Samuel Dashiell Hammett 1894-ben született, és radikális szemléletváltást hozott a krimibe, nevét számtalan követője kapcsán máig emlegetik. Hat évig a Pinkerton detektívügynökségnél dolgozott, és az itt szerzett tapasztalat óriási hatást gyakorolt pályájára. A Peter Collinson álnevet is használó, író karrierje 1922-ben kezdődött, hogy több ponyvamagazint megjárva tíz év múlva lényegében véget is érjen: a ’30-as évektől magán- és közéleti konfliktusok uralkodtak el életében, míg végül 1961-ben szervezete megadta magát a tüdőráknak. Hammett részben halhatatlan magánnyomozójának, Sam Spade-nek köszönheti hírét: A máltai sólyom cinikus főhőse a krimi irodalom egyik ikonjává vált. A szerző személye egybeforrt a hard-boilednak keresztelt krimi-irányzattal. Azon túl, hogy minden könyve megfilmesítettékésre (élen A máltai sólyommal), a szerző regény- és mozihős is lett, de helyét a krimi irodalomban mindezek nélkül is örökre elfoglalta.

Ennél ​különösebb négykezes regény régen nem jelent meg, de még csak nem is látott napvilágot ehhez hasonló. Paco Ignacio Taibo II Mexikó leghíresebb krimiszerzője, akit milliók olvasnak öt kontinensen, míg Subcomandante Marcos a mexikói zapatista mozgalom szóvivője és vezető stratégája. A két szerző nem találkozott egymással, a regény egy újság hasábjain látott napvilágot folytatásokban. Középpontjában egy titkozatos, Morales nevű egyén után nyomoznak ketten. Subcomandante Marcos főhőse Elias Contreras, egy aluliskolázott, ám kivételes intelligenciával megáldott, egyszerű származású férfi, Taibóé pedig Hector Belascoarán Shayne, a félszemű és sánta magánnyomozó, aki az irodáján egy kárpitossal és vízvezetékszerelővel osztozik Mexikóvárosban. Az egészen különleges hangulatú, csavarokban és meglepetésekben gazdag, hihetetlenül sokszínű és sokrétű, a legkülönösebb figurákkal benépesített regény nemcsak krimiként állja meg a helyét, de egyben a kortárs latin-amerikai szépirodalom egyik kiemelkedő alkotása is.

2001. szeptember 11-e előtt Wells Pakisztán hegyei között bujkált, és a végletekig finomította fedősztoriját. A World Trade Center elleni merényletről azonban ő is csak utólag értesült. Két évvel az ikertornyok leomlása után Omar Khadri, Oszama bin Laden jobbkeze kulcsszerepet szán Wellsnek, egy új támadásban, aki így hosszú idő után hazaindul. Wells azonban nem bízik a CIA-ben, cserébe munkaadói sem bíznak benne, és az első adandó alkalommal letartóztatják. Hogy teljes legyen a kép, Omar Khadri sincs meggyőzve Wells lojalitásáról. Wells egyedül van, Langley-beli tartótisztjei közül egyedül Jennifer Exley hisz benne, de időnként még ő is kételkedik. Eközben Khadri egyre közelebb kerül ahhoz, hogy véghezvigye a történelem legpusztítóbb terrortámadását. Wellsnek és Exley-nek muszáj kitalálnia valamit, hogy megállítsák – akár a kormány támogatásával, akár a nélkül. Egy biztos: amennyiben Khadri eléri célját, biológiai, vegyi és atomfegyverek csapnak le Amerikára. Amikor egy bomba 300 ember halálát követeli Los Angelesben, mindenki tudja: a játszma elkezdődött.

Kálmán Zsófia napjainkban játszódó biotech-krimije betekintést enged egy olyan világba, ahová kevés halandónak van bejárása. A szerző ugyanolyan könnyedséggel kalauzolja olvasóját a japán tájakon, mint egy modern virológiai labor sterilszobájában, vagy akár az amerikai kutatási elit hatalmi harcaiban. Endre, a reményteli ifjú magyar kutató délkelet-ázsiai útja nem csak gasztronómia meglepetéseket tartogat számára. Kiderül, hogy a vírusfehérjékkel kapcsolatos, háromdimenziós virtuális játéka olyan társaságba pottyantja, ahol a pénz és az erőszak az úr, és korántsem mindenkit a gyógyítás tiszta szándéka vezet.

1946 áprilisa. A vasfüggöny mögötti Budapest még csak most kezd magához térni a háború borzalmaiból. A házak lerombolva, az utcákat bombák és lövések nyomai tarkítják, az emberek félve merészkednek ki otthonaikból. Hidvéghy Valéria, az ünnepelt filmszínésznő éppen hazafelé tart. Mit sem sejtve, hogy élete pár pillanaton belül fenekestül felfordul: távirat várja a világhírű filmproducertől, Gabriel Pascaltól. A férfi a ragyogó, csupán filmhíradókból ismert világot testesíti meg – a háborús sötétség tökéletes ellentétét. Az ő világa hollywoodi csillogással, a Ritzben elköltött vacsorákkal teli – Vali számára pedig egy nagy ívű karrier kezdetét jelenti. Gabriel Pascal életét ugyanez a kettősség jellemzi: a magyar, cigány származású fiú zsebében egyetlen fillér nélkül küzdötte fel magát a filmszakma csúcsára. Elérte ugyanis a lehetetlent: elnyerte a magának való, nehéz ember hírében álló drámaíró, George Bernard Shaw bizalmát és barátságát, aki megbízta drámái, köztük a világhírű Pygmalion megfilmesítésével. A befutott filmproducer és a gyönyörű színésznő találkozása sorsszerű: egymásba szeretnek, s ezzel elindul hosszú évtizedeken átívelő kapcsolatuk, melynek során mennyei boldogság és pokoli kínok váltják egymást egyik pillanatról a másikra. Vali – immár Valerie Pascalként – felfedi közös életük titkait, miközben megismerhetjük férje és a huszadik század egyik legnagyszerűbb drámaírójának barátságát és szakmai együttműködését.