- Minimum 30,00 RON kell vásárólnia!
53–104 / 168 találat
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket.Talán ezért is van, hogy alakja számtalan művészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mű született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A barátság okkal, a szerelem ok nélkül hal meg
Ez a regény a barátságról szól. És persze árulásról, megbánásról, feloldozásról. A helyszín egy Balaton-parti kis faluban álló kúria, amit hiába kereszteltek Menedékre, a történelem viharaiban nem teljesít túl jól.
Három fiatal, két fiú és egy lány él itt a háború után, akik a 20-as, 30-as években a ház ódon falai között töltötték a gyerek- és fiatalkorukat, és most egy minden tekintetben új világban kell helyt állniuk. Le kell nyelniük azt, hogy, ha az otthonukat nem is, de a strand kabinjukat elveszi az új rendszer, s a helység kisboltjában gond nélkül beállnak eléjük azok, akik korábban a Csengődiektől kunyeráltak munkát…
Rendhagyó hármasuk amúgy is számtalan szóbeszédre ad alkalmat a faluban, így nem csoda, ha a fiatalok útjai 56 után szétválnak – mindaddig, amíg sok-sok év után a véletlen ismét egymásba nem gabalyítja azokat. Miközben a három egykori jó barát megpróbálja tisztázni a múltat, kezdetét veszi egy amolyan sírós-nevetős időutazás, amit a Kádár-korszak és a gulyáskommunizmus dolcsevitája foglal keretbe, s ahonnan nézve már az is érthető, miért gondolta egy fél ország, hogy “Nekünk a Balaton a Riviéra”…
A Balatoni örökség az előtörténete a szerző nagysikerű Édesvízi mediterrán sorozatának, egyben befejező része a Balatoni Futárral indított, majd a Balatoni Menedékkel folytatott történelmi családregény-trilógiának.
-
új 2 munkanap
Az 1920-as, -30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából eredt, és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. Végigkövethetjük az egész magyar nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák, fordulatos események révén.
A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… Az első halálos ítélet meghozatalánál még kicsit csikorog, de aztán minden úgy megy, ahogy azt tudjuk a történelemből. Nem forradalmi meggyőződése, hanem saját lelkiismeretének leküzdése, tehetetlensége elől való menekülés vágya juttatja ide. De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Miről is szól Nyirő József újólag megjelent regénye? Az első fele arról, hogy a házasulandó korba ért Bojzás Küs Dani egyszer csak – apja biztatására – felfedezi magában a férfiút, és elhatározza, hogy megnősül. Ez első pillantásra nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, második pillantásra pedig kiderül, hogy nem is az. Hát belevág. Az udvarlásnak minden időkben zegzugosak az útjai (erről csalfa szeretők és bohém cimborák gondoskodnak), de kevesen rekednek benne. Így hát főhősünk is oltár elé jut, ami azt jelenti számára, hogy egy gonddal kevesebb, de százzal több… Folyik önfeledten a móka, kacagás, lakodalmi dínomdánom olyan iramban, hogy a kedves Olvasó bele is szédül, s végül rossz érzései támadnak… Mintha sejtené, hogy ennek meglesz még a böjtje.
Meglett. Erről szól a regény második fele. Meg arról a nyomasztó kérdésről, hogy a mi derék Bojzás Küs Danink, aki derekasan helytállt a nősülés „frontján”, képes lesz-e ugyanerre, ha az ellenfél az idegen államhatalom, és végső soron maga a történelem?…
Reményre ad okot, hogy nemcsak ő maga jelenti ki: „Most már semmi olyan nem történhetik ezen a világon, ami erről a földről elpusztíthasson.”, hanem a szerző is, hogy: „A falu s a székelység megmarad.”
Igaz, ugyancsak erre hunyorítana Ábel a maga hamiskás és hamisítatlanul székely, kétértelmű mosolyával: „Ha csak leh
-
új 2 munkanap
Szőcs Margit meséiben úgy tud varázslatos képekkel operáló, de eközben teljesen konkrét és működő saját világot alkotni és benépesíteni, hogy közben meghagyja a hétköznapokhoz való laza kapcsolódás fogódzkodóját, ugyanakkor a képzeletet teszi meg fő működtető erőnek. Meséit a szelíd humor, a töprengő attitűd és a dinamikus mesealakítás teszi izgalmas és kiváló olvasmánnyá. Így vonul elénk Boldizsár, pontosabban az egész világ, amelyet a kisfiú ismer vagy megismer, Sherlock, a szárazföldi teknőc, Cecília, a meséskönyvből kikelő citromlepke, Baltazár, aki vagy szerecsen királyfi, vagy a szénégető unokája, Jeromos, az épp unalmassá váló nyaralásba betoppanó jegesmedve bocs, és persze Nagymama, aki biztonságot, szervezettséget – és nem utolsó sorban: mesét! – adó elemként többször megjelenik a történetekben, általában, amikor a legnagyobb szükség van rá, hogy némi rendet teremtsen a képzelet által újrarajzolt terekben. És itt van még egy erdőlakó törpe: Teofil. Feleségével, Terkával él egy kunyhóban, és vesződik az őt körülvevők teremtette helyzetekkel vagy épp saját gondolataival. A fakitermelés zajára csendadót talál ki orvosságként, magánbányát nyit a konyhakertben, hogy a dolgok mélyére lásson, megpróbálja utolérni szaladó gondolatait, áramot generál az erdőlakók morózus pillanataiból. Van még szaküzletből vásárolt összecsukható nagymama, a banyát gyógynövényárussá átképző tanfolyam, Uncia, a békává visszaváltozó titkárnő, a királyságát a söntésnél hagyó Arthúr király… Egyszóval minden és mindenki, ami csak a világok legcsodálatosabbikának – a gyermekszobának – berendezéséhez és benépesítéséhez szükséges és elengedhetetlen. A könyv Kürti Andrea pompás színes illusztrációival készült, képi világa már önmagában kalandot és játékot ígér.
-
új 2 munkanap
Hogy milyen egy igazi falusi lakodalom? Hát olyan, amilyen. A kis Bori is férjhez megy végre: nagy az öröm a családban – vagy legalábbis az örömanyának és az örömapának örülnie illik. A lányoknak pedig úgy kell viselkedniük, ahogy azt anyuka elvárja – nehogy már megszólják őket. Ott van a kicsit (vagy inkább nagyon) elcsigázott Dorka a három gyerekkel, és ott van Nusi is – a barátnőjével…
A három nővér végre együtt! Szeretik egymást? Szeretik az anyjukat, apjukat, a párjukat, a családjukat, a falujukat, melyből kiröppentek, és szeretik az új életüket? Naná, hogy szeretik, a család meg különben is arra való, nem? Onnan kapjuk leginkább a támogatást, megértést, vigaszt, igaz?
Persze tudják a lányok is (mi is): ez nem annyira egyszerű. És hogy az élet hajlamos rá, hogy mindent összekuszáljon. Olyannyira, hogy néha a legszívesebben menekülnénk belőle. De ilyenkor összeszedjük magunkat, és azt mondjuk: “Innen szép nyerni.”
Bányainé Nagy Judit, Fancsikai Eszter és Tapasztó Orsi – három anyuka, akik 2020 októberében létrehozták a @nemakarokbeleszolni Instagram-oldalt. Ez a közös pont az életükben. Meg a humor és az anyaság, merthogy szerintük az utóbbit az előbbivel érdemes művelni, ahogy mindent az életben. Fontosnak tartják figyelmeztetni a gyanútlan érdeklődőt, hogy ez nem egy “Szépirodalmi Mű”, mivel ők ugyanannyira nem írók, amennyire nem színésznők.
Viszont elindult bennük egy történet három nagyon különböző élethelyzetben lévő nővérről, melyet a kiadó érdemesnek talált megjelentetni, és még “regénynek” is nevezi – a lányok pedig elmondhatatlanul boldogok, és jó szórakozást kívánnak ehhez a könyvhöz.
-
új 2 munkanap
A Pogányok Herczeg történelmi regényeinek egyike, amely a honfoglalás korába vezeti el olvasóit. A regény témájának súlya és fontossága mellett történelmi dilemmákat is felvet: pogányság-e az őshit, barbárság-e az újhit, a kereszténység kierőszakolásának megakadályozása. Ennek a sokféle konfliktusnak, ellentmondásnak és ellentétnek az összegzése ez a regény, ahol a keresztény Európa tudása és szellemisége gőgjében kibékíthetetlen ellentétet mutat egy ősi nemzet kultúrájával szemben. Ez a kettősség tükröződik a regény fő alakjának, Márton papnak (aki nem más, mint Tonuzóba árvája, Alpár) vívódásában: maradjon-e keresztény pap, vagy térjen vissza nemzetéhez, és legyen vezérük. Hit és ösztön, lélek és test vívódik benne, az ösztön-szerelem és a lelki szerelem. A Pogányok többször is kimondja, hogy ez az élet-halál harc nem vallásháború elsősorban; a lelkek békétlenségének fő oka az emberi természettel, az egyenlőtlenséggel való nemtörődés. Márton pap, úgy tűnik, ki tudja egyenlíteni a két hit, a két vonzódás ellentétét, a besenyők szentje akar lenni, közöttük élni és Istent szolgálni. De Gellért püspök rádöbbenti arra, hogy ez nemcsak vallás, hanem életforma, erkölcs kérdése is. Márton nem pap és Alpár nem pogány, hanem mindenek felett: ember. Visszatérése a besenyőkhöz: emberi lázadás, és nem pogánylázadás. Márton pap és Alpár vezér párviadalából a szabadságszeretet, a hit és a remény kerül ki győzedelmesen.
-
új 2 munkanap
Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig.
Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik.
A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (20034). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Jékely Márta és Schéfer Ida emlékirata adja.
Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, csendes lázadás feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket.
A szerzőt Mikecs Anna, Jékely Márta elsőszülött gyermeke – Áprily Lajos szavaival, a „drága holt” – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájában.
“Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerűen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab! Mindegy, hogy Kolozsvár vagy Szentgyörgypuszta, Budapest vagy Enyed. Járt-e ott mindenütt a regény írója, vagy alapos filológus módjára naplókban, levelekben, szakmunkákban kutatott, ki tudja. S hogy csúsznak össze közelibb-távolibb időtartományok, ahogy az emlékezet, a munka anyaga rendeli. Szóval tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják őket: látja, tudtunkra adja esendőségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük őket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni.”Lator László
-
új 2 munkanap
Vajon mi, nők és férfiak tényleg szemben állunk egymással?
Papp Csilla regényéből megtudhatjuk, milyen a másik oldalról nézni önmagunkat.
A történetben Hanna és Olivér nem hétköznapi megismerkedését, kapcsolatuk alakulását kísérhetjük figyelemmel – cukormáz és szirup nélkül. Egy mámoros éjszakán egy közös ismerősük révén telefonos szexbe bonyolódnak. Mindkettőjükben mély nyomot hagy az első találkozás, annak ellenére, hogy lehetetlen szituációból fakadt. Az egymáshoz vezető út pedig sok meglepetést tartogat.
A regény komoly társadalmi problémákat is feszeget: nők bántalmazása, válás, haláleset feldolgozása, mindezt azonban könnyed, szórakoztató stílusban. Ezekben az élethelyzetekben Hannának egy különleges segítője is akad, az autóbalesetben elhunyt gyermekkori barátjának, Péternek a szelleme. Végül megbizonyosodhatunk arról is, hogy nincsenek véletlenek. Hannának is döntenie kell: melyik oldalt választja
-
új 2 munkanap
Ez a regény hozta meg Herczeg Ferenc első komolyabb irodalmi elismerését.
A regény középpontjában Kun Attila mérnök áll, akinek nevét szerte Európában ismerik. Afrikai tartózkodása után visszatér szülőfalujába, hogy fölfedező útjáról könyvet írjon, és kutatásainak eredményeit megismertesse a tudósvilággal. Ebben azonban megakadályozza férfiúi vére és a szerelmi viszonyaiban megmutatkozó döntésképtelensége. Más téren viszont pompás karriert csinál: bejut magas rangú arisztokrata családokba, országgyűlési képviselő lesz, lapot szerkeszt, még a miniszteri széket is megcélozza. Úgy tűnik, hogy Kun Attilának minden sikerül, de mégsem: a nőkkel szembeni határozatlansága, örökös ingadozása más irányú fordulatot hoz az életében, a sikeres férfi élete lejtmenetbe kerül.
A cselekménydús történet, az elbeszélés pergő mente, a könnyed párbeszédek, az érzelemmel és értelemmel bővelkedő szereplők kirajzolják előttünk, hogy a fiatal író biztos a dolgában, meglepően határozottan forgatja tollát. -
új 2 munkanap
Egy fiatal lány érdekes szerelmi történetét meséli el nekünk Herczeg Ferenc ebben a regényében, igényes szépirodalmi stílusban megírva.
Simon ezredes, aki nagyon szereti az ő Zsuzsáját, konok makacssággal kétféleképpen ítéli meg a nőket: egyrészt mint családapa, aki irgalmatlan határozottsággal lép fel a tiszta családi életet beszennyező kalandokkal szemben, másrészt pedig mint egy családi kötelezettségeken kívülálló férfi, aki a bukott nő minden vétkét megbocsátja, ha a szerelmese lesz.
Az író szereti hőseit, ezért sorsukat a boldog életút felé tereli; mindeközben bepillantást nyerünk a természet rendje szerint élő falusi emberek, valamint a bohém, hiú, kapzsi és léha életet élő városi dzsentrik életébe is. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Nemzeti történelmünk dicsőséges helyszíne az egri vár, amelynek 1552-es ostroma során kétezer hazaszerető ember győzedelmeskedett kétszázezer könyörtelen idegen támadó felett. Hiába a múló idő, Bornemissza Gergőék legendája minduntalan bűvkörébe vonja az épp felnövekvő nemzedékeket. Ám az Egri csillagok nem csupán a magyar emberek kedvenc olvasmánya: Gárdonyi Géza is a legjobb művének tartotta a sodró lendületű regényt. A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, ám rövidebb formában meséli újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyenek. Ugyanakkor a kiadó nemcsak a nagy nemzeti legendák megismertetéséért, de az értékes írói örökség megóvásáért is síkra száll: a sorozat köteteit számos, az eredeti regényekből kiemelt szövegrészlet gazdagítja.
-
új 2 munkanap
Herczeg Ferenc a férfi és a női lélek mélységeiben zajló történések kiváló szószólója. Ebben a regényében egy férfi szempontjából éljük meg az eseményeket, az élethelyzeteket, bár a cselekményt egy bukott szélhámos nő mozgatja, aki azzal tartja uralma alatt – egészen a házasságkötésig – a férfit, hogy hasonlít annak elvesztett szerelmére. Az érzelemgazdag, fordulatos és szórakoztató történetben betekinthetünk a férfilélek legrejtettebb bugyraiba
-
Antikvár 2 munkanap
Nyirő elbeszélései, különösen, 1933-ban megjelent Kopjafák című kötetének írásai maguk is értelmetlenül elpusztult és halálba kergetett emberekről szólnak. A huszonegy novellából álló ciklus minden darabja egy-egy balladába illő szerencsétlen emberi sorsot örökít meg. A Kopjafák elbeszéléseinek hangnemét súlyos emberi tragédiák szabták meg, mindazonáltal ezeket a tragédiákat valami engesztelő remény is átszövi. Nyirő, igaz, otthagyta a papi pályát, vallásos hitét viszont megőrizte, továbbra is bízott abban, hogy az isteni gondviselés igazságot fog szolgáltatni a gyűlölködés és az erőszak ártatlan áldozatainak. Könyvének lírai, mondhatnám így is: prózaversszerű bevezetőjében arról beszél, hogy az élet végül le fogja győzni a halált, s az egymást követő nemzedékeknek az életnek ezt a mélyebb igazságát kell szolgálniok: „Régi idők öreg kopjafái alatt alussza álmát az én népem, mohos temetőkben, vadvirággal takart padmalyos sírokban, szép madárszó mellett. Egy az élet a föld fölött és a föld alatt…”
-
új 2 munkanap
A klasszikus felépítésű, keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez…
A mesélő – saját személyét ironikusan beállítva – elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és az önfeláldozó hűségben rejlik.
A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teli epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, a jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben. -
új 2 munkanap
Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot, amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem. Így aztán, ha a közönyös tömegben rétori buzgólkodása ellenére sem talál hívekre azaz hazára, akkor a felelősség nem az övé, viszont a kudarc égető szégyene annál inkább.
E sokszor önéletrajzi ihletésű novellák autentikus bepillantást nyújtanak Szabó Dezső szellemiségének alapvetéseibe, például a gyakorta visszaköszönő determináció-érzésbe, a mi az író dolga a világban?- motívumába, a magány és a búcsúzás témájába. De a temető-kultusz és a másokért élés elv is megjelenik elbeszéléseiben. Szomorú sajátsága világának az öngyilkosság gondolatának fel-felbukkanása, míg a Szabó Dezső-i prófécia legalapvetőbb tanítása, a keresztényi szánalom tragikus hiánya is megszólal az egyik kis remekműben.
Szabó Dezső a magyar sors legmélyebb mélységeit kifejező próféta, aki egy nemzedék figyelmét fordította e kérdések felé. Hazátlan prófétaként halt meg, de emlékműve 1990 óta a Gellért-hegyről figyel a fővárosra, mint ahogyan meg is jósolta egyik írásában: Ott fogok állni majd őrhegyed ormán, a vén Gellért keleti peremén: örök vigyázásban, örök szerelemmel, örök pásztorként, úgy nézlek én. -
új 2 munkanap
Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.
-
új 2 munkanap
Sajdik Ferenc ceruzája (tustolla) elindul a papír fehér mezején, és a huncut vonalak egyszer csak feltárják az ezernyolcszázas évek világát, régi ficsúrokat és dámákat, silbakoló katonákat, csalfa kisasszonyokat, csepűrágókat és jeles uraságokat, literátor nagyságokat, kaszinózó tisztecskéket, mord magisztereket, rakoncátlan diákokat, kávéházakat és báltermeket, a Vácra pöfögő vasutat… És ebben a világban a hol itt, hol ott felbukkanó költőt.
A kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándort.
Sajdik nagyszerű ötlettel tiszteleg emléke előtt. Megragadták a Petőfihez fűződő anekdoták, történetek, úti jegyzetek, gyerekkorának, ifjúságának kalandjai és most itt vannak elénk teremtve derűs, életvidám rajzokban.
Rajzművészetének szellemességét, játékosságát, báját, karaktert teremtő bravúrját az olvasó jól ismerheti könyv- illusztrációkból, rajzfilmjeiből, többek között Csukás István televíziós meséinek figuráiból, hogy csak a nagy ho-ho-horgászt, a Radírpókot, a Pom-Pomot említsem, de sorolhatnék százat és százat. A Sajdik-rajz összetéveszthetetlen, már csak azért is, mert legtöbb figurájának saját arcát, személyét kölcsönzi, benne él rajzai világában. -
új 2 munkanap
“Nincs nagyobb gyötrelem, mint magadban hordozni egy el nem mondott történetet.”
Maya AngelouAmikor tavaly októberben kirobbant és Magyarországon is végigsöpört a nagyhatású #metoo-kampány, amelynek nyomán a közösségi média felületeit elárasztották a bántalmazás-tapasztalatokról szóló posztok, elgondolkodtam. Ha az amerikai Weinstein-ügy hatására itthon is ilyen elemi erővel tör elő a mélyből a tengernyi sérelem és trauma, akkor mindez a társadalmi tudatunk mélyére száműzve, elhallgatva lappang. Ahogy telt az idő, egyre kíváncsibb lettem. Valóban egy traumatizált, agyonbántalmazott, lelkileg beteg országban élünk?
Hogy erre a kérdésre választ tudjak adni, alá kellett merülnöm a bántalmazások történeteibe, amihez rengeteg segítséget kaptam a könyvben megszólaló szakértőktől is. Ebből az alámerülésből született a Láthatatlan pokol, ami műfaját tekintve riportkönyv, és a témában jártas szakértők mellett azon bátrak történeteit meséli el, akik megalázott bántalmazottként, egykori áldozatként minden szégyenüket és gátlásukat félretéve, őszintén kitárulkoztak, és egy újságíróra – így az olvasókra bízták legféltettebb titkaikat. Túlélők ők, akiknek a történeteiből nem csupán az derül ki, hogy mi is a bántalmazás valójában, hogyan bontakozik ki és miként rombolja az embert. Ezek az élettörténetek azt is bizonyítják, hogy a bántalmazás traumáján túl lehet lépni, és ha rengeteg küzdelem árán is, de testben és lélekben megerősödve idővel igenis lehet teljes és kiegyensúlyozott életet élni.
Hercsel Adél -
új 2 munkanap
Ki ne álmodott volna arról, hogy nekiindul és bejárja a világot? Hogy eljut mindenhova, minden egyes országba? Földvári András is erről álmodott. De ő meg is csinálta. És ebben a könyvben megírta saját történetét.
Hiszen a szerzővel tényleg minden megtörtént már.
Vizet fakasztott egy mexikói dzsungelben, iskolát épített Kongóban.
Páholyból nézte a wagah-i határzáró üvöltőversenyt, és strandolt Grönlandon.
Belenézett az Ördög torkába Türkmenisztánban, őrizetesként megnevettette a dél-szudáni főrendőrt, nemkívánatos személy lett Vanuatun.Átszelte az Egyesült Államokat a 66-os úton és a helyszínen élte át a 2004-es thaiföldi cunamit. Egyszer tíz reptéren járt egyetlen nap alatt – és kétszer lépett át a 2020-as évbe.
795 reptéren utazott át, 2650 járaton ült, a megtett távolságok alapján eddig 113-szor kerülte meg a Földet, és több mint 11-szer juthatott volna el a Holdra.
Van, akinek az utazás csak egy hobbi, van, akinek életforma, de Földvárinak létfeltétel. A legnehezebb helyzetekben, a világ legképtelenebb helyszínein is feltalálja magát, és ami még fontosabb: sosem hagyja el humorérzéke.
Nyolcvan történet, melyekben a szerző, akárcsak Verne Gyula hőse, a lehetetlent is megpróbálja, hogy teljesítse fogadását…
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Miért Newton kutyája?
A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve megvalósíthatatlanságára az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez -
új 2 munkanap
A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.
A gazdag Videczky Flóris úr magányosan él vagyona kulisszái között. Különös kedvtelése, hogy – soha meg nem cselekedett – bűncselekmények, gyilkosságok tervezgetésével tölti az idejét. Egy viharos éjszakán bekopogtat hozzá a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér – és ezzel kihúzza a talajt Flóris úr lába alól. Az asszony (mert asszonynak mondja magát) gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt végigkísérhetjük banális élettörténetét, ahogy árva gyermekként felnőve a gyámja által rákényszerített házasság elől menekülve egy kalandor, Paulusz Kamilló hatása alá kerül. Ezzel a nemzetközi szédelgővel köti össze sorsát, és városról-városra, országról-országra vándorolva-menekülve élik csalással, szerencsejátékkal és szerepjátszással teli veszélyes életüket. Magdaléna inkább csak sodródik, mindenhol a békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találna meg. Miközben Magdaléna szeme előtt lepereg élete, Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki életében először foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. Ebben a történetben Csákó Magdaléna a gazdag és Videczky Flóris a szegény.
Magdaléna személyisége, árvasága, védtelensége ugyanaz, mint az első történetben volt, és, bár végtelen gazdagságával természetesen egész más életutat jár be, a személyes boldogság-boldogtalanság mérlege jottányit sem mutat kedvezőbb eredményt. Videczky Flóris – aki ebben a történetben beteglelkű nyomorult szolga – régóta tervez rablógyilkosságot Magdaléna ellen, de a döntő pillanatban a kettejük közti érzelmi kapocs működésbe lép, és nem képes megtenni.
A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A szerző az “eleve elrendeltség” (predesztináció) elvét inkább az érzelmi és értelmi adottságokra, a személyes vonzalmakra, taszításokra tekinti érvényesnek, míg az anyagi háttér, a társadalmi viszonyok hatását kevésbé lényeges külsődleges tényezőként mutatja be. Mintha bátorítaná az olvasót – ne ezekben keresse és mérje saját boldogságát, hanem igyekezzen a veleszületett adottságok fejlesztésével, “öntökéletesítéssel” (szamoszaversensztvovanije) elérni azt. -
Antikvár 2 munkanap
Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat. A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes. A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson. Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története,
ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!“Ez a könyv egy igazi karácsonyi csoda! Átjárja az ünnepi hangulat,
miközben fontos témákról mesél. A Panka és Bastien közti kémia
és a romantika pedig melegséggel töltötte el a szívem. Ez az a könyv,
aminek minden karácsonyfa alatt ott a helye!” – Balla AdriennSzereted a Vörös pöttyös könyveket?
Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog.14 éves kortól ajánljuk!
-
új 2 munkanap
Mécs László premontrei szerzetes, költő és lapszerkesztő a két világháború közötti vallásos líra meghatározó egyénisége, a kisebbségi magyarság egyik szószólója.
Versei közül sok kapcsolódik a karácsonyhoz és az ünnep lelkiségéhez. E kötet oly módon válogat belőlük és fűzi össze őket, hogy olvasásukkal szinte észrevétlenül vonódunk bele a téli hangulatba: a tar ágak szaggatta ég, a gyémánt-homokként csillogó hó és a fagyos, jégvirágos fehérség burkába, mely már magában hordozza a karácsony ígéretét. Az istenváró adventben aztán a gyermekkacagás karácsonyi csengettyűk hangján szól, zengenek az emlékek és zeng a szív is, míg végül ez a szív Betlehem lesz: megszületik benne a jóság.
Jóság, hit, remény és szeretet testet öltenek újra és újra karácsony ünnepén, s ahhoz, hogy minél tovább őrizni tudjuk szívünkben e tünékeny kincseket, Mécs László ihletett szavaiból meríthetünk erőt.
-
új 2 munkanap
Két kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben váltakozva játszik az illúzió és a realitás húrjain. A két család (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: “Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek, és föl fogják falni az egész Ábel-házat.” A huszonöt esztendős lány életében nagy jelentőségre tesz szert a környék leggazdagabb földbirtokosának látogatása. A reális történet ettől kezdve pergő jelenetekkel bonyolódik egy bizonytalan párválasztási kalandig, amely a lány fővárosba szökésével ér véget. A címadó hősnő alakja Budapesten tanulságosan alakul, az egyéni női szabadság hirdetője lesz, és hamarosan a nősors jobbítói között találja magát…
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Gazdag leány, szegény fiú, idősebb férfi, fiatal leány, két legény vetélkedése egy lányért, hűség, hűtlenség, kitáncolás, leányavatás, kényszerházasság, szeretet, szerelem – mind megannyi változata a férfi és nő örök témájának, s mindez a kisebbségbe került erdélyi magyarság sajátos szokásai és életkörülményei között, neves erdélyi magyar írók tollából.
-
új 2 munkanap
Hogyan lesz egy antiszociális, zűrös kamaszlányból nővér, majd orvos? Hogyan éli meg az alacsony önbecsülésű főszereplő a hosszú évekig tartó szerető-státuszt egy idősebb férfi oldalán?
Havas Juli hiánypótló és provokatív könyvet írt ezekről a nehéz kérdésekről. A mellbevágóan leleplező, ravaszul intellektuális és sokrétű regény egyszerre társadalmi kórkép, remek stílusban megírt szerelmi történet és betekintés az orvosi kulisszák mögé a covid idején. – Péterfy Gergely“Anyám is mellénk kuporodott a kanapéra. Összeért a testünk és én nem húzódtam el, mint ahogy máskor tettem volna. Mindhármunknak öntött még a vörösborból. Csak ültünk és hallgattunk. Hirtelen ment el a nap és tűnt el a káprázat a falról.”
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Tamás kivándorló, akihez új hazájában odaszegődik a szerencse, Walter, a hírlapíró és képviselőjelölt személyében. Tamás munkát kap egy szállodában, és minden törekvése, hogy maga után hozhassa családját…
Walter politikai karrierje érdekében újra „összejön” a feleségével, de valaki zsarolni kezdi a szépséges Barbarával való viszonya miatt…
Zénót, a gyermektelen gyártulajdonost pedig egy fiatal és szexi lány, Vanda csavarja az ujjai köré, és kényszeríti, hogy meghozza élete legfontosabb és legfájdalmasabb döntését… Mindeközben egy félelmetes és fordulatos krimi is kibontakozóban van, egy lélegzetelállító regény a regényben… Böszörményi Zoltán élete legalább olyan kalandos, mint második sikerkönyvének szereplőié. Az Erdélyben született író hányatott fiatal éveit követően Torontóban saját vállalatot alapított, sikeres üzletember lett, majd az Irodalmi Jelen című folyóiratot is útjára bocsátotta. A Vanda örök szerzőjének új regénye élő és emlékezetes, a magyar és az erdélyi irodalom egyik kiemelkedő alkotása. „Irigylésre méltó, amiért a szerző ennyi életet élt meg – a szegénységtől a gyáriparosig, az elnyomástól a szabadságig, a pokoltól a mennyországig. Könyve sokaknak tanulságos és élvezetes lesz, nemzedékünknek azonban tankönyve lehetne.” Szőcs Géza „Szerelem, árulás, gyilkosság, misztikum és bölcsesség egy mozgalmas, érzelmes és filmszerű könyvben.” Orbán János Dénes -
új 2 munkanap
Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: „Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.”
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A hanyatló Római Birodalom utolsó előtti fejezetének történetében egy legenda ragadja meg az írót. A Diocletianus császár korában élt Szent Bonifác legendája, aki pogány tisztből vált keresztény vértanúvá. Ezenkívül barátainak ösztönzése és személyes élményei késztetik a szerzőt a téma regényes feldolgozására. Quintipor és Titanilla romantikus szerelmében kicsit a saját idilljeit, régi szerelmeit élte át újból. Ahogy egyik méltatója írja: A bimbózó érzékiségnek ez a tiszta szerelemmel vegyített ábrándozása teszi az Aranykoporsót a serdült ifjúság vonzó, kedves olvasmányává.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Bár ifjúsági regényt tart kezében az olvasó, a felnőttek számára is lebilincselő olvasmány lehet Bársony, a fiatal macska története.
Hősünk összetartó, szeretetteljes közösségben él a faluban, ám a macskák ősi ellenségeivel, a nyestekkel folytatott harc során komoly veszteségeket szenvednek, és az ifjú macskának szembe kell néznie korábbi, elhamarkodott döntései következményeivel.
Bűntudattól hajtva visszatér ősei otthonába, az Erdőbe, amely több csodát rejt, mint valaha is gondolta volna.
Aki szereti Felix Salten Bambiját, Fekete István Vukját vagy A Dzsungel könyvét, ne hagyja ki ezt a történetet sem.
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
Politikai tanulmányok és vitairatok “Szabó Dezsőt a huszadik század legnagyobb magyarjai között tartjuk számon. Gombos Gyula írja róla: “sem írói működésében, sem emberi sorsában nem lehet megérteni, ha nem vesszük figyelembe, hogy az őt hajtó szenvedélyek közt a legállandóbb és legmeghatározóbb a politika volt. Politika, a szó legszélesebb – egy egész nemzet sorsát igazító – értelmében.”… “Az a magyar társadalom, melyben élt és működött, egykori szerkezetében már nem létezik, mint ahogy megdőltek azok a hatalmak is, amelyek ellen oly mindent kockára tevő bátorsággal küzdött. De igényeinek java – az önálló magyar történelmi műhely – a nemzet igénye ma is.” Szerencsém volt, hogy a kiadói pályám első évében, 1939-ben elmehettem Szabó Dezsőhöz és megkaptam tőle Az egész látóhatár címen összegyűjtött politikai írásait. Ebben a műfajban, súlyában és hatásában csak a következő években kiadott Németh Lászó: A minőség forradalma és Kisebbségben című gyűjtemények mérhetők hozzá.” Püski Sándor
-
Antikvár 2 munkanap
Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva “kulcsra zárja szívét”, és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése. Krúdy Gyuláról írja az önmagát is jellemző sorokat: Krúdy nem “avatott be” senkit a világ titkaiba. Fütyült az olvasóra, a világra. Ezzel a tiszta szándékkal ide lehet jutni végül, egy földszintes házba, Óbudára. Ez minden, amit elérhetünk. Ez a valóság. És ez Márai.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Erdély fordulatokban igencsak gazdag és a drámai eseményeket sem nélkülöző történelme kiapadhatatlan forrásul szolgál a szépírók számára. Ezt bizonyítják a kötetünk tartalmát képező, erdélyi írók tollából született elbeszélések is, amelyek a táltos időktől kezdve az aranykoron át a keserű végig, sőt még azon túl, az elképzelt jövővel kapcsolatban is bőséggel szolgálnak olvasni- és gondolkodnivalóval.
Tamási Áron, Nyirő József, P. Gulácsy Irén, Makkai Sándor, Kemény Zsigmond és írótársaik tolla nyomán megelevenednek a múlt árnyai, és velük együtt a történelmet formáló dicső vagy éppen drámai események, felejthetetlen szerelmek, árulások és önfeláldozások, kisebb és nagyobb csaták. Az olyan jól ismert nevek, mint például Budai Nagy Antal, Lodovico Gritti, Báthory Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelmek, Brandenburgi Katalin, Kücsük Mehmed pasa vagy Buccow tábornok mellett a nép egyszerű fiai is szerepet kapnak ezekben az elbeszélésekben.
A szereposztás tehát változó, ám a színpad örök: “Erdélyt nem lehet eltemetni soha: az áll, mint egy örök szikla, amelyről lehullhat a fáradt madár, de maga össze nem omolhat…”
-
új 2 munkanap
Arany János verses elbeszélő költeménye a Toldi trilógia nem könnyű olvasmány (Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme), de ha a veretesen hangzó sorokat és a történet folyását, a szereplők alakulását követni tudjuk, akkor a mai napig fontos kérdéseket érint. A könnyebb eligazodáshoz nyújt segítséget ez a könyv, mely egyszerre hasznos a hatodikosoknak és a tizedikeseknek egyaránt.
A Manó Könyvek Klassz!-sorozatában Nógrádi Gergely az eredeti cselekményt követve, prózai formában írja újra a klasszikus irodalom gyöngyszemeit, azzal a céllal, hogy a remekművek a mai fiatalok számára is érthető és szerethető olvasmányok legyen. A sorozat köteteinek különlegessége, hogy az eredeti regényekből kiemelt szövegrészleteket is tartalmaznak, segítve ezzel azok iskolai feldolgozását.
-
új 2 munkanap
“Némelyek szeretnék megkérdezni, hogy vajon lesz-e még magyar világ, de nem merik, pedig milyen szomjasak utána! A vágy és az elképzelt álom őrzi csak őket, a titokban reménykedés. A nagy közösségből kiszakítva, a hegyek közé zárva, a rettegések árnyékában valami kis hírt szeretnének hallani, valami jót, biztatót, ha nem is igaz…”
A kisebbségbe szakadt létsors megannyi árnyalatát mutatja be ez a válogatáskötet, mely erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók elbeszéléseit tartalmazza. Megszólalnak a kövek Makkai Sándor novellájában, Magva szakad a búsulásnak Kacsó Sándor írásában, olvashatunk Erdélyi táncról Tamási Áron tolmácsolásában vagy Kiss Menyhért jóvoltából megismerhetjük a Csíksomlyói legendát.
Összesen huszonöt történetet tartalmaz e kötet, melyek mindegyikének hátterét Erdély, a “tündéri vidék” adja, ahol zöldben mosolyog az erdő, és a hószakállas, magas hegyeknél az ég a földdel ölelkezik. Ez a táj örök, ahogyan az igazság is az, akár a fa, amelyet Benedek Elek hasonlatával élve hiába vágják, nyesik, égetik “gyökere megmarad a szíveknek mélyében, mivelhogy Isten plántálta oda.” -
új 2 munkanap
Versikékkel kísért, könnyen lapozható leporelló, melynek minden oldalán más-más állattal ismerkedhetsz meg.