Ezernégyszázötvenegy. Világrengető események készülnek mindörökre megváltoztatni Európa sorsát. Az ifjú Mohamed szultán eltökélten készíti fel seregét az addig legyőzhetetlennek hitt Konstantinápoly elleni támadásra. A várost talán meg lehetne menteni, de ehhez a Nyugat nemzeteinek összefogására lenne szükség. Csakhogy királyai, fejedelmei ügyet sem vetnek a fenyegető veszedelemre, és pillanatnyi érdekeiknek megfelelően inkább sorsára hagyják a létéért küzdő, valaha hatalmas birodalom maradékát.

Egyetlen katonai erő marad, amely a szorongatott Konstantinápoly felmentésére siethetne, ám a belső széthúzás és a határokon túlról szőtt ármány megakadályozza, hogy Magyarország kormányzója hadjáratot indíthasson a Török Birodalom ellen. Sőt Hunyadi Jánosnak élete egyik legnehezebb döntését is meg kell hoznia ezekben a hónapokban: tartja magát esküjéhez és harcba indul a gyermek V. László kiszabadításáért, amivel lemondana kormányzói posztjáról, vagy elkezdi kiépíteni a Hunyadi-ház eljövendő királyi hatalmát.

Pető Zoltán most induló, rendhagyó hangvételű regénytrilógiájának első része Atilla fiatalságának éveibe viszi el az olvasót. Atilla még nem király. A dinasztia, a Sárkány-nemzetség, amely magát az ázsiai Hun Birodalom örökösének tartja, megosztott. A sokféle népet, törzset – köztük a korai magyar törzseket is – egyesítő birodalomban lázadások törnek ki a hun-perzsa háborús helyzet nyomán, azonban Atilla és Buda két nagybátyjuk, Ajbarsz nagyvezér és Rua király oldalán harcolva képes arra, hogy megszilárdítsa az egységet.
A hatalomért folyó harc, a nomád hadművészet cselvetésre épülő taktikáit is bevetve, meglepő fordulatokkal, árulásokkal és intrikával teli. Miközben a testvérek titkokat suttogó erdők, ködben úszó mocsarak mellett harcolva férfivá érnek, hűek maradnak a Tengri Ég Atyától eredő elhivatáshoz, amely a széthúzás és belső bomlasztás erőivel szemben az ősök bölcsességét és az isteni eredet tudatát helyezi előtérbe.
Atilla útját a hatalom felé a “fordított világból” származó misztikus látomások és kámok (táltosok) jövendölései kísérik. A fiatal Aetius, Róma későbbi hadvezére és Atilla legnagyobb ellenfele jelenleg még Rua király túsza. Atilla egyre tisztábban látja, hogy a nagy ellenfél a jövőben Róma lesz, és miközben Rua ordujában megismerkedik Aetiusszal, egy hadjárat során pedig a római stratégiával és a kereszténységgel is, felkészül a kámok által látott és megjósolt jövendőre.
Pető Zoltán mesterien ötvözi a történelmi eseményeket, csatákat az ázsiai szkíta-hun mitológiával és hagyományokkal, ezáltal regénye az olvasót egy kalandokkal teli, misztikus, késő ókori világba repíti.