Marla, a szexi jogász alig várja, hogy valami izgalmas történjen az életében, bár Al Giraud, a sármos magándetektív barátnőjeként elég mozgalmasan alakulnak a hétköznapjai. Egy nap nyomtalanul eltűnik az egyik ingatlanközvetítő iroda munkatársa, és szárnyra kap a hír, hogy meggyilkolták. Marla és Al véletlenül látta, amint az illető együtt vacsorázott egy rendkívül vonzó külsejű férfival. A hűséges férj hírében álló Steve Mallard gyanúba keveredik, de Marla úgy érzi, hogy valami nincs rendben a vád körül. És az ösztöne még sohasem hagyta cserben… Nyugalmasnak addig sem mondható életük veszélyekkel teli hajszává változik, amikor egy lelketlen, semmitől vissza nem riadó bűnöző nyomába erednek, hogy bizonyítsák barátjuk ártatlanságát. Elizabeth Adler, a romantikus krimik nagyasszonya, Toszkána, Amalfi, Velence és Capri varázslatos tájai után San Diego túlfűtött nagyvárosi közegébe kalauzol el bennünket, ahol egy szerelmes nyomozó pár, életét kockáztatva, egy szövevényes bűnügy nyomába ered. Delejes erejű, frissítő és érzéki nyári kaland ez a nagysikerű regény.

Ekkor hallottam meg a sikolyát.
Leszegtem a fejem és úsztam, úsztam, ahogy csak bírtam, vad csapásokkal, őrült, rugdalódzó lábtempókkal. De még mindig messze voltam a stégtől. Próbáltam úszás közben előrenézni, de már túl sötét volt, a hold csak halovány pászmákat szórt, igazából nem világított.
Súrlódásszerű neszt hallottam, mintha vonszoltak volna valamit.
Hatméternyire lehettem a stégtől, többre semmiképp. Még gyorsabban kapálóztam. Perzselt a tüdőm. Némi vizet is nyeltem. Végre elértem a létrát. Megragadtam, felhúzódzkodtam, kikapaszkodtam a vízből. A stég még vizes volt az előttem kimászó Elizabeth-től. A ház felé pillantottam, de koromsötét volt, semmit sem láttam.
– Elizabeth!
Egy baseballütőszerű tárggyal gyomorszájon döftek. Kidülledt a szemem, összegörnyedtem a fájdalomtól. Nem kaptam levegőt. Újabb ütés ért, ezúttal a fejem tetején. Hallottam, hogy reccsen a koponyám, és úgy éreztem, mintha valaki egy százas szöget kalapálna a halántékomba. Megroggyantam, térdre roskadtam. Nem tudtam, hol vagyok, ki vagyok, csak azt tudtam, hogy védenem kell a fejemet.
Fölemeltem a karom.
A következő ütés, az utolsó, az arcomon ért.
Hanyatt vágódtam, vissza a tóba. Szemem lecsukódott. Megint hallottam Elizabeth sikolyát, ezúttal a nevemet sikoltotta, de hangját – minden hangot – gurgulázó suttogássá tompította a víz, ahogy elmerültem.

Dr. David Beck élete egy forró augusztusi napon örökre megváltozik, amikor feleségét, gyermekkori szerelmét brutálisan meggyilkolják. Az évek múlása sem enyhíti fájdalmát, képtelen feldolgozni imádott felesége elvesztését. A nő halálának nyolcadik évfordulóján azonban különös üzenetet kap, benne egy olyan szóval, amit csak ő és a felesége ismertek. Lehetséges volna, hogy Elizabeth mégis él? Beck lázas nyomozásba kezd, hogy kiderítse, mi az igazság, de az üzenet küldője figyelmezteti: ha kedves az élete, ne szóljon egy szót se… senkinek.

A krimi nagymesterének tartott Harlan Coben újabb lélegzetelállítóan izgalmas regénnyel lepi meg rajongóit. A Senkinek egy szót se sokak szerint az elmúlt évtized legjobb krimije, melyből nagysikerű, többszörösen díjnyertes film is készült.

Settenkedők. Vagy ahogy ők szeretik nevezni magukat: városkutatók, netán városi kalandozók. Ha valaki a Yahoo internetes keresőben beüti az “urban explorer” kereső kifejezést, egészen megdöbbentő mennyiségű, mintegy 170 ezer linket fog találni. A Google-ban még ennél is mellbevágóbb lesz az eredmény: 225 ezer cím. Logikusan tűnik a föltételezés, hogy egyik mögött se csupán egy személy áll – végül is miért hozna létre weboldalt valaki, akiben nincs valamifajta közösség utáni vágy. A 395 ezer cím tehát csoportokat takar, és ugyancsak logikus fölfedezés, hogy a sok, önmagát hirdető társaságon kívül szép számmal akadnak olyanok is, amelyek titokban akarják tartani létezésüket.