendületű, olykor meditatív alkotás, amely bepillantást enged az 1990-es években dúló délszláv háború megrázó és drámai eseményeibe is.
Pap Éva nagy sikerű Mielőtt lemegy a nap című művének folytatásában együtt élhetjük át a szereplőkkel a szenvedést, a félelmet, a reményt és az örömet, és részt vehetünk egy belső utazáson is.
“Egy újabb remekmű a szerzőtől.” – Angela Murinai író
-
új 2 munkanap
Egy virágzó és dekadens kor – egy család, amelynek a sorsa összeforrt Balatonfüredével
A 19. század végén néhány évtizedig épül-szépül, virágzik Magyarország, így Balatonfüred is. Elkészül a Gyógyszalon, ahol nemcsak bálterem, de könyvtár is van. A tóban cölöpökön ott áll a tizenkét tornyos, száz méter hosszú hidegfürdő, vitorlásversenyeket és Balaton-átúszásokat rendeznek, hogy minél több vendéget csalogassanak a fürdőtelepre.
Ám a település fő vonzereje továbbra az évről-évre megtartott Anna-bálok sora, amelyeken, mint eddig is, szerelmek szövődnek, konfliktusok érlelődnek, botrányok pattannak ki. Györöky Ilka és családja most is tevékeny résztvevői Balatonfüred életének, bár az idők során egyre több veszteség, tragédia éri őket. A család és a balatoni település sorsa azonban ezekben az években is elválaszthatatlanul összefonódik: a „boldog békeidőknek” nevezett korszakra nem hiába tekintenek majd fájdalmas-édes nosztalgiával – Füred és a „békebeli” Anna-bálok amolyan elveszett paradicsom emlékét idézik fel a késői utódokban is.
Fábián Janka legújabb könyvében ezt a szép és sikeres, ám ellentmondásos kort ismerhetjük meg a népszerű fürdőhely, az előző kötetekből már ismerős família és a Balaton partján rendre felbukkanó korabeli hírességek, Jókai Mór, Blaha Lujza, Ady Endre regényes történetét olvasva.
-
új 2 munkanap
Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán?
Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár.
A regény arra is választ keres, vajon valójában mikor is lehetett az a bizonyos legendás első Anna-bál…
-
új 2 munkanap
Szenvedélyben izzó szerelem
Josét Madridban egy hajszál választja el attól, hogy matadorrá váljon. Rosa elutasítása mindkettőjük életébe komoly változásokat hoz. A fiú kihasználja a főváros által kínált szórakozási lehetőségeket, kínos nőügyekbe bonyolódik, de szerelmi bánata nem enyhül.
A lány kapcsolata táncpartnerével, Augustóval túlmutat a barátságon, miközben próbálják valóra váltani az álmaikat. Minden jel arra utal, hogy Rosa és José külön utakon folytatják az életüket, ám egy botrány, amely csaknem a fiú karrierjébe kerül, mindent megváltoztat…
Az elhivatott matador és a szenvedélyes táncoslány szerelme újra lángra lobban, de felnőttként már semmi sem olyan egyszerű és magától értetődő, mint régen.
Mindennek megvan a maga ideje.
Mindenkinek megvan a maga ideje.
Embernek, bikának egyaránt.
Sikernek, bukásnak, szerelemnek, csalódásnak.Mert az akarat megmérgezi az életet. A vágyódás az más… A vágyódás elsöpri az akaratot, mert az akarat erőszakos és nem ismer kompromisszumot. A vágyódás gyengéd és elfogadó.
Hol kezdődik és hol ér véget az “örökre” az igaz szerelemben? Létezhet úgy, hogy nem része a jelennek?
Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője Spanyol tűz-sorozatának második részében egy perzselő érzelmekkel megtűzdelt, emberi lelket boncolgató történetbe repíti az olvasókat, melyben a szerelemé és a tradícióké a főszerep.
-
új 2 munkanap
Náray Tamás új, nagyívű történelmi családregényének folytatása
Egy család, amelyet a szeretet tart össze. Egy évszázad, amely számtalan embert próbáló eseményt tartogat. Sorsok, amelyeket sokszor a végzetszerű találkozások alakítanak…
Miközben a történelem fellegei egyre gyülekeznek, és mind több a baljós előjel a harmincas évek Európájában, az emberek ugyanúgy szeretnek, félnek, féltenek, vágynak és tanulnak, élik olykor bonyolult, olykor megejtően egyszerű életüket, mint máskor.
Az első kötetben megismert Barbara gyönyörű felnőtt lánnyá cseperedik, fényes jövő áll előtte, és találkozik egy igen megnyerő fiatalemberrel is. Szerető közege fészekként öleli körül, ám a sors bőven tartogat még számára és családja számára megpróbáltatásokat.
Náray Tamás fordulatos és sodró lendületű családregénye egyszerre fest lenyűgöző tablót a viharos huszadik századról és az emberi lélek végtelen bonyolultságáról, valamint arról, hogy a véletlen találkozások miképpen alakíthatják az élet fonalát… -
új 2 munkanap
“Különleges világokba és élethelyzetekbe kalauzol el minket.” – Wandamaci könyvkuckója
Hány generáció sorsát befolyásolhatja egy rosszul meghozott döntés?
Jean, Combray márkija 1644-ben veszi magához a menekülőben lévő angol királyné, Henrietta Mária ékszereit, hogy megmentse a birtokát. Ám ekkor még nem sejti, hogy tette a bosszú és a gyűlölet olyan hullámait korbácsolja fel, amelyek még unokája életére is hatással lesznek: a fiatal Louise de Morainville mindössze tizenhét éves, amikor a számára ismeretlen “családi átok” miatt kénytelen megismerni az élet legsötétebb oldalát.
Louise XIV. Lajos híres-hírhedt kegyencnője, Montespan márkiné pártfogásának köszönhetően a francia udvarba kerül, amelynek forgatagában hamarosan visszanyeri életkedvét. Noha a Napkirály környezetében számtalan zátony között kénytelen lavírozni: a kegyencek sem az intrikáktól, sem a méregkeveréstől nem riadnak vissza az előrejutás érdekében.
Hamarosan rá kell ébrednie, hogy nemcsak Madame de Montespannak vannak titkos tervei személyével kapcsolatban, de családja régi ellenségétől sem szabadulhat oly könnyen, mint azt korábban hitte.
A borostyánszemű Budai Lotti Shirzan-sorozatának előzménytörténete, egy nagy ívű, négy generáció sorsát érintő regénysorozat, amely bizonyosan el fogja varázsolni a történelem és az ármány szerelmeseit. A bővített újrakiadás még több titkot és talányt rejt…
-
új 2 munkanap
Téli álomvilág
1932-ben, közvetlenül a mátraházai szanatórium megépítése után Kékestetőn megnyitja kapuit az ország első gyógyszállója. Bár a hotel elsősorban a jómódú vendégeknek kínál kezeléseket, váratlan eseményeknek köszönhetően Ilka, a gyári munkás Miklós lánya is elutazhat a Mátrába, gyógyírt keresve a több éve tartó nehézlégzésére és köhögési rohamaira.
A 17 esztendős gimnazista lány itt ismerkedik meg Bálinttal, az első világháborút megjárt katonatiszttel, Erzsivel, a gyöngyösi ápolónővel, Otíliával, a hűvös dívával, a kamasz Jancsival és egy neves pesti ügyvéd nejével, Irmával, akikkel néhány hétre összefonódik az életük.
Álmok, félelmek, vágyak találkoznak a szálló folyosóin és az erdő hólepte, égbe kapaszkodó fái alatt. Ki milyen titkot hozott magával a havas hegycsúcsra, mekkora veszélyt jelentenek az épület körül ólálkodó farkasok és az éjjelente felbukkanó sötét alak? Ki hagyhatja el gyógyultan az intézetet, és ki az, akit nem tudnak megmenteni a kezelések?
Palotás Petra, a történelmi-romantikus regények népszerű, Év könyve díjas írónőjének páratlan hangulatú, zárt világban játszódó története egy különleges időutazásra invitálja az olvasót.
-
új 2 munkanap
1944-ben, amikor a városban megkezdődik a gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy sem a szomszédoknak, sem a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. Tompa Andrea regénye ennek a gyermeknek a sorsát követi végig, ahogy a főhős mindenféle kerülőutakon kerül kapcsolatba a saját történetével.
“Aki ismeri önmagát, a saját sorsát, az megmenti a világot.”
-
új 2 munkanap
“Apám szerint az élet értelme maga a cél.
Ha nincs, akkor csak kihúzzuk valahogy a halálunkig.Évezredek óta megállás nélkül kutatják a világ legnagyobb és legelszántabb gondolkodói a sumeroktól az ókori görög filozófusokon át a ma élő társadalomtudósokig az élet általános értelmét.
És nem találják.
Vannak persze elképzelések, felállított tézisek és teóriák, magyarázatok, sőt rá is fogják erre-arra időnként, legtöbbször az emberi reprodukciót vagy éppenséggel az ahhoz kapcsolódó érzelmeket – úgymint szeretet, szerelem, vágy – meg is nevezve, de végül is ez mind-mind csak igazolgatás.
Az élet valódi és általános értelmét ugyanis azért nem találta eddig senki, mert nem is létezik.
Ehelyett minden egyes ember életének saját értelme van. Olyan, amilyet ő ad neki. Olyan, amilyet csak ő képes adni neki. És amelyet mindenki másnak egyszerűen csak tudomásul kellene vennie.”Apa csak egy van. Aki megtartja a családját, támogatja a gyermekeit, és példát mutat nekik. Aki rájuk hagyja mindenét, megosztja velük a tudását, hogy boldoguljanak az életben. Ilyen volt Náray Tamás édesapja is, akinek a szerző ebben a kötetben állít emléket.
A Náray család története a viharos 20. századi magyar történelmet tükrözi, miközben a könyv lapjain egy olyan ember képe rajzolódik ki, akinek az életét a megalkuvás helyett az egyenesség, a tisztesség, az igazmondás és a felelősségvállalás határozta meg. Manapság már ritkaságszámba megy az őt jellemző belső tartás. A gyakran szatirikus hangnem ellenére azonban Náray Tamás nem a vélt vagy valós igaztalanságokon rágódik, hanem jó szándékkal, az (ön)irónia eszközével szembesíti az olvasót a világ – és a saját – hibáival, hogy ezzel is a változásra buzdítson. Hiszen mindig van remény egy jobb életre. -
új 2 munkanap
MAGYARORSZÁG, 997
Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét.
Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik.
Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához.
Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére – akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud – más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban.
Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi…
Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű Koppány folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.
-
új 2 munkanap
“Egy emberi lény az éjszaka kellős közepén. Nem alszik, de nincs is ébren. Félálomban – vagy féléberen – vergődik. Nincs hová fordulnia, hogy gyötrődését valamelyest csillapíthassa. Az Isten éppúgy semmibe veszi a fohászkodását, mint a Démon. És ha “odakint” nincsenek transzcendens erők, akkor a szívében is hiába kutat. Az emberi szív, ha minden transzcendenciától megfosztva magára marad, legfeljebb csak fájni tud.”
“1828 őszén a fiatal Victor Hugo átsétált az egykori place de Gréve-en, és szemtanúja volt, amint a hóhér, kivégzéshez készülve, éppen zsírozza az ott felállított guillotine sínjét.” Így barangol az olvasó is Párizs elbontásra ítélt, majd felszámolt negyedeinek utcáin, a tömeges kivégzések helyszínein. Földényi F. László nagyvonalú, mégis precíz iránytűjét követve egyre beljebb hatolunk nemcsak a város sikátoraiba, de a modernitás kialakulásának labirintusába is. A nyaktiló gyorsaságával tűnnek el az egykori épületek és negyedek, hogy létrejöhessenek az új sugárutak és új eszmék, “az erőszak lenyomatai, amelyek mögött ma is ott kísért a láthatatlanná tett múlt”. Ennek szellemei között bolyongunk ma is.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!Závada Pál új regényének szereplői dokumentumfilmet forgatnak olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. Egy baráti kör nyomoz – a filmeseken kívül szociográfus, grafikus, történész és újságíró is van köztük -, keresik és megpróbálják szóra bírni az áldozatok családtagjait, a valamikori tanúkat, ügyészeket, bírókat meg a hajdani tudósítókat. De közben saját életüket és korukat is meg kéne érteniük – 1988-ban vagyunk, válságokkal és bizakodásokkal terhes, kiszámíthatatlan időkben. Múltbéli bűnökről és érvekről szóló viták, kutatások és illegális olvasmányok, tüntetések, szervezkedések és kamerába mondott vallomások közepette kell szembenézniük házasságuk válságaival, új szerelmek vágyaival, gyerekeik sorsával, hivatásuk, megélhetésük gondjaival. A szerzői eligazítás szerint Pernye és fű figurái fiktívek, története kitalált, a benne szereplő filmforgatás interjúi azonban valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-ben bemutatott filmjükhöz.
-
új 2 munkanap
1760-ban Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte…
Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie. -
új 2 munkanap
A “Ne add fel soha!” trilógia első kötete
Cey-Bert Róbert Gyula a legkülönösebb és legtitokzatosabb életű magyar író, akit valaha ismertem. Jelen könyve, a Ne add fel soha! trilógia első kötete a szerző élete egyik mozgalmas időszakát mutatja be a távoli és vadregényes Dél-Kelet Ázsiában. Izgalmas, letehetetlen olvasmány érdekfeszítő eseményfűzéssel. Nincs még egy magyar író, akinek a műveiben a magyarság, a szabadság és az élet- és halál kérdései ilyen tömény művészettel kapcsolódnának össze.Raffay Ernő, történész, Budapest
Cey-Bert Robert A Sólyomember küldetése című önéletrajzi alkotása sajátos gyöngyszem azon történelmi szépirodalmi műveinek kincsesbányájában, amelyek Magyarország egyik kiemelkedő szerzőjévé tették. Ez a lefegyverzően őszinte könyv egy spirituális tanulási folyamat története, a szabadság és halál dzsungel útján. Egyszerűen fogalmazva, izgalmas és lebilencselő olvasmánynak tartom Cey-Bert Róbert Gyula A Sólyom Embere küldetése cimű könyvét. Olvasmányos, nehéz letenni.
Wess Robert, filozófus, a “Hun Atilla vezetési titkai”
világsikert elért könyv szerzője. Salt Lake City, Utah, USACey-Bert Róbert elfogult szeretettel ír a lovas nomádokról, őseink törzsi világáról, a magyar történelem sorsfordító eseményeiről. Áldozatvállaló hazaszeretet olvasható ki minden művéből – előadásaiból szintén ezt halljuk ki. Köszönöm a “sólyom emberének” szeretettel írt könyveit, a nemzeti könyvkiadás zászlóshajójának ezek kiadását, s üdvözlöm az olvasót!
Szijártó István, irodalomtörténész
Százak Tanácsa, BudapestA rendíthetetlen harcos, aki tudatában van a küldetésének Cey-Bert Róbert Gyula könyveinek feladata, felépíteni a lelki hidat, amely a szkíta – hun őseinkhez vezet, kiszedni a hamis téglákat, az őseinket, a hunokat és magyarokat megtévesztéssel, sőt gyalázkodással felépített hazug téglafalból.
Csámpai Ottó, szociológus, Felvidék
A szerzőt, a Sólyom Emberét végig kíséri rendkívül változatos, sőt kockázatos életútja során, egy szakrális kapcsolat védelmező megerősítő ereje, amelynek lelki gyökerei a szkíta-hun ősök szellemi értékrendjéhez vezetnek.
Bárdi László, Pécsi Tudományegyetem professzora
-
új 2 munkanap
A török időket megelevenítő regénytrilógiájában Jankovich Ferenc több mint száz év eseményeit dolgozta fel: az 1550-es évek végétől 1664-ig.
A történelmi hitelességre törekvő, izgalmas, romantikus fordulatokban bővelkedő regényekben nemcsak a kor kiemelkedő hadvezéreinek, legendás törökverőinek harcai elevenednek meg, hanem megismerheti az olvasó a végvári katonák, a falvakban nyomorgó, töröknek, német zsoldosnak, haramiáknak kiszolgáltatott egyszerű nép életét is.
A korszak mindmegannyi jellegzetessége helyet kap a történetekben: a végvári vitézek hétköznapjai, hadiportyák, cselvetések izgalmas megjelenítése, az akkori kémek, a pribékek munkálkodása, a hadi kótyavetyék, a vásárok leírása, de a végvárakban élő főúri családok élete sem marad ki a cselekményből. A szerelmi történeteket főúri családok és szegény emberek magánéletét egyaránt élénk színekkel festi a szerző. A regényeknek igazi korabeli levegője van, az író a jellemző adatok és tények, a szokások, a tárgyi világ hitelt adó gazdagságát vonultatja fel.A Hulló csillagok Székesfehérvár 1543-as elestével indítja el cselekményét, hogy aztán a kor emblematikus figuráinak és meghatározó történéseinek felvonultatásával mozgalmas leírást adjon a középkori végvári élet mindennapjairól.
Tündöklő csillagokként világítanak e gyászosan sötét időszakban a magyar föld egén azok a hősök, akik minden csepp vérükkel hazájuk védelmét szolgálják. Közülük is kitűnik a világ egyik legeredményesebb vívója, párbajhőse, Várpalota legendás hírű kapitánya, Thury György karizmatikus alakja. Csatározásainak, török elleni harcának izgalmas leírása mellett egy meghatóan szép szerelmi történet is végigvonul a regényen: Bebesi Magdolna, a korán árvaságra jutott fejérvári kisasszony és a jobbágysorból bátor végvári vitézzé cseperedett Irtó János szerelme. -
új 2 munkanap
“Ennyi rejtélyről és ilyen szenvedélyről még nem olvastál… Páratlan történet a Nílus partjáról!” – Karády Anna író, A füredi lány- és a Zserbó-sorozat szerzője
A Nílus földjén egy eretnek fáraó új világrendet épít. Reformja, mely mindenek fölé a Napkorong imádatát rendeli, haragra gerjeszti az ősi vallás papjait. A háborgó birodalomban egy különc falusi lány, Tia igyekszik megvalósítani álmát, hogy orvos apja nyomdokaiba lépjen. Még nem sejti, hogy az Egyiptom felett gyülekező viharfelhők az ő életét is fenekestül felforgatják. Mikor sorsát megpecsételi a küszöbön álló háború, egy titokzatos férfi küldetéséhez csatlakozik. Sziatum múltját homály fedi, mégis sikerül elnyernie a lány bizalmát. Útjuk intrikákon, küzdelmeken és rejtélyeken át vezet az eltitkolt igazsághoz, mely nemcsak a birodalom, de az egész környező világ jövőjét is átírhatja.
Soós Tibor, az Év Könyve 2023 díjjal jutalmazott Buda & Pest regény társszerzője hiteles történelmi kalandregényén keresztül elevenedik meg az ókori Egyiptom és egy viszontagságos szerelem története.
“Sosem gondoltam volna, hogy egy, az ókori Egyiptomban játszódó történet ennyire magával ragad majd… Olyan, mint egy pörgős mozifilm.” – Kapa Mátyás, a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke, a Buda & Pest regény társszerzője
-
új 2 munkanap
“Az író jelenlegi művében is a múltba visz bennünket, de a jelenben kalauzol. Példáját idézve “a fehér sast eteti” bölcsességgel, emberséggel, hazaszeretettel. Nem relativizál, nem deheroizál, és ezzel nem követi a jelenkor divatját. Madara a történelmi tények sziklájáról rugaszkodik s képzeletében szárnyal, ahogy mi olvasók is repülünk vele fénybe, dicsőségbe.
Vágyat ébresztve bennünk, hogy mi is tegyünk hazánkért, mint örök érvényű hősei. Mert sosem az a kérdés, hogy büszkék lehetünk-e őseinkre, hanem az, hogy vajon ők büszkék lehetnek-e ránk.” -
új 2 munkanap
Régi vitakérdése az irodalomtudománynak, hogy leírható-e egy írói életmű a szerző történeti és kontextuális hátterének ismerete nélkül, kizárólag a rendelkezésre álló szövegek alapján. Mikszáth esetében különösen nehéz választ adni erre a kérdésre, mivel prózája olyan kevert műfajú munkák sorát hozta létre, amelyek esetében a fikció és a tényanyag, a szépírói és a publicisztikai alkotások puszta szétválasztása is nehézségeket okoz. Mikszáth Kálmán a 19. század felől, abba mélyen beágyazódva, többszöri nekirugaszkodással indult el az íróvá válás és az irodalmi egzisztenciateremtés útján, hogy íróvá emelkedése során mindinkább az irodalmi modernség felől közelítve lendüljön át a 20. századba. A kötet ezt az izgalmas pályát követi végig, némiképp szokatlan módon kétszer is áttekintve Mikszáth életútját. Az író útját először a 19. századi irodalmi hagyományok felől indulva, elsősorban Jókai és Mikszáth bonyolult kapcsolatának alakulása mentén járjuk be, megismerve az író habitusát, illetve követve gondolkodásának, emberi és művészi formálódásának alakulását korának, a 19. század utolsó harmadának társadalmi-közéleti-irodalmi közegének kontextusában. A kötet második részében Mikszáth önálló írói életpályáján haladunk végig, megvizsgálva, miként hagyta maga mögött a 19. századi hagyományokat, hogyan kezdte feltörni azok merev szabályrendszerét, és találta meg saját átjáróit, megoldásait és válaszait, amelyekben világosan felismerhetők az irodalmi modernség jegyei. Ahogy a hektikusan változó történeti-politikai-irodalmi környezetben követjük Mikszáth életútját, a legfontosabb pontokon egy-egy olyan problematikát azonosíthatunk, amelyekre maga Mikszáth is választ próbált adni, és e válaszok segítségével jutunk előbbre a mikszáthi életmű megismerésében. Mindeközben szembesülünk azzal a töredezettséggel, amely szoros összefüggésben áll a mikszáthi elbeszélőhagyomány felszabdalt szerkezetével, illetve azokkal a kérdésekkel, amelyekre a Jókai-életrajz írása során ő maga is kereste a választ: leírható-e egy ember élete a maga teljességében, folyamatosságában, hitelességében? Vagy csak egyes rávetülő fénypászmák segítségével, fragmentáltan, a magunk választotta felszabdaltságban, kikezdhető szubjektív igazságainkkal?
-
új 2 munkanap
Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.
Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.
A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát. -
új 2 munkanap
Éber Zsófi, a harmincas, okos és sikeres műfordító egy nap arra ébred, hogy ki akar szállni a hétköznapok mókuskerekéből. Környezete legnagyobb döbbenetére vidékre költözik, hogy birtokba vegye a nagymamájától örökölt, mesébe illő házat. A titokzatos Nagyi azonban, akiről faluszerte azt suttogták, boszorkány, mást is tartogat unokája számára. Zsófi körül egyre sokasodnak a megmagyarázhatatlan események és a véletlen egybeesések. Mintha a ház vagy valaki más? üzenni akarna neki. Vajon mit jelentenek a különös dátumok a nagypapa fényképének hátoldalán? Mi minden rejtőzhet az ódon, sokrekeszű szekreterben? Kinek a horoszkópját őrizgette féltett kincsként a Nagyi és miért?
BAUER BARBARA generációkon átívelő regénye arra keresi a választ, honnan jövünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenőink. Talán nem is tudunk róluk, mégis egy életen át cipeljük őket? Vagy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy megszabaduljunk a kéretlen útravalóktól? Mialatt Zsófit mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy időtlen szerelem felemelő és szívszorító története bontakozik ki, saját sorsa is gyökeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával. Nagyon úgy fest, hogy Szoboszlai András az igazi de lehet, hogy egy kicsit még annál is több. Mielőtt közös jövőjük tervezgetésébe vágnának, szembe kell nézniük saját múltjukkal, és kiderül, hogy történetük szálai a felszín alatt szorosabban fonódnak össze, mint azt bármelyikük is gondolta volna
-
új 2 munkanap
A már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.
-
új 2 munkanap
1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felől hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács…
A túlélő magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek; gyászuk és haragjuk tüzeli őket. A szultán csapataival a nyomukban vereségek és győzelmek kísérik őket. Szulejmán Buda felé veszi útját, lenyűgözi a város szépsége és kincsei, egyelőre csak a kifosztását tervezi…
A törökök útját mészárlás, felperzselt falvak, holttestek szegélyezik. Az életben maradt férfiak, nők, gyerekek és öregek csatlakoznak a hátráló csapatokhoz. A menekülők létszáma nőttön-nő, több tízezres áradattá duzzad. Az oszmán sereg kegyetlen csatákban csap össze a mind sikeresebbé váló menekülőkkel, a szégyenletes kudarcok miatt végleg le akarnak számolni a gyaurokkal.
A harcok viharában egy hősies nemesúr, Dobozi Mihály és hitvese, Farmos Ilona próbálja túlélni a túlélhetetlent. Szerelmük és bátorságuk sok viszontagságot kiáll, de hátravan a végső próbatétel, mert a döntő összecsapást egyik fél sem akarja elkerülni.
A csatahely neve: Marót… -
új 2 munkanap
Vannak karácsonytalan karácsonyok, amikor ezüstkönnyes a karácsonyfa, és vannak olyan karácsonyok, amikor boldog, karácsonyhangulatos a lélek, és a fa sötétzöldje az ősi, igéző illatfelhőben mozdulatlanul várja, hogy az égi békesség a szívekbe költözzön. Akárhogy is, nekünk angyalok kellenek, “s almavirágszínű hópelyhek tündéri csillogásban”.
Legnagyobb ünnepünk tiszta és soha ki nem alvó fényét sokféleképpen tükrözik vissza az emberi sorsok, ahogyan e válogatáskötet elbeszélései is, amelyek mindegyike magyar alkotók tollából született. Többek között Déry Tibor, Domonkos László, Füst Milán, Gál Vilmos, Sütő András, Szilasi László és Szirmay Károly írásaival ünnepelhetjük a “szívet táró, csillagos időt”.
A kortárs és klasszikus írók friss vagy épp nosztalgikus sorai nemcsak karácsonyi hangulatba ringatnak, de a szívünket is melegséggel töltik el. Olvasás közben “mintha egy kis időre elengednék e meghajszolt világ rettenetes gyeplőit”, és mintha kigyúlnának újra régi csillagaink, amelyeket úgy megcsodáltunk valamikor… -
új 2 munkanap
Szent László az Úr 1095. esztendejében visszaadta lelkét Teremtőjének. Halála előtt azonban még egy utolsó, nagy jelentőségű döntés várt reá. Meg kellett neveznie utódját a királyi trónon. Végnapjait e gyötrő kérdés keserítette meg: Kálmán vagy Álmos? Végül hosszas töprengés és vívódás után Kálmánt nevezte meg utódjának. A döntésével elindította azt a viszályt, amely az új király, Könyves Kálmán egész uralkodását végigkísérte.
A 12. század elejére repíti az olvasót Kollár Zsolt történelmi regénye, amely méltó folytatása a Szent László testamentuma című művének. Sodró lendületű, izgalmas történet, amelyet a főszereplők jellemének részletes megrajzolása, az Árpád-kori királyság színes ábrázolása, Esztergom, Jeruzsálem, Konstantinápoly és Regensburg középkori városainak bemutatása tesz teljessé.
Kálmán és Álmos a királyi trónért folytatott küzdelemben, mély hitükben bízva, hol tudatosan, hol érzelmeiktől elbizonytalanodva haladnak, vagy épp sodródnak sorsuk beteljesedése felé. Tudják: végül úgyis Isten ítél felettük. -
új 2 munkanap
A Hadúr kardját megszerző Levente apja kiszabadítására indul és megdöbbentő felismerésre jut: Farkas nincs fogságban, sőt a legnagyobb tiszteletnek örvend a táltosok részéről. A férfi nem véletlenül választotta az önkéntes száműzetést, és mindehhez nagyon sok köze van a fia oldalán lógó Attila-kardnak, amelynek senki sem ismeri biztosan az eredetét…
Apa és fiú útjai újra elvállnak egymástól. Farkas a lótolvaj kangárok segítségében bízva hosszú útra indul a Kubán folyótól északra, Levente pedig visszatér ősei földjére, hogy átvegye a hatalmat, és a magori népet felkészítse az avarok ellen indítandó háborúra. Az ellene áskálódó Ármánynak köszönhetően Leventének számtalan nehézséggel kell megküzdenie: miután az emberek számára nyilvánvaló, hogy “visszatért a holtak közül”, legelőször saját nevelőapja, Zolta áll az útjába, legjobb barátai sorra ellene fordulnak, és Csillavér szerelmét is elveszíti. Segítséget csak egy titokzatos égi lovastól kap, akiről még a táltosok sem tudnak semmit… vagy csak bölcsen elhallgatják az igazságot. Mindeközben messze északon Budaken hadúr megerősíti a határ védelmét, kiváló kémhálózatuknak köszönhetően ugyanis az avarokat nem éri váratlanul a magoriak háborús készülődése.
Fonyódi Tibor az Ármány éneke című művében a vadregényes Kaukázusba kalauzolja az olvasóit, időpont a Kr. u. VI. század, alig két emberöltővel a nyugati Hun Birodalom bukása után. A történet közvetlen folytatása a nagy siket aratott A háború művészete című regénynek. -
új 2 munkanap
Szűcs Péter sodró regényfolyamának forrásvidéke a II. világháború traumájából éppen csak magához tért Biharnagybajom. Az ötvenes évek közepén itt kapja meg katonai behívóját Kamuti István, akit a messzi fővárosba vezényelnek. Az egyszerű paraszti sorból indult fiú kalandos utazásának azonban csak első állomása Budapest: a sors hamarosan egészen az óceánon túlra repíti, hogy az otthoniakat maga mögött hagyva New Yorkban, majd pedig Rio de Janeiróban keresse a boldogulást és a szerelmet.
Tamás és Andrea általános iskolásként a szocialista Magyarország utolsó óráiban szeretnek egymásba, hogy aztán együtt éljék meg a rendszerváltozás első évtizedeit, annak minden kihívásával és kudarcával. Tamás hiába menő reklámszakember, élete és Andreával való kapcsolata mégis válságba kerül, amivel Párizsban szembesülnek. Ezután Tamás Marokkóból indulva Iránon át szinte az egész világot beutazza, hogy választ találjon a kérdéseire.
Léna önfeledten éli az y generációs fiatalok látszólag gondtalan életét, és elismert táncművészként dolgozik. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik számára.
Léteznek véletlenek? Valóban olyan kiszámíthatatlan a sors, mint gondolnánk? És vajon milyen misztikus kapcsok fonják össze István, Tamás és Léna életét? A válaszokért egészen Indiáig, pontosabban a világ legszentebb folyójának, a Gangesznek a partjáig kell utaznunk.
A Dharma érzelmekben gazdag, magával ragadó regény, amelyben olyan, valóban megtörtént személyes drámák és történetek elevenednek meg, amelyeket a szerző utazásai során vagy saját személyes családi örökségeként ismert meg.
SZŰCS PÉTER Berettyóújfaluban született 1976-ban. Eredeti szakmája kertész. A gyulai középiskolás évek után Budapesten, az ELTE-n tanult magyar nyelv és irodalom szakon, és többek között kulturális antropológiát, illetve latin-amerikai irodalmat is hallgatott. Újságírói pályafutását a Magyar Rádió műhelyében kezdte riporterként, majd szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott.
2004-ben megnyerte a Litera.hu, a Goethe Intézet és a berlini Kafka folyóirat közös irodalmi pályázatának közönségdíját Kafka a fa alatt című írásával. A Magyar Rádió átalakulása után a Marie Claire magazin alapító csapatához került vezető szerkesztőként, majd évekig az InStyle főszerkesztője volt. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Ha belefáradunk a pihenésbe, akkor ugrálás, pancsolás következik természetesen, ha belfáradunk a felnőttek utánzásába, akkor gyerekek lehetünk megint. Szőcs Margit verseit olvasva mindig átváltozhatunk valaki mássá, és a nyelv is velünk együtt változik: amíg emberek vagyunk, mondhatjuk, hogy „mindkét kezem”, de ha épp sárkánnyá változtunk, akár azt is, hogy „mindhét fejem” vagy „mindhét szájam”. Piciket kell billentenie csak a nyelven a szerzőnek, és máris egy sokkal izgalmasabb világban találjuk magunkat. Keszeg Ágnes rajzain láthatjuk azt is, mitől válik szokatlanná az, ami egyébként köznapi: sokszor a méreteken múlik az egész, valamit kisebbnek vagy nagyobbnak látunk ilyenkor, mint amilyennek korábban ismertük. Vagy megnyílik egy tárgyak belsejében lévő, tárgyak mögötti világ, és hirtelen látni kezdjük az, amit korábban nem vettük észre. A könyv türelmesen terelget apró titkok felé, amelyek olvasás közben átjárókká, felhőké, hegyekké változnak, ilyenkor történik meg velünk a vers.
Balázs Imre József -
új 2 munkanap
A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket.Talán ezért is van, hogy alakja számtalan művészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mű született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.
-
új 2 munkanap
Mann-Schőner Gizella, azaz Gitta a keleti határszélen született, nem sokkal múlt tizennégy éves, amikor Auschwitzba került.
Sok beszámolót olvashattunk már külföldi túlélőktől, de Gitta Csengerből származik, és egyedülálló éleslátással írja le a határvidék közegét, akkori viszonyait.
Ortodox családban nevelkedett, édesanyja, édesapja, két kisöccse odaveszett a haláltáborban.
Gitta beszámol a táborban töltött mindennapjairól, és arról, hogyan lehetett túlélni a lágert.
A háború után is visszatért Magyarországra. Aztán megházasodott, gyerekei születtek, az 1960-as évektől az USA-ban élt. Fordulatos életútja jóformán az egész huszadik század kistükre. Benne van a kelet-magyarországi vidék szegénysége, a világháború hányattatásai és szörnyűsége, majd a békeidők gyarapodása – az emberi élet előre nem látható, nagy változásai.
Shiri Zsuzsa az ELTE történelem-szociológia szakán, majd a Tel-Avivi Egyetem film és televíziós tanszékének rendező-producer szakán végzett. 1992 óta él Izraelben, ahonnan 2003 óta tudósítja a magyarországi médiát.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
“Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet. Ez nagyon ritka az emberek között. Te menekülsz ez emberek elől, mert azt hiszed, más dolgod van a világban. Én keresem ezt a teljességet, mert tudom, hogy semmiféle más dolgom nincs a világban.”
“Nyilvánvalóan a legjobb dolog, ha az embert karja között tartja valaki.”
A hős alakjában Giacomo Casanova, a hírhedt 18. századi csábító figurájának körvonalai sejlenek föl, a történetben pedig világosan kivehető a velencei kalandor életútjának néhány fordulata. A múlt azonban nemcsak Casanova történelmi személyisége révén van jelen a Vendégjáték Bolzanóban lapjain, hanem Giacomo emlékei révén is. Nemcsak az elbeszélő ereszkedik alá a történelem kútjába, hanem a főhős maga is szembesül múltjával, életének korábbi eseményeivel. Miközben a velencei ólomkamrák börtönéből szökve, szülőföldjéről elmenekülve rövid időre megpihen Bolzano kisvárosában, ismét találkozik hajdani vetélytársával, Párma urával, aki évekkel korábban egy párbajban súlyosan megsebesítette, majd feleségül vette Franciskát, akinek kegyeit mindketten elnyerni igyekeztek. Ahogy a történelem kísért a regény lapjain, úgy rémlik föl Giacomo előtt meghiúsult hódításának története. – Bengi László
-
új 2 munkanap
A barátság okkal, a szerelem ok nélkül hal meg
Ez a regény a barátságról szól. És persze árulásról, megbánásról, feloldozásról. A helyszín egy Balaton-parti kis faluban álló kúria, amit hiába kereszteltek Menedékre, a történelem viharaiban nem teljesít túl jól.
Három fiatal, két fiú és egy lány él itt a háború után, akik a 20-as, 30-as években a ház ódon falai között töltötték a gyerek- és fiatalkorukat, és most egy minden tekintetben új világban kell helyt állniuk. Le kell nyelniük azt, hogy, ha az otthonukat nem is, de a strand kabinjukat elveszi az új rendszer, s a helység kisboltjában gond nélkül beállnak eléjük azok, akik korábban a Csengődiektől kunyeráltak munkát…
Rendhagyó hármasuk amúgy is számtalan szóbeszédre ad alkalmat a faluban, így nem csoda, ha a fiatalok útjai 56 után szétválnak – mindaddig, amíg sok-sok év után a véletlen ismét egymásba nem gabalyítja azokat. Miközben a három egykori jó barát megpróbálja tisztázni a múltat, kezdetét veszi egy amolyan sírós-nevetős időutazás, amit a Kádár-korszak és a gulyáskommunizmus dolcsevitája foglal keretbe, s ahonnan nézve már az is érthető, miért gondolta egy fél ország, hogy “Nekünk a Balaton a Riviéra”…
A Balatoni örökség az előtörténete a szerző nagysikerű Édesvízi mediterrán sorozatának, egyben befejező része a Balatoni Futárral indított, majd a Balatoni Menedékkel folytatott történelmi családregény-trilógiának.
-
új 2 munkanap
“Kezdetben vala az Ige-n”, konstatálja az író, akinek hősei elszántan vetik bele magukat az élet-halál küzdelembe.
A regény egy XX. századi freskó, amelyen az Istenhez igazodó Mama és a szókimondó Nagymama a színfoltok.
A szereplők mind-mind a maguk igazát keresik, de az elbeszélés polifon harmóniája az élet elsőbbségét igazolja.
Az író semmi különösnek a különleges leírásával az alig valamit is különlegessé teszi; ez kétségkívül a legfőbb erénye. -
új 2 munkanap
Anyjának Józseffalván kincsem vagy Zoltánka volt, apjának csak „a gyerek”. Az asszony szeretettel becézgette, és megpróbálta megvédeni a részeges, verekedős apától, ami a sok munka és az újabb kisgyerek mellett nem mindig volt eredményes. Muttinak és Fatinak pedig egyszerűen Zozó volt. Fati gyönyörű meséket mondott, tanítgatta, csodás játékokat készített neki, Mutti a kedvenc ételét főzte, és a saját maga készített csodás ruhákba öltöztette. Még szerencse, hogy Józseffalván jött a tűzvész! Bár Zozó nem tudta, hogy ez mit jelent, de hallotta, hogy emiatt nem kellett hazamennie, hosszabb ideig maradhatott keresztszüleinél. A tűzvészt szereti. Aztán jött a háború. Őt sem ismerte, de sokat hallott róla. Mindenfelé emlegették. A háború vonattal elvitte Muttit és Fatit. Hiába várta őket, nem jöttek érte. Később a háború azt mondta, hogy nekik is menni kell. Hosszú úton, sok napig utaztak. Amikor végre megérkeztek, akkor Mutti és Fati nem volt ott. A háborút nem szereti. VALAMIT KI KELL TALÁLNIA, HOGY ÚJRA ÉRTE JÖJJENEK! A regény a harmincas évek végén Bukovinában játszódik, majd azt követően a háborúnak az Ambrus család életére történő hatását mutatja be. Hogy éli meg a néhány éves gyermek, hogy az általa mindenkinél jobban szeretett székely-német keresztszüleit Sziléziába telepítik, majd fél évvel később neki szüleivel Bácskába kell költöznie.
-
új 2 munkanap
A Tóték című kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. (“Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?”) Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: “Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse főbe.” vagy ez: “Még senki se szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott.”
-
új 2 munkanap
Az 1920-as, -30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából eredt, és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. Végigkövethetjük az egész magyar nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák, fordulatos események révén.
A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… Az első halálos ítélet meghozatalánál még kicsit csikorog, de aztán minden úgy megy, ahogy azt tudjuk a történelemből. Nem forradalmi meggyőződése, hanem saját lelkiismeretének leküzdése, tehetetlensége elől való menekülés vágya juttatja ide. De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Kosztolányi Dezsőt is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Kosztolányi tollából is.
Ezekből válogat az egységes tematika dacára is lenyűgözőn sokszínű és sokhangú, versekkel keretezett, ciklusokba rendezett novellákat tartalmazó Csodát nekem című kötet, amely igazi irodalmi felfedezéseket is kínál az olvasónak: kötetben eddig még meg nem jelent írásokat.
„Egyszerre mintha csoda történnék” – írja Kosztolányi. És valóban, az ő szemében a karácsony maga a színtiszta varázslat. Hiszen az ünnep közeledtével a főváros kockakövein hirtelen „kivirul egy csodálatos, fantasztikus, vadregényes fenyőerdő”, és a „szívekbe őserdők templomi zúgását hinti”. A karácsony az aranyalmákkal, dióval díszített, kandallóban lobogó fával a költészetet, a poézist csempészi hétköznapi életünkbe. Ilyenkor fény gyúl a selyemszőnyeges szobákban éppúgy, mint a dohos alagsori lakásokban. De nemcsak ott, hanem az emberi szívekben is. Az ünnep tisztábbá, igazabbá teszi az embert, rányitja a szemét olyan dolgokra is, amelyek máskor rejtve maradnak előtte. -
új 2 munkanap
Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Jékely Márta és Schéfer Ida emlékirata adja.
Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, csendes lázadás feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket.
A szerzőt Mikecs Anna, Jékely Márta elsőszülött gyermeke – Áprily Lajos szavaival, a „drága holt” – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájában.
“Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerűen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab! Mindegy, hogy Kolozsvár vagy Szentgyörgypuszta, Budapest vagy Enyed. Járt-e ott mindenütt a regény írója, vagy alapos filológus módjára naplókban, levelekben, szakmunkákban kutatott, ki tudja. S hogy csúsznak össze közelibb-távolibb időtartományok, ahogy az emlékezet, a munka anyaga rendeli. Szóval tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják őket: látja, tudtunkra adja esendőségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük őket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni.”Lator László
-
új 2 munkanap
Vajon mi, nők és férfiak tényleg szemben állunk egymással?
Papp Csilla regényéből megtudhatjuk, milyen a másik oldalról nézni önmagunkat.
A történetben Hanna és Olivér nem hétköznapi megismerkedését, kapcsolatuk alakulását kísérhetjük figyelemmel – cukormáz és szirup nélkül. Egy mámoros éjszakán egy közös ismerősük révén telefonos szexbe bonyolódnak. Mindkettőjükben mély nyomot hagy az első találkozás, annak ellenére, hogy lehetetlen szituációból fakadt. Az egymáshoz vezető út pedig sok meglepetést tartogat.
A regény komoly társadalmi problémákat is feszeget: nők bántalmazása, válás, haláleset feldolgozása, mindezt azonban könnyed, szórakoztató stílusban. Ezekben az élethelyzetekben Hannának egy különleges segítője is akad, az autóbalesetben elhunyt gyermekkori barátjának, Péternek a szelleme. Végül megbizonyosodhatunk arról is, hogy nincsenek véletlenek. Hannának is döntenie kell: melyik oldalt választja
-
új 2 munkanap
Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig.
Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik.
A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (20034). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói -
új 2 munkanap
A Pogányok Herczeg történelmi regényeinek egyike, amely a honfoglalás korába vezeti el olvasóit. A regény témájának súlya és fontossága mellett történelmi dilemmákat is felvet: pogányság-e az őshit, barbárság-e az újhit, a kereszténység kierőszakolásának megakadályozása. Ennek a sokféle konfliktusnak, ellentmondásnak és ellentétnek az összegzése ez a regény, ahol a keresztény Európa tudása és szellemisége gőgjében kibékíthetetlen ellentétet mutat egy ősi nemzet kultúrájával szemben. Ez a kettősség tükröződik a regény fő alakjának, Márton papnak (aki nem más, mint Tonuzóba árvája, Alpár) vívódásában: maradjon-e keresztény pap, vagy térjen vissza nemzetéhez, és legyen vezérük. Hit és ösztön, lélek és test vívódik benne, az ösztön-szerelem és a lelki szerelem. A Pogányok többször is kimondja, hogy ez az élet-halál harc nem vallásháború elsősorban; a lelkek békétlenségének fő oka az emberi természettel, az egyenlőtlenséggel való nemtörődés. Márton pap, úgy tűnik, ki tudja egyenlíteni a két hit, a két vonzódás ellentétét, a besenyők szentje akar lenni, közöttük élni és Istent szolgálni. De Gellért püspök rádöbbenti arra, hogy ez nemcsak vallás, hanem életforma, erkölcs kérdése is. Márton nem pap és Alpár nem pogány, hanem mindenek felett: ember. Visszatérése a besenyőkhöz: emberi lázadás, és nem pogánylázadás. Márton pap és Alpár vezér párviadalából a szabadságszeretet, a hit és a remény kerül ki győzedelmesen.
-
új 2 munkanap
Ez a regény hozta meg Herczeg Ferenc első komolyabb irodalmi elismerését.
A regény középpontjában Kun Attila mérnök áll, akinek nevét szerte Európában ismerik. Afrikai tartózkodása után visszatér szülőfalujába, hogy fölfedező útjáról könyvet írjon, és kutatásainak eredményeit megismertesse a tudósvilággal. Ebben azonban megakadályozza férfiúi vére és a szerelmi viszonyaiban megmutatkozó döntésképtelensége. Más téren viszont pompás karriert csinál: bejut magas rangú arisztokrata családokba, országgyűlési képviselő lesz, lapot szerkeszt, még a miniszteri széket is megcélozza. Úgy tűnik, hogy Kun Attilának minden sikerül, de mégsem: a nőkkel szembeni határozatlansága, örökös ingadozása más irányú fordulatot hoz az életében, a sikeres férfi élete lejtmenetbe kerül.
A cselekménydús történet, az elbeszélés pergő mente, a könnyed párbeszédek, az érzelemmel és értelemmel bővelkedő szereplők kirajzolják előttünk, hogy a fiatal író biztos a dolgában, meglepően határozottan forgatja tollát. -
új 2 munkanap
Egy fiatal lány érdekes szerelmi történetét meséli el nekünk Herczeg Ferenc ebben a regényében, igényes szépirodalmi stílusban megírva.
Simon ezredes, aki nagyon szereti az ő Zsuzsáját, konok makacssággal kétféleképpen ítéli meg a nőket: egyrészt mint családapa, aki irgalmatlan határozottsággal lép fel a tiszta családi életet beszennyező kalandokkal szemben, másrészt pedig mint egy családi kötelezettségeken kívülálló férfi, aki a bukott nő minden vétkét megbocsátja, ha a szerelmese lesz.
Az író szereti hőseit, ezért sorsukat a boldog életút felé tereli; mindeközben bepillantást nyerünk a természet rendje szerint élő falusi emberek, valamint a bohém, hiú, kapzsi és léha életet élő városi dzsentrik életébe is. -
új 2 munkanap
A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.
A gazdag Videczky Flóris úr magányosan él vagyona kulisszái között. Különös kedvtelése, hogy – soha meg nem cselekedett – bűncselekmények, gyilkosságok tervezgetésével tölti az idejét. Egy viharos éjszakán bekopogtat hozzá a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér – és ezzel kihúzza a talajt Flóris úr lába alól. Az asszony (mert asszonynak mondja magát) gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt végigkísérhetjük banális élettörténetét, ahogy árva gyermekként felnőve a gyámja által rákényszerített házasság elől menekülve egy kalandor, Paulusz Kamilló hatása alá kerül. Ezzel a nemzetközi szédelgővel köti össze sorsát, és városról-városra, országról-országra vándorolva-menekülve élik csalással, szerencsejátékkal és szerepjátszással teli veszélyes életüket. Magdaléna inkább csak sodródik, mindenhol a békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találna meg. Miközben Magdaléna szeme előtt lepereg élete, Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki életében először foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. Ebben a történetben Csákó Magdaléna a gazdag és Videczky Flóris a szegény.
Magdaléna személyisége, árvasága, védtelensége ugyanaz, mint az első történetben volt, és, bár végtelen gazdagságával természetesen egész más életutat jár be, a személyes boldogság-boldogtalanság mérlege jottányit sem mutat kedvezőbb eredményt. Videczky Flóris – aki ebben a történetben beteglelkű nyomorult szolga – régóta tervez rablógyilkosságot Magdaléna ellen, de a döntő pillanatban a kettejük közti érzelmi kapocs működésbe lép, és nem képes megtenni.
A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A szerző az “eleve elrendeltség” (predesztináció) elvét inkább az érzelmi és értelmi adottságokra, a személyes vonzalmakra, taszításokra tekinti érvényesnek, míg az anyagi háttér, a társadalmi viszonyok hatását kevésbé lényeges külsődleges tényezőként mutatja be. Mintha bátorítaná az olvasót – ne ezekben keresse és mérje saját boldogságát, hanem igyekezzen a veleszületett adottságok fejlesztésével, “öntökéletesítéssel” (szamoszaversensztvovanije) elérni azt. -
új 2 munkanap
A klasszikus felépítésű, keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez…
A mesélő – saját személyét ironikusan beállítva – elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és az önfeláldozó hűségben rejlik.
A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teli epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, a jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben. -
új 2 munkanap
Akció!Miért Newton kutyája?
A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve megvalósíthatatlanságára az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez -
új 2 munkanap
Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.
-
új 2 munkanap
Akció!Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot, amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem. Így aztán, ha a közönyös tömegben rétori buzgólkodása ellenére sem talál hívekre azaz hazára, akkor a felelősség nem az övé, viszont a kudarc égető szégyene annál inkább.
E sokszor önéletrajzi ihletésű novellák autentikus bepillantást nyújtanak Szabó Dezső szellemiségének alapvetéseibe, például a gyakorta visszaköszönő determináció-érzésbe, a mi az író dolga a világban?- motívumába, a magány és a búcsúzás témájába. De a temető-kultusz és a másokért élés elv is megjelenik elbeszéléseiben. Szomorú sajátsága világának az öngyilkosság gondolatának fel-felbukkanása, míg a Szabó Dezső-i prófécia legalapvetőbb tanítása, a keresztényi szánalom tragikus hiánya is megszólal az egyik kis remekműben.
Szabó Dezső a magyar sors legmélyebb mélységeit kifejező próféta, aki egy nemzedék figyelmét fordította e kérdések felé. Hazátlan prófétaként halt meg, de emlékműve 1990 óta a Gellért-hegyről figyel a fővárosra, mint ahogyan meg is jósolta egyik írásában: Ott fogok állni majd őrhegyed ormán, a vén Gellért keleti peremén: örök vigyázásban, örök szerelemmel, örök pásztorként, úgy nézlek én.
