Amalie ​Declouet-t jó ideje kétségek gyötrik. Mivel magyarázhatók férjének gyakori, szokatlan hangulatváltozásai? A férfi éjjelente odaadó, önzetlen szerető, nappal azonban mogorva, életunt és kedvetlen; mintha csak kicserélték volna. Amalie egyre inkább úgy érzi, hogy az ő érzelmeivel játszott összeesküvés középpontjában áll. Kit szeret ő tulajdonképpen? Ki vagy kik állnak a titok hátterében? És mi az a felkavaró érzés, ami férje unokatestvére Robert közelében keríti hatalmába őt?

“Robert magához ölelte az asszonyt, átkarolta a derekát, és az éjben szálló dallamra táncolni kezdtek. Amalie mélyet sóhajtott, s érezte, amint ereiben a zene ritmusára lüktet a vér. Álomszerű révületben keringőztek végig a fövenyen; lábuknál a hullámok kergetőztek, s Amalie szoknyája szinte repült a szélben. A sós tengeri levegő és az éjszaka lágyan körülölelte őket. Összefonódott testtel lebegtek, emlékek nélkül, s abban a percben nem számított sem a múlt, sem a jövő… Élet és halál részesei voltak, mert ismerték és átérezték a szerelem minden kínját és örömét. S mivel a sors kegyes, megtalálták, amit kerestek, élvezték az elviselhetetlen boldogság csendes kitörésének forró izzását, mely leborította őket, s alámerültek a sötétség édes, szelíd békéjében.