Az ​első tejfogak kihullásától a műfogsorig kíséri végig hősének életét Giorgio Pressburger regénye. A fogazat állandó figyelembevétele azonban korántsem mulatságos ötlet az író részéről, mély – és nem kevésbé mulatságos, bár egyúttal játékosan-komolyan misztikus – koncepció húzódik meg mögötte. A regény ugyanis arra az ötletre épül, hogy az emberi élet és lét meghatározói a fogak. A fogak állapota, egészsége vagy betegsége, megléte vagy hiánya sorsszerű és sorsjelző. A hős, aki sok tekintetben az író vonásait viseli, teljesen a fogai rabja, életéről (sőt már apja életéről is) fogai döntenek. A fogak határozzák meg viharos kamaszkorát, döntenek házasságának részsikereiről és végső kudarcáról, a fogak szólnak bele karrierjének alakulásába és pályájának buktatóiba, a fogak állapota szerint alakul szerelmi élete, kíván és kap meg nőket, illetve szenved visszautasítást stb. ; A fejezetek a fogak orvosi jelöléseit kapták címül, és hogy az olvasó mindjárt kezdetben tisztában legyen a dologgal, a regényt a fogak jelölésének szakszerű bemutatása, valamint elhelyezkedésük orvosi rajza nyitja meg. A hős természetesen gyakori vendége különböző fogorvosok rendelőinek, az író valósággal bravúros történeteket tud elzengeni egy-egy foghúzás vagy tömés kapcsán. A mű természetesen a fogak állandó jelenléte nélkül is igen érdekes, vonzó, a legszebb olasz szerelmi történetekhez és – nem ritkán – krimikhez méltó fordulatokkal él, ám a fogak ilyetén középpontba állítása egyúttal végtelenül mulatságossá is teszi a művet. A regény épp a kettőssége miatt valamiképp középen áll a Buzzati és a Carlo Levi-féle szépprózának, így – miként azok is – mind a gyakorlatban, mind az irodalmi csemegékre áhítozó, vájtfülű olvasóknak egyaránt ajánlható.

A ​századfordulós Bécs pezsgő, dekadens világában járunk. Minna Bernays, az éles eszű, tanult társalkodónő hirtelen munka nélkül, az utcán találja magát. Bécs az avantgárd művészek és a forradalmi gondolatok otthona, ahol azonban egy ifjú hölgy számára még mindig a házasság jelenti az egyetlen biztonságot. Minna azonban ennél jóval többre vágyik, és kétségbeesésében nővéréhez, Marthához fordul segítségért.
Ám Marthának is megvan a maga gondja: hat gyermeket nevel, túlhajszolt, közönyös férje pedig nem más, mint a zseniális, ám zsarnoki természetű Sigmund Freud. Freud ebben az időszakban sokat küszködik, kollégái kerülik, szexuális késztetésekkel, ösztönökkel és perverziókkal foglalkozó elméletei pedig támadások kereszttüzében állnak. Martha megdöbbentőnek és visszataszítónak találja férje „pornográf” munkáját, Minnát azonban lenyűgözik Freud korszakalkotó felfedezései.
Minna mindenben Martha ellentéte: intellektuális kíváncsiság hajtja, vonzó és szenvedélyes. Freud szellemi társa lesz, ám a felszín alatt valami ennél sokkal mélyebb is lappang. Valami, amitől egyikük sem menekülhet.

A szerzőpáros a szerelem, a hűség és az árulás e lenyűgöző történetében egy kivételes nő portréját rajzolja meg. Egy nőét, aki gyötrődött a testvére iránt érzett szeretet és a pszichoanalízis megteremtője iránt érzett elsöprő szerelem között.