A mű lényege az “egész” szemlélete: az egész emberrel, az egész rajz­zal foglalkozunk, a részjelenségek is csak a nagy egészben nyerik értel­müket. Ma már az egyes jegyeknek nem lehet izoláltan jelentést tulaj­donítani, mindig az összképet célszerű figyelembe venni, beleértve az előtörténetet és a rajzolás közben megfigyelhető viselkedést is. A nehéz feladatot segítik a könyvben bemutatott mintázatok.

Ez a mű gyakorlati kézikönyv, melyben az olvasó támogatást találhat felmerülő kérdéseihez. Ebben gyakorlatok, elemzési példák és 1256 rajz, illetve festmény segíti, mely összesen 25.000 képből került kiválasztásra. Tudományos szempontból a könyv három újdonságot tartalmaz, melyek a szerző által kidolgozott számítógépes vizsgálati módszerből szár­maznak: (1) új taxonómia, (2) új értelmezések, (3) mintázatelemzés.

A könyv első kiadása óta a hétlépéses képelemzési módszer (SSCA, Seven-Step Configuration Analysis) tananyaggá vált az összes hazai pszichológusképző egyetemen és más felsőoktatási intézményekben, a környező országokban és távolabb. A könyv idegen nyelvű fordításá­ról pozitív recenziót írtak a szakterületet vezető német, francia, angol, amerikai, izraeli, orosz, brazil, kínai, török, görög, luxemburgi kutatók és egyetemi tanárok. Száznál több hazai felsőoktatási kurzus irodalom­jegyzékében szerepel, több tudományos szimpózium témája volt és posztgraduális képzések épülnek rá. A jelen könyv mindmáig a módszerről szóló legfontosabb alapmű maradt, amely nem helyettesíthető más szakirodalmi forrásokkal.

Vass Zoltán könyve a projektív rajzok pszichológiai értelmezéséről szól. A témával sokan foglalkoztak már. Amivel ez a könyv újdonságként egészíti ki a rajzvizsgálat irodalmát:

Hogyan elemezzük lépésről lépésre a rajzokat?
Mit figyeljünk meg a rajzokban és a vizsgált személy viselkedésében?
Milyen alapelvek segítenek bennünket a rajzok megértésében?
Hogyan kerüljük el a szótárszerű elemzést mintázatelemzés alkalmazásával?
Melyek ezek a konfigurációk?
Hogyan mutatja be a rajzvizsgálatban megfigyelt viselkedés a vizsgált személy viselkedését más élethelyzetekben?
Hogyan érthetjük meg a rajz “esszenciáját” megfigyeléseink összegzésével?