Elhízás ​és cukorbetegség, egymással gyakran társuló/társított fogalmak. A túlsúly, az elhízás a cukorbetegség előszobája. E kapcsolat hátterében örökletes és környezetei tényezők bonyolult kölcsönhatása áll, amelyek együttes eredője az inzulinhatás gyengülése (szaknyelven inzulinrezisztencia) és/vagy az inzulintermelés szükségestől elmaradó volta. E kapcsolat magyarázza, hogy a könyv együtt tárgyalja e két, látszólag különböző anyagcsere-betegséget, s ezt még egy további ok is magyarázza. Nevezetesen, hogy mind a túlsúlyos-elhízott, mind a cukorbetegek, azon belül is elsősorban az inzulinhatás elégtelenségén alapuló, ún. 2-es típusú diabéteszben szenvedők száma világszerte aggasztó mértékben nő. Alig van olyan család, ahol túlsúlyos egyén vagy cukorbeteg az ismeretségben ne fordulna elő. A túlsúllyal való szembesülés legtöbbször minden más panasz nélkül, döntően esztétikai, esetleg pszichés vagy szociális-társadalmi kérdésként merül föl. Pl. egy párkapcsolat reménye a fogyókúra mozgatórugója, de a motiváció többnyire nem elég tartós. Az elért – esetleg csak szerény mértékű – súlycsökkentést a diétás elvek feladása utáni túltáplálkozás és súlygyarapodás követi, nemritkán nagyobb testsúlyt eredményezve a fogyókúra előttinél.
Ez a „jojó” elhízás háttere. Pedig az elhízás messze nem esztétikai kérdés csupán, hanem számos megbetegedés kockázati tényezője is. Közöttük első helyen a cukorbetegség áll.

A könyv első része az elhízás és a cukorbetegség fő vonásait mutatja be, ezt követik a kezelési lehetőségek, a hangsúly az étrendi terápián van. A két megbetegedés étrendi kezelésében igen sok a közös vonás, s egyik sem tér el átlagosan táplált, nem cukorbeteg személyek részére ajánlható ún. „egészséges” táplálkozástól. A közös vonás egyik leglényegesebb eleme, hogy az étrend nem lehet „kampány” jellegű, csak hosszan tartó, tudatosan vállalt életmódváltozás része. Minden kilónyi súlycsökkenés sikernek tekintendő, akkor is, ha ez csak hetek alatt következik be, de az eredmény tartós. Olyan kezelési célok kitűzése a helyes, amelyek reálisak, különösebb erőfeszítés nélkül megvalósíthatók, és tartós követésük életmódváltozáson alapul.

Az étrendi javaslatok olyanok, hogy a mai hazai étkezési szokásokhoz és a nemzetközi táplálkozási ajánlásokhoz egyaránt igazodik, így ki-ki megválasztja a neki inkább tetsző formát. Ez azt jelenti, hogy hazánkban ma még megszokott tápanyag-összetevő arányokat, s a nemzetközi ajánlásokban szereplő magas szénhidrát- és rosttartalmú diétát az étrendi mintát egyaránt bemutatják. Ez a kettősség az oka, hogy azonos energiatartalmú étrendek két különböző szénhidrátmennyiséggel is szerepelnek.

A napi gyakorlatban e könyv segít megérteni, hogy nem a „diétát”, – az érintettek, a fogyókúrázok és cukorbetegek számára kényszerű előírásokat jelentő étrendi korlátozást – kell megvalósítani, hanem az egész család számára követhető, egészséges és változatos étrend megtervezése a helyes cél, s ezáltal a keringési kockázati tényezők is csökkenthetők lesznek. A könyv jó szívvel ajánlható mindenkinek, aki szeret(ne) az egészségével törődni.