Legutóbb hozzáadott elemek
53–104 / 116 találat
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Győztes is, vesztes is felejteni akar, csak a hegedű nem akar felejteni. Emlékezik egy Auschwitzban megölt zsidó zenészre, Lazare Braunra, kifosztott gazdájára, s nem engedelmeskedik a hegedűművész leánynak, aki a története nélkül akarja a mesterhegedűt. De a hegedű a története nélkül nem létezik, nem adja magát, a hangját. A története, a történelem pedig nem engedi elválasztani magát a művészettől, a zenétől. Minél távolabb tartja magát a politikától, a háborútól a művész, az annál közelebb húzza magához. Szimbólumot farag belőle. Nedzsikó, a csodagyerekből Párizsban felnőtté érett japán hegedűvirtuóz a német-japán szövetségtől a japán-amerikai megbékélésig mindennek a szimbóluma lesz. Szimbólumként kapja a hegedűt, szimbólumként játszik Hitler születésnapján, aztán a japán császár előtt, háborús bűnösöknek a börtönben és a japán-amerikai békeszerződés gálaestjén. A francia ellenállás trombitását, Félix Sitterlint pedig, akit megbíznak, hogy kutassa föl és juttassa vissza a családnak az elrabolt Stradivarit (vagy Guarnerit), nem is a bűnösök, a győztesek buktatják el. Kitoloncolják, börtönbe vetik, ne zavarja a sötét múlttal a jelen fényét. A hegedű azonban fokozatosan elsötétíti birtokosának életét és művészetét. A történelem főszereplői mellett megjelenik a regényben többek között Furtwängler, Knappertsbusch, Camus, Vian, Previn, Miles Davis, Benny Goodman és a szenvedélyes, érzéki szerelem. Yoann Iacono politológusnak ez az első regénye. 2021-ben jelent meg, és rövid időn belül nagy nemzetközi sikert aratott, számos nyelvre lefordították.
-
új 2 munkanap
A Tartalomból:
Háború és béke – béke a világháborúk után
A romba dőlt Európa – 1945, egy új világrend a romokon
Írország háborúba megy – 1916, fegyveres ír felkelés
Rivális királynők – I. Erzsébet és Mária skót királynő kapcsolata
Ganz Ábrahám, a forradalom öntőmestere
Diplomáciai jelentések a háború utáni Magyarországról – a brit nagykövet szemszögéből
Szekfű Gyula kor- és kórképe – Út a Horthy rendszer és a nyilas pusztítás
Vita egy 700 éves királygyilkosságról – II. Eduárdot mégsem gyilkolták meg?
Kasztrált énekesek hódítják meg Európát – A 18. század sztárjai
Magyar ügynök vagy szlovák hazafi? – Frantisek Jehlicka
Lehetséges-e európai kollektív emlékezet? – nemzetek feletti történelmi tudat
Ember és környezete a 19. századi Magyarországon Urbanizáció és iparosodás
A rovatokból:
Reaktorkatasztrófa Csernobilban
Fókuszban – Közelítő rokonság
Bűnözés – Miről árulkodnak a 19. századi zárfeltörő versenyek?
Divattörténelem – A testkép változása
Múzeum – A magyar telefónia
Tallózó – Kádár-kori sportpolitika
Vélemény – Újra kell gondolni a civilizáció fogalmát
Háttér – Miért tartanak Európától a brit konzervatívok?
Miről verselt Erzsébet királyné?
6. évfolyam, 4. szám, 2016. április
-
új 2 munkanap
Gróf Futaki Hadik András tábornagyról, a hosszú életű és sikeres hadvezérről nem sok mű szól, pedig ő az a vakmerő lovastiszt, aki példátlan módon megsarcolta Berlint Nagy Frigyes háta mögött. Ő az a magyar hadvezér, aki Mária Terézia és II. József császár idején a legmagasabb katonai rangra jutott a birodalomban. Nyolcvan évet élt, ebből ötvennyolcat töltött egyenruhában.
Ordas Iván regénye sokat elárul arról a korszakról is, amikor a törökkel sem volt még szent a béke, és amikor a poroszok komoly aggodalmat keltettek a bécsi udvar berkeiben. A halálos ágyán fekvő Hadik emlékein keresztül idézi fel a fényes pályát befutott tábornagy életének legfontosabb állomásait, beleértve a nem kifejezetten harci tevékenységeit is.
Hadik András budai várbeli lovas szobra az ország egyik legszebb katonaemlékműve, de félő, hogy sokan nem tudják, kinek az emlékére emelték. Ezt a hiányt pótolja ez a rendkívül érdekes, izgalmas és tanulságos regényes történelmi életrajz. -
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A hónap témája: magyar őstörténet, magyar nyelv, magyar honfoglalás. További témáink: kártékony találmányok; a skót-angol szembenállás múltja; 100 éve történt: a kisantant és Bethlen István kormányalakítása; a városalapító ikrek; gyorsan tanuló cetek és az első magyar pizzéria – és még sok történelmi érdekesség a magazin 2021. áprilisi számában! -
új 2 munkanap
Az 1848-as forradalom és a szabadságharc 20. évfordulójára 1868-ban megjelent impozáns kivitelű emlékalbum hasonmás kiadása többek közt Jókai Mór, Tompa Mihály, Podmaniczky Frigyes, Irányi Dániel, Asbóth Lajos honvédtábornok írásaival, Benczúr Gyula, Jankó János, Liezen-Mayer Sándor, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Wágner Sándor festményei nyomán készült fametszetekkel.
-
új 2 munkanap
Horthy Miklós személyéről és tevékenységéről számtalan könyv, tanulmány és cikk született az utóbbi években, de életének és karrierjének egy kevéssé feldolgozott szakaszát az utókor eddig csak nagy vonalakban ismerhette. Turbucz Dávid vállalkozott elsőként arra, hogy Horthy 1882 és 1918 közötti haditengerészeti karrierjét a magyar és osztrák közgyűjteményekben fellelhető anyagokra támaszkodva, tudományos alapossággal és részletességgel, de egyúttal olvasmányos stílusban mutassa be.
A dokumentumokból megtudjuk többek közt azt, hogy miért választotta a fiatal Horthy családja ellenkezése dacára a haditengerésztiszti pályát, és hogyan sikerült a társasági életet kedvelő fiatalembernek tanulmányi nehézségei ellenére olyan kapcsolati hálót kiépítenie a fiumei Tengerészeti Akadémián, amellyel későbbi karrierjét is megalapozta. A szerző végigkalauzolja olvasóit Horthy Miklós nagy, világ körüli útján a “kannibálók földjétől” Konstantinápolyon át egészen a bécsi udvarig. Nyomon követhetjük Horthy tengeri és szárazföldi beosztásait: megismerjük Ferenc József szárnysegédjeként, a Novara gyorscirkáló, majd a flotta parancsnokaként, és megtudhatjuk, miként jöhetett létre az “otrantói hős” mítosza, amely megelőlegezte a Horthy alakját övező kultusz születését.
TURBUCZ DÁVID 1984-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett történelem (2009) és politológia (2010) szakon. Doktori fokozatát – Romsics Ignác témavezetése mellett – 2015-ben szerezte meg az egri Eszterházy Károly Főiskolán. 2012 szeptemberétől az MTA, majd 2019-től az ELKH BTK Történettudományi Intézet munkatársa. Kutatási területe Horthy Miklós élete és megítélésének története. -
A szatmári magyar színjátszás története 1919 és 1948 között.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet.
Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között.
Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegző kötet új és friss szemlélettel beszél a száz évvel ezelőtt történetekről: az elharapózó erőszakról, megszállásról, impériumváltásról, kérészállamok születéséről és bukásáról, félelemről, menekülésről, járványról, szénhiányról, nélkülözésről és elszegényedésről – az egyének által megélt Trianonról. Természetesen nem mindenkinek jutott egyenlően a megrázkódtatásokból, és nem mindenki vont le ugyanolyan következtetéseket az eseményekből. De az itt leírtak mégis lehetséges magyarázatai annak, ami 1918 és 1921 között Magyarországon történt.
ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte. Tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA “Lendület”-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
London, 1940: a Luftwaffe bombái könyörtelenül záporoznak a városra. Az ügyvédi irodában titkárnősködő Emmy Lake ki akarja venni a részét a háborús erőfeszítésekből, ezért esténként önkéntes munkát végez a tűzoltóságnál. Ám amikor meglát egy álláshirdetést egy nagy londoni lapnál, egyszerre megvalósíthatónak látja álmát, hogy női haditudósító legyen.
Hamar kiderül, hogy valójában a tekintélyes tanácsadó rovatot vezető Henrietta Bird gépírójának vették fel, Emmy csalódása pedig nem ismer határokat – különösen azért, mert Mrs. Bird minden kellemetlenséget tartalmazó olvasói levelet a kukába hajít. Ám amikor egy bizonyos Wendyért elhagyja szerelme, a háború pedig egyre nagyobb rombolást okoz az országban és az emberek életében, a megrendítő leveleket olvasva Emmy rájön, hogy nagyon is fontos feladata van: neki kell válaszolnia ezeknek a segítséget kérő nőknek. Természetesen Mrs. Bird nevében, és természetesen Mrs. Bird tudta nélkül. A. J. Pearce elbűvölő és ellenállhatatlan bemutatkozó könyve a London bombázásának rettenetét is híven ábrázoló történelmi regény, amelynek főhőse hiába akar hátat fordítani a férfiaknak és a házasságnak: nem menekül a szerelemtől sem. -
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A 2021. februári lapszámban fő témánk: a keresztes háborúk kora: Dan Jones, Veszprémi László, Zsoldos Attila, és Suleiman A. Mourad írásai.
További izgalmas cikkeink: Szicília véres ostroma 1943-ban. Középkori útmutató szülő anyáknak. Habsburg IV. Károly első visszatérési kísérlete. Hitler utolsó napjai. Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai. Trianon szlovák és román szemmel. Védőoltási kampány a romokon 1945-ben. Ki találta fel a celluxot? Homéroszra emlékezünk.
Merüljön el a világtörténelem legérdekesebb eseményeiben. -
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban a rákényszerített háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A magyar társadalom már 1848-ban is az adósságba kényszerítési kísérlet elutasítása miatt kényszerült háborúzni Ausztriával.
A XIX. század második felében a rendszeresen ismétlődő válságokat a rejtőzködő, nemzetközi pénzkartell és a pénzügyeket háttérből irányító érdekcsoport idézte elő. Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be az I. világháborúba, amelyet a nemzetközi pénzkartell készített elő és robbantott ki. A két világháború között Magyarország szintén a nemzetközi pénzvilág kamatgyarmata volt. A II. világháború után a Szovjetunió és a kommunista diktatúra fosztogatta az országot. 1989 után a magyar nemzet közös vagyonát pénzügyi technikákkal beolvasztották a nemzetközi pénzügyi közösség globális részvényvagyonába. Az adósságcsapdába szorított Magyarország ily módon az egyetlen szuperhatalom, a globális pénzimpérium tartományává vált. A pártállami nómenklatúra pénzügyi technokratái, a pénzimpérium jelenlegi magyarországi kiszolgálói beállították és működtetik a világelit számára a pénzügyi szivattyúkat. Emiatt a magyar nemzeti jövedelem kiáramlik az országból.
Földgolyónk egyre zsúfoltabb, a világnépesség évszázadunkban már ötven év alatt a felével növekszik. A várható élettartam is hosszabb. Harmonikus világrendben azonban, ahol a túlhatalommal járó visszaélések megszüntethetők, ez nem okozhat problémát. Olyan világban élünk, ahol a kultúra, a gazdaság és a demográfiai helyzet napról napra gyorsuló ütemben változik. Sokszínűsége, sokarcúsága ellenére világunk szerves egészet alkot, ezért a korszakváltást, a harmonikus világrend új történelmi korszakának létrehozását csak az egész emberiség összefogásával lehet és kell megvalósítani. A válságba jutott emberiség csak így küzdhet meg sikeresen a világméretű kihívásokkal. Fel kell hagyni azzal az önzésen alapuló nézettel, hogy nem lehetnek igaz barátaink, ha nincsenek igazi ellenségeink, továbbá ha nem gyűlöljük azt, amik nem vagyunk, nem szerethetjük azt, amik vagyunk.
-
új 2 munkanap
Akció! -
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
A népszerű író, Keith Laidler legújabb kötetében Madagaszkár történelme egyik érdekes korszakának bemutatására vállalkozott. A világ negyedik legnagyobb szigetének királynője ellentmondásos és kegyetlen uralkodóként jelenik meg, akinek kormányzása idején a szigeten dúló törzsi háborúskodásokkal is meg kell küzdenie.
-
új 2 munkanap
Wright öt éven át dolgozott ezen a könyvön, több ezer oldalnyi dokumentumot dolgozott fel, és több száz interjút készített. Az eredmény: egy egyedülállóan részletes, ugyanakkor izgalmas könyv, amely hónapokig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, majd 2007-ben elnyerte az amerikai újságírás legmagasabb elismerését, a Pulitzer-díjat is. A kötetből az olvasó megismerheti az iszlám fundamentalizmus történetét, megtudhatja, milyen szerepet játszottak a szaúdi és az amerikai kormányszervek az al-Kaida majdani vezetője, Oszáma bin Láden megerősödésében. Rokonok, barátok, harcostársak és ellenfelek meséltek a szerzőnek Bin Ládenről és az al-Kaida másik legfontosabb alakjáról, az egyiptomi Ajman al-Zaváhiriről, családjuk történetéről, az ő pályafutásukat formáló eseményekről. A szerző lenyűgöző alapossággal rekonstruálta a terrorszervezet megalakulásának előzményeit, a főszereplők szavait, cselekedeteit. A könyvben végigkísérhetjük nemcsak Oszáma bin Láden útját, hanem azt a folyamatot is, melynek során az Egyesült Államok hírszerzői és terrorelhárítói felfigyeltek tevékenységére, majd pedig megkísérelték elfogni. Lawrence Wright könyve a riporteri munka csúcsteljesítménye – elfogulatlan, mégis szenvedélyes, részletekbe menő és letehetetlenül olvasmányos.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.
-
új 2 munkanap
Mi is veszett Mohácsnál?
Tartalom:
Több is veszett Mohácsnál? – A csata körülményeit, utóéletét, stratégiáját vizsgálja.
Útkeresés a Lajtán innen és túl 1526 után – Magyar Királyság kölcsönös egymásrautaltsága.
Dunkerque – A Wehrmacht halálos szorításából kimentő hadművelet története.
Huszadik századi szomszédaink – Kanyaros történelmünk közös és szétváló szakaszai.
Uralkodók levelei – Tudor uralkodóház története leveleik és naplójuk alapján.
Elkerülhetetlen volt India szétválása? – Milyen szerepet játszott az utolsó alkirály?
Két pogány közt – Mohács utáni szellemi és politikai elit.
Brzezinski és a Szolidaritás – Lengyel ellenállási mozgalom.
A királyt megölni nem kell félnetek – Földnélküli János tragédiája
A hit vértanúja – Nyilasok rémuralma az ostromlott fővárosban.
Ír felkelés az angolok ellen – Hugh O’Neill története .
Államférfi volt vagy csak önmagát reklámozta? – A brit alkirály szerepe az indiai gyarmati uralom végnapjaiban.
Rovatok :
Fókuszban – A CIA le akarta fújni az 1953-as iráni puccsot
Kora újkor – Álmok álmodói
Vélemény -A szélsőséges iszlamizmusról
Tallózó – Erdély és a magyar-román kiegyezés lehetőségei
Múzeum – Utazik az udvar
Vasparipák – A transzszibériai vasútvonal
Rejtélyes történelem – Miért támadtuk meg a Szovjetuniót?
Ki gondolná?
7.évfolyam 8. szám History magazin 2017. Augusztus
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Szent István – Források és mítoszok első királyunkról
Tartalom:
Szent István élete: fikció és valóság – Amikor a legendák keverednek a mítoszokkalNyitás Európa felé – Árpád-kor hadjáratai
A márciusi forradalom krónikása és írója – Jókai Mór
Nagy-Británnia szalonfasisztái – Hatalomátvételről szőtt összeesküvés
A nő a családban – Életmódtörténeti sorozat a nőkről
Háborúhoz kötve – Az egyenruha és a divat kapcsolata a háborús időkben
Az ókori Egyiptom nagy kérdései – Az ókori civilizáció legújabb felfedezése
Rovatok:
Fókuszban – Az anyagiasság nem modern jelenség
Ókori Róma – Fürdés, bevásárlás és iskola: tankönyvben a rómaiak hétköznapjai
Múzeum – Fotó – Hemző
Tallózó – Örökösödési háború és politikai folytonosság
Vélemény – Az emberiség felvilágosult fordulata a ,,tengelykorban”
Visszanéző – Miért vált a Szent Korona eredete vitatottá?
Könyvtörténet – Az egész egy ember munkája
– A ’48-as huszártiszt párbaja
– Kun Béla a móri csatában
Ki gondolná?
VI.évfolyam 3. szám 2016. március
-
új 2 munkanap
Népszerű ismeretterjesztő, informatív, színes havilap a történelem iránt érdeklődőknek.
A 2020. októberi lapszám központi témája az ókori Róma a császárok korában. Olvashatunk a Nero nevéhez tapadt botrányokról és bűnökről, a legbefolyásosabb asszonyok életútjáról, valamint arról, milyen viszonyok között éltek a keresztények és a zsidók az Örök Városban a Krisztus utáni első évszázadban. Janek István a Szovjetunió Szlovákia-politikáját mutatja be a Barbarossa-hadművelet megindítása után, a magyar-szlovák területi viszálykodások összefüggésében. Molnár Judit az 1920-ban elfogadott numerus clausus születésének körülményeit vizsgálja. Részletesen bemutatjuk a hamarosan megjelenő, különleges, A második világháború infografikája című albumot.
A magazin elhunyt főszerkesztőjére, barátunkra, dr. Papp Gáborra emlékezünk utolsó írásának közlésével, amely a járvány utáni világlehetőségeit vizsgálta, szokásához híven – eltérő nézőpontokból.
Meddig mentek el a közékori uralkodók, hogy biztosítsák dinasztiájuk fennmaradását? Milyen fordulat juttatta el a győzelemig az Ázsiában 1942-ben még megosztott és legyőzött brit erőket? Mikor aludtak a legtöbbet az emberek? Ki élte túl a legtöbb merényletkísérletet? Látványtársadalomben élünk? Izgalmas kérdések és izgalmas válaszok a legszínesebb történelmi magazin új számában. -
új 2 munkanap
Akció!A történetek hoztak össze bennünket.
A könyvek terjesztették el eszméinket és hiedelmeinket.
Az internet végtelen tudást ígért.
Az algoritmus kiismerte titkainkat, és egymás ellen fordított bennünket.
Mit tesz majd a mesterséges intelligencia?Napjainkban zajlik az emberiség történetének legnagyobb információs forradalma. Ha meg akarjuk érteni, minek is vagyunk a részesei, előbb azt kell megértenünk, hogyan jutottunk el idáig. Homo sapiensnek, bölcs embernek neveztük el a fajunkat – de ha annyira bölcsek vagyunk, miért pusztítjuk önmagunkat? Hogyan sodródtunk az ökológiai és technológiai öngyilkosság peremére? Az emberiség ereje abban áll, hogy képes a világméretű együttműködésre. Csakhogy az együttműködés szövevényes hálózatát a legkönnyebben fikciók, fantáziák és hazugságok tömeges terjesztésével lehet létrehozni és fenntartani.
A 21. században a mesterséges intelligencia válhat a hazugságok új hálózatának középpontjává, és azt is megakadályozhatja, hogy a jövő nemzedékei akár csak megkíséreljék leleplezni hazugságait és fikcióit. A történelem azonban nincs előre megírva, és a technológia fejlődése is tőlünk függ: ha tájékozottak vagyunk, és jól döntünk, elkerülhetjük a legrosszabb végkifejleteket. Ha ugyanis nem tudnánk változtatni a jövőn, akkor mi értelme volna egyáltalán beszélni róla? -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Akció!“A szervezett magánhatalom által létrehozott Európai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos és igazságtalan feltételekkel kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig 8866 milliárd forint nettó veszteséget okozott a magyaroknak az EU-tagságra való felkészülés. 2004 óta pedig évi mintegy 4500 milliárd forintba kerül a tagsággal járó terhek viselése. Kezdettől nettó befizetők vagyunk. Az úgynevezett,,támogatás” nem egyéb, mint a már átadott összegek egy részének keserves visszapályázgatása. A magyar költségvetési hiány és külkereskedelmi deficit egyik legfőbb okozója tehát az, hogy az EU folyamatosan sarcolja Magyarországot, nem pedig támogatja. Az EU a szervezett magánhatalom intézménye a szuperbankárok útjában álló nemzetállamok olcsó és önkéntes felszámolására. Az EU fölösleges és elbürokratizálódott vízfejjé vált. Ami jót hozott – emberek és áruk szabadabb mozgása, vámok csökkentése, szorosabb együttműködés Európa államai között – azt olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni nélküle. Nem kellett volna feladni nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, az önálló magyar jogrendszert. Az EU természetellenes, mert nem olyan közösség, mint a biológiai és társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nemzet. E két család az élet nélkülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő – funkciótlan – képződmény. Az elmúlt évszázad tragikus történetét a magyar nemzet sorsdrámájaként is felfoghatjuk. Ez a sorsdráma a végéhez közeledik. A nemzet sírját már megásták, de nem gyászolók, hanem pénz- és hataloméhes hódítók veszik körül. Szemükből nem gyász, hanem bosszúéhes győzelmi mámor, arrogancia és a bitorló rossz lelkiismerete sugárzik. Ez keveredik a mérhetetlen nyerészkedési vággyal és a zsákmány megtartása miatti páni félelemmel.”
-
-
új 2 munkanap
Akció!Nógrádi György, a közismert és népszerű biztonságpolitikai elemző nem fotelből “szakérti” a világot, hanem járja megállíthatatlanul. Jó néhány évvel ezelőtt 40 év alatt a Föld körül című könyvében mesélte el életútjának és szakmai pályájának történeteit. A kötet sikere minden várakozást túlszárnyalt, újabb és újabb kiadásai összesen több mint 65 000 példányban keltek el. Ha bárki úgy gondolja, Nógrádi ezzel bizonyára ki is fogyott a sztorikból, azt megnyugtathatjuk: az 50 év alatt a Föld körül szerzőjének bőven van még muníciója. Legyen szó akár a szülőföld, a VII. kerületi Csikágó egykori mindennapjairól, akár a világpolitika fordulatairól, neki mindenről eszébe jut valami frappáns történet. Ezekből válogatott most össze egy újabb színes kollekciót.
-
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó kultúrtörténeti sorozata először 2010-ben jelent meg 16 kötetben, és máig a kiadó legsikeresebb sorozatai közé tartozik. Az egyes kötetek bemutatják az adott kultúra történelmi és társadalmi berendezkedését, népének mindennapi életét, vallását, hiedelemvilágát és mitológiáját, valamint az utókorra hagyományozott szellemi és művészeti örökségét. A látványos grafikai és fotóillusztrációs anyag az iskolás korú és a felnőtt olvasó számára egyaránt szemléletes módon teszi átélhetővé e civilizációk örök értékeit. A most induló sorozatban a 12 legsikeresebb kötet új köntösben kerül az olvasók kezébe. A kötetek 2019 februárjától kéthavonta, párosával jelennek meg.
-
új 2 munkanap
Róma
Az Újszövetség Rómája
Dicső Caesarok
Az indiai muszlimok története
1968 – Az év, amely megrengette a világot
Viktoriánus randevú a halállal
Erzsébet királyné halála
Augustus és utódai
Magyarország a rendiség alkonyán
1938 – Szép Ernő naptárlapjaiból
Tervezetlen hódítás
Afrikaiak a Tudorok udvarában
A félelem űzte a trónra? -
új 2 munkanap
John Flournoy Montgomery (1878-1954) 1933-tól volt amerikai követ Budapesten, szinte a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig. Ő volt az amerikai politika legfőbb informátora Magyarországról és az egyre baljóslatúbb közép- európai eseményekről. Az amerikai követ nagyon jó szemű megfigyelő volt, széles ismeretségi körrel rendelkező diplomata, társasági ember, a magyar politika fordulatainak és szereplőinek, valamint a budapesti diplomáciai életnek is alapos ismerője- mondhatni jó barátja Kánya Kálmán külügyminiszternek, Eckhardt Tibornak és magának Horthy kormányzónak is, akinek kártyapartnere volt, majd portugáliai éveiben anyagi támogatója.
Montgomery követ minden politikailag vagy diplomáciailag fontos megbeszélésről haladéktalanul feljegyzést készített, amelyben olykor az élőbeszéd közvetlen elevenségével rögzítette, noha nem kommentálta az elhangzottakat. […]
Az amerikai követ bizalmas diplomáciai naplóját bőséges jegyzetanyag, a követ budapesti fotóalbumából és a Magyar Nemzeti Múzeumból származó fényképek kísérik. -
új 2 munkanap
Lélekemelő ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő.
A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber.
A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást.
A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint, Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen. -
új 2 munkanap
A Kossuth Kiadó új történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan alakot mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy “szürke eminenciásként” Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították – olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A XX. század a háborúk százada volt. Nem élt a korszakban olyan nemzedék, mely ne tapasztalta volna meg a véres harcok következményeit: a lövészárkokat, a bombázásokat, a gáztámadásokat, az örökös félelmet – és a nagyapák, apák, hitvesek, gyermekek halálát. A sorban az első a “Nagy Háború” volt, amely lángba borítva az egész világot újrarajzolta Európa térképet: többek között Magyarországét is. Nagyhatalmak estek szét, ősi dinasztiák hullottak a porba, miközben új államok születtek. Az első világháború hadszínterein magyar bakák küzdöttek hazájukért, az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradásáért és a történelmi Magyarország létéért. Könyvünk számos korabeli fotó, plakát és korábban nem publikált áttekintő térkép segítségével mutatja be Magyarország 1914 és 1920, azaz a háború kitörése és a trianoni békediktátum aláírása közötti időszakot. Megmutatja, mi történt a háborús évektől a tanácsköztársaság időszakán keresztül a trianoni szerződésig. Mi történt a világháború 51 hónapja alatt, a politikában, a hátországban és a hétköznapokban. Majd mi történt a szétesett ország lakóival.
-
új 2 munkanap
Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is.
A magyar őstörténet, benne a székelyek történetével, olyan izgalmas, hogy a tudósok és megszállott amatőrök meg nem szűnő lelkesedéssel kutatják azt. Száraz Miklós György gyönyörű fotóanyaggal megjelenő művelődéstörténeti albumával a székelység természetét, szokásait, különösségét igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van.
“Apai nagyapám, ha valami szokatlant tapasztalt, mosolyogva azt mondta: ‘Csavaros, mint a székely esze.’ Szava járása volt ez is: ‘Három zsidó egy örmény, három örmény egy székely.’ Nem tudom, honnan szedte a frappáns mondást, azt sem tudom, valaha találkozott-e örmény emberrel, s ha igen, tudta-e róla, hogy kiféle-miféle. Azt viszont tudom, hogy a székelyeket szerette. Hogy miért? Talán a Székely Hadosztály miatt?”
Az album Száraz Miklós György Székelyek című népszerű művelődéstörténeti munkájának második, átdolgozott, gazdagon illusztrált és bővített kiadása.
-
új 2 munkanap
