Benjamin Weaver, a zsidó származású egykori bokszoló kívülállóként él a tizennyolcadik századi Londonban. Arisztokrata kliensei megbízásából adósokat kutat fel és gaztevők után nyomoz. Gazdag részvénykereskedő fiaként a családjától távol él – egészen addig, míg meg nem bízzák azzal, hogy utánajárjon apja hirtelen és rejtélyes halálának. Weaver leereszkedik az angol részvénykereskedők csalárd világába, kávézók, kaszinók, elegáns szalonok, és bordélyházak közt ingázva folytatja kémkedését. Minél jobban belemerül a nyomozásba, annál sötétebb színben körvonalazódik előtte az igazság, míg végül rádöbben: ha nem vigyáz, menthetetlenül az apja nyomdokain halad tovább– valószínűleg a saját sírját ásva ezzel.

Lenyűgöző történelmi thriller, amelyben a szerző felvonultatja a korabeli London társadalmi rétegeinek képviselőit: spekuláló részvényügynököket, pitiáner tolvajokat, előkelő, ám megvesztegethető urakat, elvakult pénzembereket, koldusokat, színészkedő örömlányokat, tisztességes zsidó kereskedőket és családjaikat. Bepillantást nyerhetünk a tőzsdei ügyleteknek elsőként otthont adó kávéházak nyüzsgő és magával ragadó világába, s megismerhetjük a társadalom perifériájára szorult tolvajok, zsiványok, és álnok összeesküvők közkedvelt találkozóhelyeit, a londoni pubokat is.

Benjamin nem kis fába vágja a fejszéjét, amikor úgy dönt, annak ellenére, hogy többször is az életére törtek, folytatja a nyomozást. Egyetlen cél vezérli: lerántani a leplet a Déltengeri Társaság és a Bank of England ellentétéből fakadó, fondorlatos összeesküvésről, ami a egyébként az apja idő előtti halálához is vezetett. Ezen az úton ármánykodó cselszövők és cinkosokból lett ellenségek kísérik, valamint egy olyan csodálatos barát, aki humorával és éleslátásával derűt csempész főhősünk olykor meglehetősen viszontagságos kalandjaiba.

David Liss, az Egy kufár bosszúja című regény világhírű szerzője újabb lebilincselő történettel rukkolt elő. Magával ragadó, ördögi intrikával átszőtt, kalandos regény az angol értékpiaci krachot megelőző időkből, amelynek elolvasása után azon fog morfondírozni az Olvasó, hogy az azóta eltelt háromszáz évben vajon mennyi változás történhetett az értéktőzsdén…