Manhattan, partizás a toronyházak tetőteraszán, jóképű és gazdag pasik, szemtelenül drága ékszerek, falatnyi exkluzív ruhák, és Hollywood sztárjai az ágyban… egy hétköznap New York hercegnőinek életéből. Néha azért velük is megtörténik… hogy a pasi csúnyán lelép… Ami ezután következik, az cseppet sem illik a gazdagok és szépek álomvilágába. A mama szemrehányó telefonjai, tabletták, öngyilkossági kísérlet, nős olasz grófok és kétszínű playboyok; hogy lesz az egykori „hercegnőből” elhasznált divatcikk… Tényleg lehetetlen a fények városában igaz szerelmet találni? A New Yorkban élő Plum Sykes a Vogue magazin film- és divatkritikusa, aki oxfordi neveltetése ellenére mindent kipróbált, ami illetlen, erkölcstelen, vagy árt az egészségnek. A divat- és filmvilág kulisszáit hasogató regényei rendre felkerülnek számos ország sikerlistájára. „Vidám és vicces, haute couture női könyv” –Candace Bushnell, a Szex és New York szerzője „Észbontóan humoros” –Vogue

Marilyn French regénye izgalmasan, mély gondolatokkal, gazdag érzelemvilággal mutatja be, hogy milyen szerep jut a modern társadalomban a nőknek, mit jelent számukra a boldogság, el tudják-e érni önfeladás, megalkuvás nélkül kitűzött céljaikat.

“Én is nagyon szeretlek téged, hát nem látod? Mira, nem látod? A gondolatát se bírom elviselni annak, hogy el kelljen válnom tőled! – Persze – mondta Mira hidegen. – Ez világos. Akárcsak az, hogy még fölszámolni is kész lennél engem, mint önálló személyt annak érdekében, hogy megtarthass magadnak. Fonák helyzet. Íme az a bizonyos paradoxon, amit szerelemnek szokás nevezni.
Ben visszaült a padlóra és keresztbe tette a lábát. Belekortyolt Mira poharába.
– Oké. Akkor most mitévők legyünk? Hajlandó vagy velem jönni Lianuba?”

A Lonely Planet (Magányos Bolygó) című útikönyv-sorozat indiai kalauza melegen ajánlja azoknak, akik az ősi Varanasi szent városát akarják meglátogatni, hogy szálláshelyül válasszák a Gangesz folyó partján álló Saraswati Vendégházat, amelynek vezetőnője Amerikából származott ide, személyében tehát egyesíti a Nyugat és a Kelet jellegzetességeit. – A fiatal amerikai utazó-írónő, aki ösztöndíjjal érkezik a városkába, megfogadja a tanácsot, és elfogadja ideiglenes otthonául ezt a panziót, amelyet különös és érdekes vendégek és vendéglátók csoportja lakik – mintha csak ideiglenes családba cseppenne. Ám az útikönyvek nem számolhatnak be mindenről – nem említhetik a helybéliek fantasztikus karaktereit, a színeket és illatokat, amelyek az ősi városka utcáit megfestik, a fel-fellobbanó és halálos áldozatokkal járó hindu-muzulmán vallási villongásokat, nem sejtethetik előre a szereplők között kialakuló különös vonzalmakat és választásokat, sem azt a mélyreható átalakulást, amely az ide érkezők lelkében történik a mindennapos spirituális élmények és a városka atmoszférájának hatására… Az írónő nem útikönyvként, hanem nagy emberismerettel és érdekfeszítő történettel bíró regényként írta meg olvasmányos, izgalmas művét, amely egyszerű, színes nyelvezetével és tárgyával egyaránt megragadja azt, aki olvasni kezdi.