53–94 / 94 találat
-
új 2 munkanap
Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei.
Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.Kastély ajándékba (Sisi, a magyarok királynéja 1.)
Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz…
Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik.
Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében – kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól – és közel Andrássy grófhoz…BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért
-
új 2 munkanap
London, 1940: a Luftwaffe bombái könyörtelenül záporoznak a városra. Az ügyvédi irodában titkárnősködő Emmy Lake ki akarja venni a részét a háborús erőfeszítésekből, ezért esténként önkéntes munkát végez a tűzoltóságnál. Ám amikor meglát egy álláshirdetést egy nagy londoni lapnál, egyszerre megvalósíthatónak látja álmát, hogy női haditudósító legyen.
Hamar kiderül, hogy valójában a tekintélyes tanácsadó rovatot vezető Henrietta Bird gépírójának vették fel, Emmy csalódása pedig nem ismer határokat – különösen azért, mert Mrs. Bird minden kellemetlenséget tartalmazó olvasói levelet a kukába hajít. Ám amikor egy bizonyos Wendyért elhagyja szerelme, a háború pedig egyre nagyobb rombolást okoz az országban és az emberek életében, a megrendítő leveleket olvasva Emmy rájön, hogy nagyon is fontos feladata van: neki kell válaszolnia ezeknek a segítséget kérő nőknek. Természetesen Mrs. Bird nevében, és természetesen Mrs. Bird tudta nélkül. A. J. Pearce elbűvölő és ellenállhatatlan bemutatkozó könyve a London bombázásának rettenetét is híven ábrázoló történelmi regény, amelynek főhőse hiába akar hátat fordítani a férfiaknak és a házasságnak: nem menekül a szerelemtől sem. -
új 2 munkanap
A novellagyűjtemény a falu és város klasszikus ellentétpárjára építve mutatja be “Tündérország” magyarjait, akik kötődjenek bár szorosan a természethez vagy tartozzanak akár az urbanizációhoz, hitük és gondolkodásuk alapját tekintve egyek, ahogyan törekvésükben is: embernek maradni minden körülmények között.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
MAGYARORSZÁG, 997
Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét.
Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik.
Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához.
Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére – akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud – más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban.
Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi…
Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű Koppány folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.
-
új 2 munkanap
A IV. (Kun) László életét bemutató regény II. kötetében ismét találkozhatunk a korábban megismert szereplőkkel. A velük történő események kapcsán megismerjük a királyi udvar és, a tragikus sorsú uralkodó utolsó éveinek történéseit.
-
új 2 munkanap
A szerző előző, Álmos haragja című regényében megismert Sandru – vagy görög nevén Alexandrosz – félig magyarként, félig görögként, mi több, Konstantinupolisz legfőbb hadvezérének unokájaként és egy tekintélyes görög sereg parancsnokaként tér vissza a kürtgyarmat törzshöz, hogy támogassa a Bizánci Császárság büntető hadjáratának folytatását a bolgár cár, Szimeon ellen. A véres büntető hadjáratban Sandru úgy érzi, kétfelé szakad: nem tudja, magyar-e vagy görög, az ősi hitet vallja-e vagy a kereszténységet, harcos-e vagy táltos – esetleg a Krisztus útját járó szerzetes. Belső vívódása mintegy tükrözi a magyar törzseket szétfeszítő ellentétet: Álmos magáévá tette Levedi elképzelését a Havasokon túli tágas síkság elfoglalásáról és egy új, végleges haza megalapításáról, de továbbra is makacsul igyekszik elragadni a törzsek fölötti főhatalmat Levedi utódjától, Kurszántól. Sandru az utóbbi szolgálatában vívja a csatáit, s nemcsak a külső, hanem a belső ellenséggel is: az atyjukat, Tomor urat eláruló és Álmos szolgálatába álló féltestvére, Karvul többször is orvul az életére tör. Az igazi kihívást azonban nem a marakodó vezérek és az árulók hozzák magukkal, hanem Álmos táltosa, a furfangos és nagy tudású Kucskán…
-
új 2 munkanap
Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel.
Murphy a kanadai jegesmedve nyomoz. Ida furcsa, széttépett levelet talál a postaládájában.
Valaki meg akarja ijeszteni? De kicsoda? Talán egy gyerek a mágikus állatok iskolájából? Az nem lehet, ők aranyosak!
A jegesmedve különös nyomokra bukkan… -
új 2 munkanap
Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel.
Eltűnt az igazgató papucsa, és a diákokat gyanúsítják! Murphy felháborodottan nyomozni kezd.
Miss Cornfield diákjai sosem tennének ilyet! A jegesmedve titokban belopakodik az épületbe, és árulkodó nyomokra bukkan… -
új 2 munkanap
Murphy, a jegesmedve újra akcióban.
Eddie szülei festményvásárt terveznek. Ám lába kel a legértékesebb képnek.
A jegesmedve és társai A kókusz keresésére indulnak. Szerencsére Murphy felfedez egy nyomot, amely az erdőbe vezet… Vajon ott rejtőznek a tolvajok?
A Mágikus állatok iskolája – Kinyomoztuk! sorozatunk folytatódik. Ideális olvasmány kezdő olvasóknak: önálló, izgalmas történet, nagy betűk, rövid sorok, sok színes kép és rejtvények a Mágikus állatok iskolája szereplőivel. -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Az új élet csodája
Ausztria, 1942
Amikor Lorét beterelik a mauthauseni koncentrációs tábor kapuin, aligha remélheti, hogy valaha is elhagyhatja börtönét. Tudja, innen általában a halál az egyetlen kiút.
De hamarosan találkozik a szintén fogoly Wolffal, és menthetetlenül beleszeret a férfiba. Vigaszra és reményre találnak egymásban.
Amikor Lore teherbe esik, tudják, cselekedniük kell. Saját életüket is kockára téve, meg kell menteniük gyermeküket, meg kell szökniük. Ezáltal lehetőséget biztosítva neki egy szabad életre.
Ellie Midwood USA Today bestsellerszerző megtörtént eseményeken alapuló, könnyfakasztóan megragadó olvasmánya bemutatja, hogy a sötétség legmélyén is utat találhat a szeretet reményt adó sugara.
“Mélyen megható és nagy hatású regény.” – Lost in Bookland
“Erőteljes történelmi regény. Nem tudtam letenni.” – Christian Bookaholic
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
1944-ben járunk, Olaszországban. A Kesselring tábornok által irányított német hadsereg minden erőfeszítés ellenére hónapok óta hátrálásra kényszerül a nyomasztó túlerő miatt. A hátvédet szokás szerint régi ismerőseink, a börtönbüntetés helyett frontszolgálatot választó harckocsizók adják. Porta, Pici, Papa, Sven és a Légiós azonban most is különös kalandba keverednek: egy nemes, ámde szigorúan törvényellenes küldetésre indulnak Monte Cassino hegyén.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Erdély fordulatokban igencsak gazdag és a drámai eseményeket sem nélkülöző történelme kiapadhatatlan forrásul szolgál a szépírók számára. Ezt bizonyítják a kötetünk tartalmát képező, erdélyi írók tollából született elbeszélések is, amelyek a táltos időktől kezdve az aranykoron át a keserű végig, sőt még azon túl, az elképzelt jövővel kapcsolatban is bőséggel szolgálnak olvasni- és gondolkodnivalóval.
Tamási Áron, Nyirő József, P. Gulácsy Irén, Makkai Sándor, Kemény Zsigmond és írótársaik tolla nyomán megelevenednek a múlt árnyai, és velük együtt a történelmet formáló dicső vagy éppen drámai események, felejthetetlen szerelmek, árulások és önfeláldozások, kisebb és nagyobb csaták. Az olyan jól ismert nevek, mint például Budai Nagy Antal, Lodovico Gritti, Báthory Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelmek, Brandenburgi Katalin, Kücsük Mehmed pasa vagy Buccow tábornok mellett a nép egyszerű fiai is szerepet kapnak ezekben az elbeszélésekben.
A szereposztás tehát változó, ám a színpad örök: “Erdélyt nem lehet eltemetni soha: az áll, mint egy örök szikla, amelyről lehullhat a fáradt madár, de maga össze nem omolhat…”
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Bécs, 1863. Erzsébet királyné egy színházi bemutatón felfigyel a főszerepet játszó színésznő művészi igényű frizurájára. Magához hívatja a fodrászát, és hamarosan állást is ajánl neki az udvarnál. Így kerül az ifjú Fanny Angerer, egy bábaasszony házasságon kívül született leánya a fényűző Hofburgba. E pillanattól fogva minden reggel három órát szentel a császárné hajának, aki hamarosan a legféltettebb titkaiba is beavatja. Amikor azonban Fanny fülig szerelmes lesz, és ki akar lépni az udvar kötelékéből, Sisit az a veszély fenyegeti, hogy nemcsak a fodrászát, de a legfőbb bizalmasát is elveszíti.
-
új 2 munkanap
Japán, 1180 – a Tairák és a korábban vesztes, rivális Minamoto-klán hatalomért folyó harca újabb szakaszához ér: kirobban a polgárháború. A Minamotók zseniális hadvezére, Josicune csatáról csatára halad a célja felé.
Időközben a Minamotók pártján álló Jamagata család férfi tagjait elárulják és lemészárolják. A rajtaütésben súlyosan megsebesül Koicsi is, akit ájultan ragad magával a lova. Miután magához tér, semmire, még önnön kilétére sem emlékezik. Jumedzsi (‘Álomember’) néven csatlakozik Josicune seregéhez, és nem is sejti, hogy nem csak álruhát öltött édesanyja, de az ellenség is keresi.
Hogyan zárul az öt évig tartó polgárháború? Vajon sikerül-e a gőgös Tairákat elűzni a trón környékéről? Bosszút tud-e állni Jumedzsi családja elárulóján? Minderre választ kapunk Jamagucsi Szango fordulatokban gazdag regényében, amely abban a kevésbé ismert korban játszódik, amikor a szamurájok színre léptek Japán történelmében.
A nagysikerű Tokugava és a japán történelem kedvelőinek kihagyhatatlan olvasmány!
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Anyjának Józseffalván kincsem vagy Zoltánka volt, apjának csak „a gyerek”. Az asszony szeretettel becézgette, és megpróbálta megvédeni a részeges, verekedős apától, ami a sok munka és az újabb kisgyerek mellett nem mindig volt eredményes. Muttinak és Fatinak pedig egyszerűen Zozó volt. Fati gyönyörű meséket mondott, tanítgatta, csodás játékokat készített neki, Mutti a kedvenc ételét főzte, és a saját maga készített csodás ruhákba öltöztette. Még szerencse, hogy Józseffalván jött a tűzvész! Bár Zozó nem tudta, hogy ez mit jelent, de hallotta, hogy emiatt nem kellett hazamennie, hosszabb ideig maradhatott keresztszüleinél. A tűzvészt szereti. Aztán jött a háború. Őt sem ismerte, de sokat hallott róla. Mindenfelé emlegették. A háború vonattal elvitte Muttit és Fatit. Hiába várta őket, nem jöttek érte. Később a háború azt mondta, hogy nekik is menni kell. Hosszú úton, sok napig utaztak. Amikor végre megérkeztek, akkor Mutti és Fati nem volt ott. A háborút nem szereti. VALAMIT KI KELL TALÁLNIA, HOGY ÚJRA ÉRTE JÖJJENEK! A regény a harmincas évek végén Bukovinában játszódik, majd azt követően a háborúnak az Ambrus család életére történő hatását mutatja be. Hogy éli meg a néhány éves gyermek, hogy az általa mindenkinél jobban szeretett székely-német keresztszüleit Sziléziába telepítik, majd fél évvel később neki szüleivel Bácskába kell költöznie.
-
új 2 munkanap
Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon.
Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás…
Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz?
A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait.
A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Valahol a távoli Itáliában, Szalárd vezér győztesen hazatérő seregétől leszakadva keresi a hazautat tíz lövő. Egy névtelen Duna menti kis szálláson várják őket asszonyaik, gyerekeik. A szokásoknak megfelelően a család feje, Tege vezeti a tizedet, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a lövőséghez már túl öreg, vagy még túl fiatal férfiakért.
A család mindkét fele halálos veszélybe kerül, az otthon maradókra erőszakkal rákényszeríti magát egy fekete kabar tized, a lövők pedig túlerőbe ütköznek, miközben igyekeznek utolérni a fősereget.
És ahogyan az a legjobb családokban is megtörténhet, az irigység, a nagyravágyás nyomán a külső és belső ellentétek ugyanúgy veszélyeztetik mindkét közösség létét.
Valaki megcsonkítja Szente asszony szellemfáját, rontást hozva a falura.
Valaki csak azt lesi, mikor léphet az öreg Tege helyébe.
Valakit máshoz húz a szíve, mint akit az élet neki rendelt, és nem tud ellenállni a kísértésnek.
Valaki nem tér haza a harcból.
Valakit nem vár már otthon az, akihez hazavágyott.
-
új 2 munkanap
1526 augusztusát írják a kalendáriumok. Dél felől hatalmas sereg tart Magyarhon felé. Olyan ellenség, akinek az eljövetelét sokan rettegve félik hosszú évek óta: I. Szulejmán oszmán-török hadserege. Ez a sereg a magyarok végzetét hordozza; vér, halál és rabszolgaság ígéretét. A hely neve, ahol II. Lajos magyar király meg akarja állítani a végveszélyt: Mohács…
A túlélő magyar és szövetséges vitézek együtt mentik az életüket és bosszúra készülnek; gyászuk és haragjuk tüzeli őket. A szultán csapataival a nyomukban vereségek és győzelmek kísérik őket. Szulejmán Buda felé veszi útját, lenyűgözi a város szépsége és kincsei, egyelőre csak a kifosztását tervezi…
A törökök útját mészárlás, felperzselt falvak, holttestek szegélyezik. Az életben maradt férfiak, nők, gyerekek és öregek csatlakoznak a hátráló csapatokhoz. A menekülők létszáma nőttön-nő, több tízezres áradattá duzzad. Az oszmán sereg kegyetlen csatákban csap össze a mind sikeresebbé váló menekülőkkel, a szégyenletes kudarcok miatt végleg le akarnak számolni a gyaurokkal.
A harcok viharában egy hősies nemesúr, Dobozi Mihály és hitvese, Farmos Ilona próbálja túlélni a túlélhetetlent. Szerelmük és bátorságuk sok viszontagságot kiáll, de hátravan a végső próbatétel, mert a döntő összecsapást egyik fél sem akarja elkerülni.
A csatahely neve: Marót… -
Antikvár 2 munkanap
A közhiedelem szerint az első világméretű háború Kr. u. 1914-ben tört ki. A közhiedelem téved. Az első világháború Kr. e. 1260 táján tört ki.Az akkori világé, persze. A Nyugaté és a Keleté. A görögöké és a trójaiaké.Történetét Homérosz énekelte meg, és azóta is minden elemista fújja: tíz év ádáz ostrom után a görögök kicselezték az ellent. Trója elesett, ám a győztesek szájíze is megkeseredett. A régi mesét most a magyar olvasók bevált barátnője, Colleen McCullough (elég, ha felidézzük: ő a világhírű Tövismadarak és a nem kevésbé nevezetes Róma-sorozat szerzője) mondja el, persze egy kicsit megcsavarintva, csipet iróniával fűszerezve, sok érzelemmel édesítve. A nagyszabású hősök, akiket egy-egy klasszikus márványszobor tökéletességében őriz emlékezetünk, esendő emberként téblábolnak e könyv lapjain: Akhilleusz mulya, Hektór házsártos, Agamemnón pipogya. Az égbolt pedig üres. Homérosz minden második sorában feltűnik egy isten, hogy odébbpöccintse az eseményeket. Colleennél az ember kovácsolja a maga sorsát (jó, néha kicsit babonás, megmosolyogjuk). És az ember csodákra képes. Például csodálatosan érdekes regényre.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
A regény IV. Béla, V. István és IV. László uralkodásának idején játszódik, több nézőpontból követve a korszak történelmi eseményeit. Az olvasó betekintést nyerhet IV. Béla országépítő munkájába, megismerheti a gyermek IV. László elrablásának és V. István halálának történetét, a főúri pártok küzdelmeit, a lázadó kunok elleni harcokat és III. Miklós pápa Magyar Királysággal kapcsolatos intézkedéseit.
Az uralkodói udvarok mellett kiemelt figyelmet kap egy kis dél-magyarországi falu három nemzedékének sorsa, a középpontban egy vadorzás miatt kézvesztésre ítélt jobbággyal, akinek csonkasága ellenére sikerül a vitézségét bizonyítania. A regény főhőse, a méltóbb életre érdemes Ajándok jobbja elvesztése után sem adja fel, a környékbeli kováccsal “vaskéztyűt” készíttet magának. Avar származású szerelmének rokonai által bújtatva felkészül, hogy megragadja az egyetlen lehetőséget, amellyel fordíthat sorsán: katonai szolgálatot vállalva szabad emberré váljon.
Ajándok harcol Sövényvár védői mellett a lázadó kunok ellen, IV. László oldalán részt vesz Szalánc várának visszavételében a lázadó Aba Finta nádortól, és kitünteti magát a hód-mezei csatában. Vaskesztyűje nem akadályozza meg abban, hogy elnyerje feljebbvalói elismerését, és nobilis castriként térjen haza falujába. -
új 2 munkanap
Szabad-e végrehajtani az új, kegyetlen hatalom parancsait ott, ahol ez csak a szélsőséges politikai érdekeket szolgálja? Ez a súlyos dilemma gyötri a fiatal Wilfried Wilst, aki nem sokkal Belgium 1940-es megszállása után csatlakozik az antwerpeni rendőrséghez, hogy elkerülje a kötelező munkaszolgálatot. Csakhogy most épp azok letartóztatásában kell segédkeznie, akiknek az “új rend” a létezését sem tűri el, és miközben kollégája és barátja, Lode menteni próbálja a zsidókat, más ismerősei készséggel kiszolgálják az ország aktuális urait. Mindkét fél a maga oldalára akarja állítani, és a pártatlanság illúziója egyre kevésbé fenntartható: Wils, aki legszívesebben mindenek fölött állna, akaratlanul is részesévé válik a XX. század múlhatatlan botrányának…
Hol húzódik a határvonal a politikai-hatalmi téboly passzív szemtanúja és aktív cinkosa között? Megvédhetjük-e magunkat a történelem által ránk kényszerített radikális döntésektől, és megóvhatjuk-e az eljövendő nemzedékeket tetteink következményeitől? Ilyen kérdéseket feszeget Jeroen Olyslaegers egyszerre kíméletlen és szórakoztató regénye, amely fanyar humorral és bravúros nyelvezettel eleveníti fel a második világháború már megannyiszor körüljárt, mégis újabb és újabb számvetésekért kiáltó őrületét.
JEROEN OLYSLAEGERS (sz. 1967) belga dráma-, regény- és újságíró, a kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Színműírói munkásságáért 2014-ben megkapta az Edmond Hustinx Díjat. 2016-ban megjelent, Védőr című regénye számos rangos elismerésben részesült, többek között az Ultima Díjat (2016), valamint a legjobb németalföldi szépirodalmi műnek járó Fintro Literature Prize zsűri- és közönségdíját (2017) is elnyerte. Magyar nyelven jelen regénye olvasható először.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Logodi Ádám a mohácsi csatavesztés utáni éjszakán születik, ezért a budai polgárság átkozottnak titulálja és a “gödör fia” nevet akasztja rá. Jó harminc évvel később az időközben katonává érő wittenbergi deák Nádasdy Tamás nádortól egy kitüntetett, mégis hálátlan feladatot kap: elő kell csalogatnia Cserni Bogdánt és társait Kolon-tavi bujdosóhelyéről. Az “aradi rém” néven elhíresült hajdú személye sötét titkokat rejt, kegyetlensége a három részre szakadt országban szájról szájra jár. Ádámnak sikerül a vállalás, a csapat egy Bécs felé haladó marhahajtáshoz csapódik. Csakhogy Cserni Bogdán megérzi a veszélyt, és kegyetlen macska-egér játékba kezd. Időközben egy török vojvodában szövetségesre lel, aki szeretné visszaszerezni ősi örökségét, mely Logodi Ádám birtokában van. A két pusztító akarat egymásnak feszül, halálos veszélybe sodorva mindenkit, aki a hajtáshoz csatlakozik.
Osztrogonácz Miklós realista történelmi regénye a 16. századba viszi el olvasóit. A könyv igen széles körű ismereteket közöl, felvázolva a korabeli keresztény és török társadalmak visszásságait. A lábon történő állathajtásokon kívül a végvidéki élet mostoha sorsa, a reformáció térnyerése, a Habsburg és török politikai következetlenség, a minden egyéb gazdasági ágazatot kiszorító marhakereskedelem, a vitézlő rend, és a korabeli hiedelemvilág is bemutatásra kerülnek. Színes ecsettel festi meg a nagyobb városokban, helyőrségekben, tarisznyavárakban zajló életet, a hajdúk, tőzsérek és hajcsárok mindennapjait.
A regény egy átfogó történelmi tabló a “legmagyarabb század” közepéről.
-
új 2 munkanap
A tatárjárás az egyik legnagyobb nemzeti tragédiája a Magyar népnek.
Urbánszki László Vérszagra gyűl című történelmi kalandregényében szinte filmszerűen mutatja be, hogy a vérengző tatár hordától hogy védték önmaguk és gyermekeik és asszonyaik életét a parasztok, a halászok a katonák. A végig izgalmas lebilincselő történelmi regény jó szórakozást nyújt az olvasóinak. -
új 2 munkanap
A nyolcszázas évek közepén a magyar törzsek állandó fenyegetettségben élnek a Dnyeper mellett, Etelközben. Északról az erősödő Kijev városállama terjeszkedne, keletről a már hanyatló, de még roppant erős Kazár Birodalom, délről a besenyők, északkeletről a kimek nomádok szorongatják őket, ráadásul a magyar törzsek is torzsalkodnak egymással.
Rusz (varég) hajósok támadnak meg egy apró magyar szálláshelyet, rabul ejtve annak lakóit. Álmos, a megyerek fejedelme személyesen áll az üldözők élére, majd kegyetlen bosszút állnak. A földre éhes rusz urak, ürügyként használva az eseményeket, lerohanják a közeli Kürt és Gyarmat törzseket. Győzelmet győzelemre halmoznak, és várható, hogy egyenként fölszámolják az összefogni képtelen magyar törzseket.
Álmos felismeri a parancsoló szükséget, és szövetség szervezésébe kezd…
A Vérszerződés a négyrészes Honfoglalás sorozat nyitó kötete. Az író újszerűen nyúl a kényes témához. Nem hisz az öncélú hősiességben, esendő alakjait nem isteni erők vezérlik, hanem a kényszerítő események. Álmos tárgyal, győzködik, olykor erőszakkal viszi végbe akaratát, végül győz, és megkötik a Vérszerződést. Ha ő nincs, a magyarság felmorzsolódik, mint a tartósan összefogni képtelen besenyők és kunok. Általa válik a “Hetumoger” szövetség a térség egyik meghatározó nagyhatalmává, és indul el azon az úton, melynek végén új, nagyszerű hazára lelnek a Kárpát-medencében. -
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll.
A német csapatok könyörtelenül nyomulnak előre a Don felé – ha elérik a kaukázusi olajmezőket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti.
Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bűnözőkből és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetőosztag – a Holtak – tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tűnő német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja őket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az első szerelmet.
Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következő része a vér áztatta orosz sztyeppéktől a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslő ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története.