Legutóbb hozzáadott elemek
- "Ómama és a főpincérek" nem adható a kosárhoz, mert a termék elfogyott.
53–104 / 134 találat
-
új 2 munkanap
A kötet két, a gyerekeknek írt darabot tartalmaz, mindkettő a magyar népmesevilágból ihletődött.
A Tejkút témája: Piros- és Fehérország határában egy tejkút áll, amelyet megdézsmál egy fáradt óriás. A két ország eleve viszályban áll egymással, de külön-külön berúgatják majd megkötözik az óriást. A konfliktust a két király gyerekei, Rózsagyöngy és Tejkispej oldják meg, akiket szüleik elüldöztek, az eloldozott óriás segítségével azonban visszanyerik a szülői bizalmat, és a két országot is egyesítik.
A szerencse fia mesejáték. Suba Suba szegény paraszt, miután a három jómadár gyermeke elhokizza az egyetlen örökségét, egy aranygarast, elhajtja őket a háztól. A három fiú – Málé, Kása, Hurka – nekivág a nagyvilágnak, ami telisteli van veszélyekkel. A két nagyobbik fiú ráfázik a gőgjére, míg a kisebbik, Hurka, eszességével és szerénységével legyőzi az akadályokat, amiért Baltazár király busásan megjutalmazza, hozzá adja lányát, és még fivérei is jól járnak. -
új 2 munkanap
,,Nem emlékszem olyan időkre, amikor nem vadásztam. Valószínűleg az anyatejjel szívtam magamba a vadászat iránti szenvedélyt, és ezek a gének is anyai ágon öröklődhettek, hiszen anyai nagyapám és az ő nagyapja is hordozta e szenvedély ódiumát.
Vadásznaplóm könyvvé formálásának célja, hogy betekintést engedjen a hetvenes-kilencvenes évek vadászati viszonyaiba, a világom közepébe, Ivánbattyán környékére. Írásaimban reményeim szerint tetten érhető a természet egésze iránti feltétlen szeretetem és a vadak, vadászat iránti mérhetetlen rajongásom, de visszaköszön belőle hivatásom, a szakácsmesterség is.
Noha a könyvben hullik vad is szép számmal, talán nem marasztalnak el érte. Mentségemül szolgáljon, az erdőt ugyan mindig nyitott szemmel és szívvel, vadászként, és nem mint turista jártam, s járom ma is, de úgy érzem, amíg a szív dobog, a vadász csak vadászszemmel tudja nézni, látni, láttatni a környezetét.
Az egyes vadászatokat mindig különös élményként éltem meg. Ez adja a vadászat szépségét. Ha mindent racionálisan kiszámolva, a megtervezett módon kaphatnánk meg tőle, úgy elveszítené azt a varázsát, amit a számtalan véletlen fon össze felejthetetlen élménnyé, mert most már tudom, hogy majd később ebből kell gazdálkodni, és a még mindig bennünk lakozó, a lelkünket elhagyni nem bíró vadászt táplálni!
Ma már többnyire a nappali faláról rám néző trófeáim között vadászok, de újra fiatalnak érzem magam, visszaidézve egy-egy trófea megszerzésének történéseit.” -
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
A Nemeskéri-Kiss famíliában a vadászat tradíciója régi időkre nyúlik vissza. Sándor már tizennégy évesen megkapta első komoly puskáját. Később nemcsak szenvedélyes vadász, de kiváló katona, elismert hazafi és sikeres sportember is vált belőle, emellett komoly diplomáciai karriert is befutott. Több nyelven beszélt és irodalmi, szakirodalmi, fordítói munkái is igen színvonalasak. Könyvei mellett cikkei is jelentek meg, ezek közül legtöbb a Nimród Vadászújságban. Előfordult, hogy írásait saját fotókkal vagy rajzokkal is gazdagította. Mindezek mellett a Hubertus Országos Magyar Vadászati Védegyletnek az alapítója is volt.
Egész életében kiemelt helyet foglalt el a vadászat, azon belül is a nagyvadak elejtése. Nálam a nagyvad képviseli a tokaji aszút. Nekem az az igazi ünnepem. Az tette reám a legmélyebb benyomásokat, az hagyta bennem a legszebb emlékeket.
Ezen emlékek közül válogat a szerző Egyszer volt című könyvének megírásakor. Ekkor már közel negyvenévnyi tapasztalattal rendelkezik a vadászat terén. Megkapó őszinteségével, lebilincselően olvasmányos stílusával és nem utolsósorban fontos meglátásaival nemcsak szórakoztat, hanem értékes tudnivalókkal is szolgál. A könyv legnagyobbrészt a nagyvadak királyáról, a szarvasról szól, de többek közt medve-, róka-, vaddisznó-, siketfajd-, jávorszarvas- és fókavadászatról is olvashatunk benne, amennyiben megfogadjuk a szerző tanácsát, miszerint telepedjünk le a lobogó kandalló mellé, nyújtózzunk el jó karosszékünkben, gyújtsunk rá pipánkra, vessünk egy tekintetet a falakon függő sok-sok gyönyörű trófeára és kezdjük el: Egyszer volt… -
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
Igen, az Egyszer volt című könyvem testvére. Mégis, e könyv nemegy tekintetben más, mint elődje, amennyiben kevesebb benne az egyes vadászataim leírása, viszont több az olyan anyag, melyet idestova fél évszázados tapasztalataim leszűrődéseképpen csoportosítok, mintegy szerény örökségként hagyva az utánunk következő fiatal vadásznemzedéknek vallja a szerző.
Az első csoport tartalmazza az általános tudnivalókat magáról a vadászatról, ezen belül például a vadakról, a megfelelő öltözékről, a fegyverekről, a cserkészetről, a lesről vagy éppen a kopózásról, a solymászatról. A második részben hazai vadászemlékeket elevenít fel a szerző: libázásokat, uhuzásokat, túzok-, vaddisznó-, szarvas-, őz- és farkasvadászatokat, a harmadikban külhoni emlékeiből szemezget, amikor jávorra és rénszarvasra is vadászott, sőt lazacfogásban is részt vett. A Pilis hegységbeli vadászatok külön fejezetet kaptak, ez teszi ki a negyedik részt, míg az ötödik a vegyes tapasztalatokat foglalja össze.
Sok olyan emlékről olvashatunk, amiket szerzője saját bevallása szerint legszívesebben elfelejtene, és még több olyanról, ami nemcsak okulásra, de derültségre is okot adhat. A szerző fotókkal és mókás tollrajzokkal egészíti ki humorral gazdagon átszőtt elbeszéléseit, és bízik benne, hogy könyve a laikusok számára is meghozhatja a kedvet a vadászathoz, ami szerinte egy csodálatos varázsital, mely jó értelemben bolondítja meg azokat, akik igazán rájöttek az ízére. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Versikékkel kísért, könnyen lapozható leporelló, melynek minden oldalán más-más állattal ismerkedhetsz meg.
-
új 2 munkanap
Versikékkel kísért, könnyen lapozható leporelló, melynek minden oldalán más-más állattal ismerkedhetsz meg.
-
Antikvár 2 munkanap
Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva “kulcsra zárja szívét”, és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése. Krúdy Gyuláról írja az önmagát is jellemző sorokat: Krúdy nem “avatott be” senkit a világ titkaiba. Fütyült az olvasóra, a világra. Ezzel a tiszta szándékkal ide lehet jutni végül, egy földszintes házba, Óbudára. Ez minden, amit elérhetünk. Ez a valóság. És ez Márai.
-
Antikvár 2 munkanap
Politikai tanulmányok és vitairatok “Szabó Dezsőt a huszadik század legnagyobb magyarjai között tartjuk számon. Gombos Gyula írja róla: “sem írói működésében, sem emberi sorsában nem lehet megérteni, ha nem vesszük figyelembe, hogy az őt hajtó szenvedélyek közt a legállandóbb és legmeghatározóbb a politika volt. Politika, a szó legszélesebb – egy egész nemzet sorsát igazító – értelmében.”… “Az a magyar társadalom, melyben élt és működött, egykori szerkezetében már nem létezik, mint ahogy megdőltek azok a hatalmak is, amelyek ellen oly mindent kockára tevő bátorsággal küzdött. De igényeinek java – az önálló magyar történelmi műhely – a nemzet igénye ma is.” Szerencsém volt, hogy a kiadói pályám első évében, 1939-ben elmehettem Szabó Dezsőhöz és megkaptam tőle Az egész látóhatár címen összegyűjtött politikai írásait. Ebben a műfajban, súlyában és hatásában csak a következő években kiadott Németh Lászó: A minőség forradalma és Kisebbségben című gyűjtemények mérhetők hozzá.” Püski Sándor
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
Meddig tűröd még, hogy nem szeret?
Léna ötvenéves orvosfeleség, akinek hazugságok tartják egyben kiüresedett házasságát, mégis megpróbálja apró örömökbe merülve túlélni a hétköznapokat.
Egy este megpillant a Facebookon egy képet a férjéről és egy idegen nőről, és rádöbben, itt az ideje, hogy szembenézzen önmagával, és a múltbéli démonaival. Képes vajon ő a szeretetre? És érdemes arra, hogy őt szeressék?
Keresése során segíti nagyszájú, mindig vidám barátnője és szókimondó, kemény nővére, de nehezíti az útját az apja ridegsége, és az, hogy hiába akart jó szülő lenni, egyre távolodik saját lányától.
Felbukkan egy új férfi is az életében, de vajon Léna képes nyitni felé? Meg tudja ismerni az ölelés erejét és meg tudja tanulni, hogyan fejezze ki az érzelmeit?
Az egyik legfájdalmasabb felismerés, amikor rájössz, hogy
nem egy másik ember áldozata vagy, hanem a saját magadé!
Mit nyerhet és mit veszíthet, ha megtalálja önmagát?Egy nő útja önmagához, nem csak nőknek. Kövesd a felismerésbe!
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
“Nem hordozhatod magadban a múltadat ártatlanul, miközben minden erőddel megpróbálsz a jelenben élni.”
Meglepő módon a főhősnő, Laura ezt a tanulságot attól a férfitól hallja, akivel hosszú távon nem tud együtt maradni, éppen a múlt titkai miatt. Mire felfedezi, milyen leveleket rejt anyja szürke kalapdoboza, miért bonyolódott apja kettős szerelmi viszonyba, és hogyan történhetett, hogy gyermekként mégsem érzékelt ebből semmit sem, minden darabka a helyére kerül ahhoz, hogy szabadon élhesse tovább hazugságok és elhallgatások nélkül az életét.
A “Karácsonyi égbolt” egy tragikus szerelmi háromszög múltban fogant, de jelenig ható történetét meséli el; azoknak az embereknek a boldogságát és szenvedését, akik az elmúlt hetven évben a világnak ezen a szegletén voltak kénytelenek állandó megújulásban átélni a teljességet. -
új 2 munkanap
Tamás kivándorló, akihez új hazájában odaszegődik a szerencse, Walter, a hírlapíró és képviselőjelölt személyében. Tamás munkát kap egy szállodában, és minden törekvése, hogy maga után hozhassa családját…
Walter politikai karrierje érdekében újra „összejön” a feleségével, de valaki zsarolni kezdi a szépséges Barbarával való viszonya miatt…
Zénót, a gyermektelen gyártulajdonost pedig egy fiatal és szexi lány, Vanda csavarja az ujjai köré, és kényszeríti, hogy meghozza élete legfontosabb és legfájdalmasabb döntését… Mindeközben egy félelmetes és fordulatos krimi is kibontakozóban van, egy lélegzetelállító regény a regényben… Böszörményi Zoltán élete legalább olyan kalandos, mint második sikerkönyvének szereplőié. Az Erdélyben született író hányatott fiatal éveit követően Torontóban saját vállalatot alapított, sikeres üzletember lett, majd az Irodalmi Jelen című folyóiratot is útjára bocsátotta. A Vanda örök szerzőjének új regénye élő és emlékezetes, a magyar és az erdélyi irodalom egyik kiemelkedő alkotása. „Irigylésre méltó, amiért a szerző ennyi életet élt meg – a szegénységtől a gyáriparosig, az elnyomástól a szabadságig, a pokoltól a mennyországig. Könyve sokaknak tanulságos és élvezetes lesz, nemzedékünknek azonban tankönyve lehetne.” Szőcs Géza „Szerelem, árulás, gyilkosság, misztikum és bölcsesség egy mozgalmas, érzelmes és filmszerű könyvben.” Orbán János Dénes -
új 2 munkanap
A hanyatló Római Birodalom utolsó előtti fejezetének történetében egy legenda ragadja meg az írót. A Diocletianus császár korában élt Szent Bonifác legendája, aki pogány tisztből vált keresztény vértanúvá. Ezenkívül barátainak ösztönzése és személyes élményei késztetik a szerzőt a téma regényes feldolgozására. Quintipor és Titanilla romantikus szerelmében kicsit a saját idilljeit, régi szerelmeit élte át újból. Ahogy egyik méltatója írja: A bimbózó érzékiségnek ez a tiszta szerelemmel vegyített ábrándozása teszi az Aranykoporsót a serdült ifjúság vonzó, kedves olvasmányává.
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Gazdag leány, szegény fiú, idősebb férfi, fiatal leány, két legény vetélkedése egy lányért, hűség, hűtlenség, kitáncolás, leányavatás, kényszerházasság, szeretet, szerelem – mind megannyi változata a férfi és nő örök témájának, s mindez a kisebbségbe került erdélyi magyarság sajátos szokásai és életkörülményei között, neves erdélyi magyar írók tollából.
-
új 2 munkanap
Hogy ki Pallavicini Zita, a cseh, a német, az osztrák és a magyar társasági lapok és média sokáig kedvelt figurája? Naplójában az „őrült grófnő” ugyanazzal a szenvedéllyel és provokatív őszinteséggel néz szembe az arisztokrata lét bonyodalmaival, családja történelmével, szerelmei és önmaga gyarlóságaival, amilyennel az életét is éli. Benne olyan vonzó és nagyszabású figurákkal, mint a tragikus sorsú édesanya, a gyönyörű, excentrikus cseh grófnő, vagy a naivan tisztességes nagyapa, aki Pallaviciniről Pálinkásra magyarosított, hogy 1956 után kivégezzék. A tabló részeként felbukkan Andrássy Katinka, a „vörös grófnő”, s hősnőnk nagy szerelme, Karl Schwarzenberg herceg, a gazdag és befolyásos cseh politikus. Pallavicini Zita nem másokat, önmagát beszéli ki, a maga anorexiáját, a maga depresszióját, öngyilkossági kísérletét. Mert miközben látszólag minden adott az idilli lányregényhez: nagyvilági kozmopolita közeg, nyaralás Barbadoson, vacsora Valentinónál, a valóság az a magány, a folyamatos megcsalatás, nemritkán pedig a napi nélkülözés. S hiába az impozáns kapcsolatok sora, a valódi érzelmekre vágyó, mert azokat igazából soha meg nem kapó Pallavicini Zita életének végül is két gyönyörű gyermeke ad valódi értelmet.
„Megéltem a gyönyört és a poklot. Ez volt a sorsom… eddig. Azonban, ha mindez nem történik meg velem, akkor én nem vagyok Pallavicini Zita.” -
új 2 munkanap
Mécs László premontrei szerzetes, költő és lapszerkesztő a két világháború közötti vallásos líra meghatározó egyénisége, a kisebbségi magyarság egyik szószólója.
Versei közül sok kapcsolódik a karácsonyhoz és az ünnep lelkiségéhez. E kötet oly módon válogat belőlük és fűzi össze őket, hogy olvasásukkal szinte észrevétlenül vonódunk bele a téli hangulatba: a tar ágak szaggatta ég, a gyémánt-homokként csillogó hó és a fagyos, jégvirágos fehérség burkába, mely már magában hordozza a karácsony ígéretét. Az istenváró adventben aztán a gyermekkacagás karácsonyi csengettyűk hangján szól, zengenek az emlékek és zeng a szív is, míg végül ez a szív Betlehem lesz: megszületik benne a jóság.
Jóság, hit, remény és szeretet testet öltenek újra és újra karácsony ünnepén, s ahhoz, hogy minél tovább őrizni tudjuk szívünkben e tünékeny kincseket, Mécs László ihletett szavaiból meríthetünk erőt.
-
Antikvár 2 munkanap
Egy dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat. A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes. A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson. Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története,
ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!“Ez a könyv egy igazi karácsonyi csoda! Átjárja az ünnepi hangulat,
miközben fontos témákról mesél. A Panka és Bastien közti kémia
és a romantika pedig melegséggel töltötte el a szívem. Ez az a könyv,
aminek minden karácsonyfa alatt ott a helye!” – Balla AdriennSzereted a Vörös pöttyös könyveket?
Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog.14 éves kortól ajánljuk!
-
Antikvár 2 munkanap
A kötet folytatása az Ők – én vagyok című vallomásnak, de ebben a szerző nem regényekről, hanem legkedvesebb verseiről és költőiről ír. 240 vers vagy versrészlet és Popper Péter ezekhez fűződő érzései, gondolatai.
-
új 2 munkanap
Akció!Minden korok minden prófétájának a dolga roppant egyszerű, hiszen elrendelt életet él: azt mondja, amit mondania kell, amiért küldetett. Az üzenetet az egyetlen valóságos és üdvözítő igazságot, amit felismert, csak hirdetni áll módjában, megváltoztatni nem. Így aztán, ha a közönyös tömegben rétori buzgólkodása ellenére sem talál hívekre azaz hazára, akkor a felelősség nem az övé, viszont a kudarc égető szégyene annál inkább.
E sokszor önéletrajzi ihletésű novellák autentikus bepillantást nyújtanak Szabó Dezső szellemiségének alapvetéseibe, például a gyakorta visszaköszönő determináció-érzésbe, a mi az író dolga a világban?- motívumába, a magány és a búcsúzás témájába. De a temető-kultusz és a másokért élés elv is megjelenik elbeszéléseiben. Szomorú sajátsága világának az öngyilkosság gondolatának fel-felbukkanása, míg a Szabó Dezső-i prófécia legalapvetőbb tanítása, a keresztényi szánalom tragikus hiánya is megszólal az egyik kis remekműben.
Szabó Dezső a magyar sors legmélyebb mélységeit kifejező próféta, aki egy nemzedék figyelmét fordította e kérdések felé. Hazátlan prófétaként halt meg, de emlékműve 1990 óta a Gellért-hegyről figyel a fővárosra, mint ahogyan meg is jósolta egyik írásában: Ott fogok állni majd őrhegyed ormán, a vén Gellért keleti peremén: örök vigyázásban, örök szerelemmel, örök pásztorként, úgy nézlek én. -
új 2 munkanap
Akció! -
új 2 munkanap
Akció!Miért Newton kutyája?
A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve megvalósíthatatlanságára az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez -
új 2 munkanap
Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek. A haza keletkezőben van, új ideológiák, új érzelmek és új választások mentén (melyek mélyén azért mindig lapul egy-egy ismerős mozzanat). Az ország újabb csonkoláson esik át egy újabb háború következtében, és a rendszert gyökeresen meg kell változtatni ahhoz, hogy talpra álljon történelmének egyik legszégyenteljesebb vereségéből. A fizikai és szellemi leépülés fájó pillanatait egy új nyomor örömteli pillanatai váltják, amelyben a nélkülöző lakosság követhető eszmére lel, szerethető és karizmatikus vezérre, valamint világos jövőképre. Az anyaföld és a nemzet, akár a királynő és a király, egymásra talál, és immár szétválaszthatatlanok. Mindemellett bizonyítást nyer az is, hogy a hülyeség nagyon tud fájni.
-
új 2 munkanap
Ki ne álmodott volna arról, hogy nekiindul és bejárja a világot? Hogy eljut mindenhova, minden egyes országba? Földvári András is erről álmodott. De ő meg is csinálta. És ebben a könyvben megírta saját történetét.
Hiszen a szerzővel tényleg minden megtörtént már.
Vizet fakasztott egy mexikói dzsungelben, iskolát épített Kongóban.
Páholyból nézte a wagah-i határzáró üvöltőversenyt, és strandolt Grönlandon.
Belenézett az Ördög torkába Türkmenisztánban, őrizetesként megnevettette a dél-szudáni főrendőrt, nemkívánatos személy lett Vanuatun.Átszelte az Egyesült Államokat a 66-os úton és a helyszínen élte át a 2004-es thaiföldi cunamit. Egyszer tíz reptéren járt egyetlen nap alatt – és kétszer lépett át a 2020-as évbe.
795 reptéren utazott át, 2650 járaton ült, a megtett távolságok alapján eddig 113-szor kerülte meg a Földet, és több mint 11-szer juthatott volna el a Holdra.
Van, akinek az utazás csak egy hobbi, van, akinek életforma, de Földvárinak létfeltétel. A legnehezebb helyzetekben, a világ legképtelenebb helyszínein is feltalálja magát, és ami még fontosabb: sosem hagyja el humorérzéke.
Nyolcvan történet, melyekben a szerző, akárcsak Verne Gyula hőse, a lehetetlent is megpróbálja, hogy teljesítse fogadását…
-
új 2 munkanap
A klasszikus felépítésű, keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez…
A mesélő – saját személyét ironikusan beállítva – elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és az önfeláldozó hűségben rejlik.
A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teli epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, a jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben. -
új 2 munkanap
A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.
A gazdag Videczky Flóris úr magányosan él vagyona kulisszái között. Különös kedvtelése, hogy – soha meg nem cselekedett – bűncselekmények, gyilkosságok tervezgetésével tölti az idejét. Egy viharos éjszakán bekopogtat hozzá a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér – és ezzel kihúzza a talajt Flóris úr lába alól. Az asszony (mert asszonynak mondja magát) gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt végigkísérhetjük banális élettörténetét, ahogy árva gyermekként felnőve a gyámja által rákényszerített házasság elől menekülve egy kalandor, Paulusz Kamilló hatása alá kerül. Ezzel a nemzetközi szédelgővel köti össze sorsát, és városról-városra, országról-országra vándorolva-menekülve élik csalással, szerencsejátékkal és szerepjátszással teli veszélyes életüket. Magdaléna inkább csak sodródik, mindenhol a békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találna meg. Miközben Magdaléna szeme előtt lepereg élete, Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki életében először foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. Ebben a történetben Csákó Magdaléna a gazdag és Videczky Flóris a szegény.
Magdaléna személyisége, árvasága, védtelensége ugyanaz, mint az első történetben volt, és, bár végtelen gazdagságával természetesen egész más életutat jár be, a személyes boldogság-boldogtalanság mérlege jottányit sem mutat kedvezőbb eredményt. Videczky Flóris – aki ebben a történetben beteglelkű nyomorult szolga – régóta tervez rablógyilkosságot Magdaléna ellen, de a döntő pillanatban a kettejük közti érzelmi kapocs működésbe lép, és nem képes megtenni.
A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A szerző az “eleve elrendeltség” (predesztináció) elvét inkább az érzelmi és értelmi adottságokra, a személyes vonzalmakra, taszításokra tekinti érvényesnek, míg az anyagi háttér, a társadalmi viszonyok hatását kevésbé lényeges külsődleges tényezőként mutatja be. Mintha bátorítaná az olvasót – ne ezekben keresse és mérje saját boldogságát, hanem igyekezzen a veleszületett adottságok fejlesztésével, “öntökéletesítéssel” (szamoszaversensztvovanije) elérni azt. -
új 2 munkanap
Egy fiatal lány érdekes szerelmi történetét meséli el nekünk Herczeg Ferenc ebben a regényében, igényes szépirodalmi stílusban megírva.
Simon ezredes, aki nagyon szereti az ő Zsuzsáját, konok makacssággal kétféleképpen ítéli meg a nőket: egyrészt mint családapa, aki irgalmatlan határozottsággal lép fel a tiszta családi életet beszennyező kalandokkal szemben, másrészt pedig mint egy családi kötelezettségeken kívülálló férfi, aki a bukott nő minden vétkét megbocsátja, ha a szerelmese lesz.
Az író szereti hőseit, ezért sorsukat a boldog életút felé tereli; mindeközben bepillantást nyerünk a természet rendje szerint élő falusi emberek, valamint a bohém, hiú, kapzsi és léha életet élő városi dzsentrik életébe is. -
új 2 munkanap
Ez a regény hozta meg Herczeg Ferenc első komolyabb irodalmi elismerését.
A regény középpontjában Kun Attila mérnök áll, akinek nevét szerte Európában ismerik. Afrikai tartózkodása után visszatér szülőfalujába, hogy fölfedező útjáról könyvet írjon, és kutatásainak eredményeit megismertesse a tudósvilággal. Ebben azonban megakadályozza férfiúi vére és a szerelmi viszonyaiban megmutatkozó döntésképtelensége. Más téren viszont pompás karriert csinál: bejut magas rangú arisztokrata családokba, országgyűlési képviselő lesz, lapot szerkeszt, még a miniszteri széket is megcélozza. Úgy tűnik, hogy Kun Attilának minden sikerül, de mégsem: a nőkkel szembeni határozatlansága, örökös ingadozása más irányú fordulatot hoz az életében, a sikeres férfi élete lejtmenetbe kerül.
A cselekménydús történet, az elbeszélés pergő mente, a könnyed párbeszédek, az érzelemmel és értelemmel bővelkedő szereplők kirajzolják előttünk, hogy a fiatal író biztos a dolgában, meglepően határozottan forgatja tollát. -
új 2 munkanap
Három kisregény került ebbe a kötetbe. Az Én és én egészen ifjúkori munka, húszas éveim végén írtam (1979), miután eltöltöttem egy szűk hetet Bábolnán, az akkori szocializmus kiemelt állami gazdaságában, mely állattenyésztésre szakosodott, sorozatgyártott boldogtalan csirkétől sikeres versenylóig.
Az Emily néni szakálla címűt tizennégy évvel később írtam (1993). Angoltanfolyamra jártunk Kepes Andrással, mely nagyjából a kisregényben olvasható módszerrel próbált középfokú tudáshoz juttatni bennünket, egy hónap alatt. Nem bentlakásosan, csak bejárósan. A siker elmaradt. Eléggé filmszerűnek éreztem a témát, és egy darabig fontolgatta az Objektív Stúdió, hogy lecsapjon rá, végül ez elmaradt, már nem emlékszem rá, miért. Az, hogy miképpen zajlott az ilyesmi a magyar filmgyártásban, a következő kisregény egyik fejezetében valamelyest körvonalazódik.
A Márkez meg én újabb tizenegy év múltán született (20034). Ez volt az első szemérmes kísérlet valamiféle önéletrajzi szöveg létrehozására. Ihletője a spanyol nyelv volt, melyet nagy erőkkel igyekeztem magamba szívni, mert el akartam olvasni eredetiben a Száz év magány című regényt. Sikerült. Gabriel García Márquezt közeli szellemi rokonomnak éreztem és érzem. Képe a konyhában lóg, azon a falon, ahol a családtagjaim fotói -
új 2 munkanap
Gerlóczy Márton regénye családi naplók, levelezések, néprajzi, prózai és lírai művek felhasználásával készült, de vázát két nagyobb lélegzetvételű írás, Jékely Márta és Schéfer Ida emlékirata adja.
Az erdélyi családtörténetben úgy illeszkednek egymáshoz a női sorsok, mint a hajfonatban a szálak. Beletörődés, reményvesztettség, fájdalom, kitörni vágyás, csendes lázadás feszegeti szét és tartja mégis együtt a megtépázott életeket.
A szerzőt Mikecs Anna, Jékely Márta elsőszülött gyermeke – Áprily Lajos szavaival, a „drága holt” – kalauzolja a háborúk dúlta, darabokra tört országban szétszakadó és a veszteségek után újra élni akaró család megrendítő krónikájában.
“Mennyi szeszélyesen váltakozó, legapróbb szeleteiben is foghatóan-láthatóan, anyagszerűen megjelenített színhely, ház, kert, utca, tájdarab! Mindegy, hogy Kolozsvár vagy Szentgyörgypuszta, Budapest vagy Enyed. Járt-e ott mindenütt a regény írója, vagy alapos filológus módjára naplókban, levelekben, szakmunkákban kutatott, ki tudja. S hogy csúsznak össze közelibb-távolibb időtartományok, ahogy az emlékezet, a munka anyaga rendeli. Szóval tudatfolyam, mégis minden a helyén van. És az erre-arra ágazó család, az emlékezetes alakok. Nem az író érzelmei formálják őket: látja, tudtunkra adja esendőségüket, olykor pusztító gyengeségeiket-gyarlóságaikat is. És a regénybeli család nem akármilyen család. A Jékelyek, csúcsán Áprily – Jékely Lajos. Ha ismertük őket, ha nem, történetüket, ezt a könyvet jó olvasni.”Lator László
-
új 2 munkanap
A Pogányok Herczeg történelmi regényeinek egyike, amely a honfoglalás korába vezeti el olvasóit. A regény témájának súlya és fontossága mellett történelmi dilemmákat is felvet: pogányság-e az őshit, barbárság-e az újhit, a kereszténység kierőszakolásának megakadályozása. Ennek a sokféle konfliktusnak, ellentmondásnak és ellentétnek az összegzése ez a regény, ahol a keresztény Európa tudása és szellemisége gőgjében kibékíthetetlen ellentétet mutat egy ősi nemzet kultúrájával szemben. Ez a kettősség tükröződik a regény fő alakjának, Márton papnak (aki nem más, mint Tonuzóba árvája, Alpár) vívódásában: maradjon-e keresztény pap, vagy térjen vissza nemzetéhez, és legyen vezérük. Hit és ösztön, lélek és test vívódik benne, az ösztön-szerelem és a lelki szerelem. A Pogányok többször is kimondja, hogy ez az élet-halál harc nem vallásháború elsősorban; a lelkek békétlenségének fő oka az emberi természettel, az egyenlőtlenséggel való nemtörődés. Márton pap, úgy tűnik, ki tudja egyenlíteni a két hit, a két vonzódás ellentétét, a besenyők szentje akar lenni, közöttük élni és Istent szolgálni. De Gellért püspök rádöbbenti arra, hogy ez nemcsak vallás, hanem életforma, erkölcs kérdése is. Márton nem pap és Alpár nem pogány, hanem mindenek felett: ember. Visszatérése a besenyőkhöz: emberi lázadás, és nem pogánylázadás. Márton pap és Alpár vezér párviadalából a szabadságszeretet, a hit és a remény kerül ki győzedelmesen.
-
új 2 munkanap
Vajon mi, nők és férfiak tényleg szemben állunk egymással?
Papp Csilla regényéből megtudhatjuk, milyen a másik oldalról nézni önmagunkat.
A történetben Hanna és Olivér nem hétköznapi megismerkedését, kapcsolatuk alakulását kísérhetjük figyelemmel – cukormáz és szirup nélkül. Egy mámoros éjszakán egy közös ismerősük révén telefonos szexbe bonyolódnak. Mindkettőjükben mély nyomot hagy az első találkozás, annak ellenére, hogy lehetetlen szituációból fakadt. Az egymáshoz vezető út pedig sok meglepetést tartogat.
A regény komoly társadalmi problémákat is feszeget: nők bántalmazása, válás, haláleset feldolgozása, mindezt azonban könnyed, szórakoztató stílusban. Ezekben az élethelyzetekben Hannának egy különleges segítője is akad, az autóbalesetben elhunyt gyermekkori barátjának, Péternek a szelleme. Végül megbizonyosodhatunk arról is, hogy nincsenek véletlenek. Hannának is döntenie kell: melyik oldalt választja
-
új 2 munkanap
Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Kosztolányi Dezsőt is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Kosztolányi tollából is.
Ezekből válogat az egységes tematika dacára is lenyűgözőn sokszínű és sokhangú, versekkel keretezett, ciklusokba rendezett novellákat tartalmazó Csodát nekem című kötet, amely igazi irodalmi felfedezéseket is kínál az olvasónak: kötetben eddig még meg nem jelent írásokat.
„Egyszerre mintha csoda történnék” – írja Kosztolányi. És valóban, az ő szemében a karácsony maga a színtiszta varázslat. Hiszen az ünnep közeledtével a főváros kockakövein hirtelen „kivirul egy csodálatos, fantasztikus, vadregényes fenyőerdő”, és a „szívekbe őserdők templomi zúgását hinti”. A karácsony az aranyalmákkal, dióval díszített, kandallóban lobogó fával a költészetet, a poézist csempészi hétköznapi életünkbe. Ilyenkor fény gyúl a selyemszőnyeges szobákban éppúgy, mint a dohos alagsori lakásokban. De nemcsak ott, hanem az emberi szívekben is. Az ünnep tisztábbá, igazabbá teszi az embert, rányitja a szemét olyan dolgokra is, amelyek máskor rejtve maradnak előtte. -
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
Az 1920-as, -30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából eredt, és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. Végigkövethetjük az egész magyar nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák, fordulatos események révén.
A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… Az első halálos ítélet meghozatalánál még kicsit csikorog, de aztán minden úgy megy, ahogy azt tudjuk a történelemből. Nem forradalmi meggyőződése, hanem saját lelkiismeretének leküzdése, tehetetlensége elől való menekülés vágya juttatja ide. De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? -
új 2 munkanap
Anyjának Józseffalván kincsem vagy Zoltánka volt, apjának csak „a gyerek”. Az asszony szeretettel becézgette, és megpróbálta megvédeni a részeges, verekedős apától, ami a sok munka és az újabb kisgyerek mellett nem mindig volt eredményes. Muttinak és Fatinak pedig egyszerűen Zozó volt. Fati gyönyörű meséket mondott, tanítgatta, csodás játékokat készített neki, Mutti a kedvenc ételét főzte, és a saját maga készített csodás ruhákba öltöztette. Még szerencse, hogy Józseffalván jött a tűzvész! Bár Zozó nem tudta, hogy ez mit jelent, de hallotta, hogy emiatt nem kellett hazamennie, hosszabb ideig maradhatott keresztszüleinél. A tűzvészt szereti. Aztán jött a háború. Őt sem ismerte, de sokat hallott róla. Mindenfelé emlegették. A háború vonattal elvitte Muttit és Fatit. Hiába várta őket, nem jöttek érte. Később a háború azt mondta, hogy nekik is menni kell. Hosszú úton, sok napig utaztak. Amikor végre megérkeztek, akkor Mutti és Fati nem volt ott. A háborút nem szereti. VALAMIT KI KELL TALÁLNIA, HOGY ÚJRA ÉRTE JÖJJENEK! A regény a harmincas évek végén Bukovinában játszódik, majd azt követően a háborúnak az Ambrus család életére történő hatását mutatja be. Hogy éli meg a néhány éves gyermek, hogy az általa mindenkinél jobban szeretett székely-német keresztszüleit Sziléziába telepítik, majd fél évvel később neki szüleivel Bácskába kell költöznie.
-
új 2 munkanap
A Tóték című kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve. A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált. (“Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?”) Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: “Kedves Mariska, ha esetleg egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse főbe.” vagy ez: “Még senki se szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott.”
-
új 2 munkanap
“Kezdetben vala az Ige-n”, konstatálja az író, akinek hősei elszántan vetik bele magukat az élet-halál küzdelembe.
A regény egy XX. századi freskó, amelyen az Istenhez igazodó Mama és a szókimondó Nagymama a színfoltok.
A szereplők mind-mind a maguk igazát keresik, de az elbeszélés polifon harmóniája az élet elsőbbségét igazolja.
Az író semmi különösnek a különleges leírásával az alig valamit is különlegessé teszi; ez kétségkívül a legfőbb erénye. -
új 2 munkanap
A barátság okkal, a szerelem ok nélkül hal meg
Ez a regény a barátságról szól. És persze árulásról, megbánásról, feloldozásról. A helyszín egy Balaton-parti kis faluban álló kúria, amit hiába kereszteltek Menedékre, a történelem viharaiban nem teljesít túl jól.
Három fiatal, két fiú és egy lány él itt a háború után, akik a 20-as, 30-as években a ház ódon falai között töltötték a gyerek- és fiatalkorukat, és most egy minden tekintetben új világban kell helyt állniuk. Le kell nyelniük azt, hogy, ha az otthonukat nem is, de a strand kabinjukat elveszi az új rendszer, s a helység kisboltjában gond nélkül beállnak eléjük azok, akik korábban a Csengődiektől kunyeráltak munkát…
Rendhagyó hármasuk amúgy is számtalan szóbeszédre ad alkalmat a faluban, így nem csoda, ha a fiatalok útjai 56 után szétválnak – mindaddig, amíg sok-sok év után a véletlen ismét egymásba nem gabalyítja azokat. Miközben a három egykori jó barát megpróbálja tisztázni a múltat, kezdetét veszi egy amolyan sírós-nevetős időutazás, amit a Kádár-korszak és a gulyáskommunizmus dolcsevitája foglal keretbe, s ahonnan nézve már az is érthető, miért gondolta egy fél ország, hogy “Nekünk a Balaton a Riviéra”…
A Balatoni örökség az előtörténete a szerző nagysikerű Édesvízi mediterrán sorozatának, egyben befejező része a Balatoni Futárral indított, majd a Balatoni Menedékkel folytatott történelmi családregény-trilógiának.
-
új 2 munkanap
A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket.Talán ezért is van, hogy alakja számtalan művészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mű született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.
-
új 2 munkanap
-
új 2 munkanap
“Az élet, kedvesem, teljesség. Az élet, hogy egy férfi és egy nő találkoznak, mert összeillenek, mert olyan közük van egymáshoz, mint az esőnek a tengerhez, egyik mindig visszahull a másikba, alkotják egymást, egyik feltétele a másiknak. Ebből a teljességből lesz valami, ami összhang, s ez az élet. Ez nagyon ritka az emberek között. Te menekülsz ez emberek elől, mert azt hiszed, más dolgod van a világban. Én keresem ezt a teljességet, mert tudom, hogy semmiféle más dolgom nincs a világban.”
“Nyilvánvalóan a legjobb dolog, ha az embert karja között tartja valaki.”
A hős alakjában Giacomo Casanova, a hírhedt 18. századi csábító figurájának körvonalai sejlenek föl, a történetben pedig világosan kivehető a velencei kalandor életútjának néhány fordulata. A múlt azonban nemcsak Casanova történelmi személyisége révén van jelen a Vendégjáték Bolzanóban lapjain, hanem Giacomo emlékei révén is. Nemcsak az elbeszélő ereszkedik alá a történelem kútjába, hanem a főhős maga is szembesül múltjával, életének korábbi eseményeivel. Miközben a velencei ólomkamrák börtönéből szökve, szülőföldjéről elmenekülve rövid időre megpihen Bolzano kisvárosában, ismét találkozik hajdani vetélytársával, Párma urával, aki évekkel korábban egy párbajban súlyosan megsebesítette, majd feleségül vette Franciskát, akinek kegyeit mindketten elnyerni igyekeztek. Ahogy a történelem kísért a regény lapjain, úgy rémlik föl Giacomo előtt meghiúsult hódításának története. – Bengi László
-
új 2 munkanap
Mann-Schőner Gizella, azaz Gitta a keleti határszélen született, nem sokkal múlt tizennégy éves, amikor Auschwitzba került.
Sok beszámolót olvashattunk már külföldi túlélőktől, de Gitta Csengerből származik, és egyedülálló éleslátással írja le a határvidék közegét, akkori viszonyait.
Ortodox családban nevelkedett, édesanyja, édesapja, két kisöccse odaveszett a haláltáborban.
Gitta beszámol a táborban töltött mindennapjairól, és arról, hogyan lehetett túlélni a lágert.
A háború után is visszatért Magyarországra. Aztán megházasodott, gyerekei születtek, az 1960-as évektől az USA-ban élt. Fordulatos életútja jóformán az egész huszadik század kistükre. Benne van a kelet-magyarországi vidék szegénysége, a világháború hányattatásai és szörnyűsége, majd a békeidők gyarapodása – az emberi élet előre nem látható, nagy változásai.
Shiri Zsuzsa az ELTE történelem-szociológia szakán, majd a Tel-Avivi Egyetem film és televíziós tanszékének rendező-producer szakán végzett. 1992 óta él Izraelben, ahonnan 2003 óta tudósítja a magyarországi médiát.
