1939 nyarát írjuk. Bexham, az idilli kis halászfalu lakói háborúra készülnek. Egy háborús hős lánya,a gyönyörű Judy melton, a társasági élet középpontja, Meggie Gore-Stewart,a látszólag kiegyensúlyozott Mathilda Eastcott, és Rusty Todd, a helyi csónakház tulajdonosának meglehetősen fiús lánya mindannyian eltökéltek abban, hogy a háborúban aktív szerepet vállalnak, miközben férjeik, fivéreik, apjuk és szerelmeik a fronton harcolnak. Elképzeléseikben azonban nem a zoknikötögetés szerepel. A bexhami asszonyok a réten, egy gesztenyefa árnyékában ülnek össze, és felidézik mindazt, ami körülöttük és bennük örökre megváltozott, és aminek a megváltoztatásában ők maguk is szerepet játszottak. Egyikük sem ugyanaz az ember már, mint annak előtte, mégis amikor a férfiak hazatérnek a háborúból, azt várják el tőlük, hogy, mintha mi sem történt volna ismét öltsék magukra az anya, lány, kedves és nagymama szerepét. Csak a gesztenyefa változatlan.

Szemfényvesztés a nemzetközi műtárgypiacon — ez Peter Mayle fordulatos regényének derű- és izgalomforrása. A szerző ismét Dél-Franciaországba kalauzol bennünket, letehetetlen sikerkönyveinek állandó helyszínére. A címben említett hajsza galériákon, neves műgyűjtők otthonán és vérlázítóan ínyenc éttermeken keresztül folyik, közben némi kitérőt tesz a Bahama-szigetekre, Angliába, valamint New Yorkba. André Kelly fotós az Azúr-partra érkezik, hogy ott üresfejű, de dúsgazdag hírességek házait és műkincseit örökítse meg. A masinájával Cap Ferrat-ban csellengő hősünknek szemet szúr, hogy az egyik műgyűjtő házánál egy eredeti Cézanne-t rakodnak be egy fűtésszerelő furgonjába. Milyen különös, gondolja André, és habozás nélkül a festmény, és azzal együtt egy nagystílű szélhámosság nyomába ered. Egész sokaság igyekszik siettetni vagy gáncsolni a kutatómunkát – többek közt egy csinos művészközvetítő, egy minden hájjal megkent műkereskedő, egy káprázatos holland képhamisító, néhány nagy étvágyú New York-i ügyeskedő, a háttérben pedig láthatatlanul szorgoskodik az aranykezű konyhafőnökök serege, akiknek ínycsiklandó gasztronómiai remekei időről időre kényeztetik a Hajsza a Cézanne-ért főhősét, és tantaluszi kínokra kárhoztatják az olvasót.

Jean-Marie Gustave Le Clézio az élő francia irodalom egyik legnagyobb alakja. Mesésen áradó regénye – egy önmagát és gyökereit kereső, félig angol, félig francia fiatalember bolyongásainak története – két évszázad egyetemes és személyes históriájának lenyűgöző freskóját festi elénk. Emberi sorsok keresztezik egymást korszakokon és kontinenseken át, a francia forradalomtól a 68-as párizsi eseményekig, a mauritiusi rabszolgafelkeléstől az algériai háborúig, Nizzától Mexikóig, Londontól Mauritiusig. Forradalmak és háborúk, eszmék és személyes küzdelmek, megtalált és elvesztett álmok váltják egymást nemzedékek során át örök körforgásban.