Dallas ​Lawsonnak huszonnyolc éves koráig – egy rövid és nem is igazán heves románcot leszámítva – egyetlen szerelme volt csupán, a festészet.
A tehetséges, építész apja mellett kiváló szakemberré érett restaurátornő élete akkor vesz éles fordulatot, amikor apja elvesztése után, hogy ne váljon nincstelen földönfutóvá, elfogadja Lothar de la Talle gróf megbízását képtára kivételes kincseinek restaurálására. A gaillard-i kastély és különös, rejtélyektől övezett ura azonnal rabul ejti a józanságára, az érzelmek csábítását elutasító megfontoltságára büszke fiatal nőt.
Kíváncsisága, s olthatatlan vágya, hogy környezetében mindent – képet és embert is – restauráljon, jobbá tegyen, arra ösztönzi Dallast, hogy kiderítse: mi igaz a grófról hallott legendákból, valóban feleséggyilkos-e Lothar de la Talle, vagy csupán egy alaptalanul megrágalmazott, a rásütött bélyeget méltósággal viselő ember.
S ahogy oszlik a Chateau Gaillard lakóinak jellemét eltakaró homály, s megoldódik a száz éve eltűnt híres de la Talle smaragdok rejtélye, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá Dallas tévedése: nem az a józan, érzelmeit ésszel kontrolláló, megfontolt teremtés, akinek hitte magát, hanem szerelmes, boldogságra vágyó, és boldogságát kiharcolni is képes fiatal nő.