1940. szeptember 5-én reggel a második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség átlépte a trianoni békeszerződésben megállapított magyar-román határt, és ezzel Észak-Erdély 50 hónapra ismét Magyarország része lett. ABLONCZY BALÁZS könyve e bő négy év krónikája: bemutatja, miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, milyen eszközökkel próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, hogyan igyekezett megtartani, és végül miként veszett el újra.
A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a terület-visszacsatolások időszakának bemutatásában. A történész kötete az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar és román levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva tárja az olvasók elé e “kis magyar világ” történetét, valamint máig ható következményeit és tanulságait.
Ablonczy Balázs (1974) történész, az ELTE oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az egyesült államokbeli Bloomingtonban, 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él.
