261–271 / 271 találat
-
Antikvár 2 munkanap
Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött „védett zónák” egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét – ők a címben szereplő „védett férfiak”.
A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető.
A doktor – és általában a férfiak – szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.
A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé -
új 2 munkanap
Szabad-e végrehajtani az új, kegyetlen hatalom parancsait ott, ahol ez csak a szélsőséges politikai érdekeket szolgálja? Ez a súlyos dilemma gyötri a fiatal Wilfried Wilst, aki nem sokkal Belgium 1940-es megszállása után csatlakozik az antwerpeni rendőrséghez, hogy elkerülje a kötelező munkaszolgálatot. Csakhogy most épp azok letartóztatásában kell segédkeznie, akiknek az “új rend” a létezését sem tűri el, és miközben kollégája és barátja, Lode menteni próbálja a zsidókat, más ismerősei készséggel kiszolgálják az ország aktuális urait. Mindkét fél a maga oldalára akarja állítani, és a pártatlanság illúziója egyre kevésbé fenntartható: Wils, aki legszívesebben mindenek fölött állna, akaratlanul is részesévé válik a XX. század múlhatatlan botrányának…
Hol húzódik a határvonal a politikai-hatalmi téboly passzív szemtanúja és aktív cinkosa között? Megvédhetjük-e magunkat a történelem által ránk kényszerített radikális döntésektől, és megóvhatjuk-e az eljövendő nemzedékeket tetteink következményeitől? Ilyen kérdéseket feszeget Jeroen Olyslaegers egyszerre kíméletlen és szórakoztató regénye, amely fanyar humorral és bravúros nyelvezettel eleveníti fel a második világháború már megannyiszor körüljárt, mégis újabb és újabb számvetésekért kiáltó őrületét.
JEROEN OLYSLAEGERS (sz. 1967) belga dráma-, regény- és újságíró, a kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Színműírói munkásságáért 2014-ben megkapta az Edmond Hustinx Díjat. 2016-ban megjelent, Védőr című regénye számos rangos elismerésben részesült, többek között az Ultima Díjat (2016), valamint a legjobb németalföldi szépirodalmi műnek járó Fintro Literature Prize zsűri- és közönségdíját (2017) is elnyerte. Magyar nyelven jelen regénye olvasható először.
-
Antikvár 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
-
új 2 munkanap
-
Antikvár 2 munkanap
A könyvbe neves műfordítók munkái kerültek válogatásra, amelyek méltán reprezentálják Rimbaud költészetét. Mindegyik fordítónak megvan a maga jellegzetes hangja, így a kötet érdekessége, hogy egy-egy vers több költő tolmácsolásában is megszólal, akárcsak a már megjelent Villon összeállításban.
-
Antikvár 2 munkanap
“Az alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tűzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék…”
-
új 2 munkanap
A huszonkét éves újságírónő Angliából Manhattanbe költözik. Magányos, önsebző és bulimiás, hangulatingadozásai pedig már túlmutatnak egy művészi különcségen. Öngyilkossági kísérlete után egy zsigeri optimizmust sugárzó pszichiáternél, Dr R-nél találja magát, akinek elegáns rendelőjében eleinte feszeng ugyan, ám az orvos elfogadásának köszönhetően hamarosan mély és bizalmon alapuló orvos-páciens kapcsolat alakul ki közöttük. Állapota hírére családja pánikban gyűlik köré, a fájdalom szélviharként sodorja magával, de az írást, az alkotást soha nem hagyja abba.
Az ezt követő nyolc évben Dr R lett a támasza: felismerte és kigyógyította a depressziójából, míg végül Emma abbahagyta az önsebzést, és megszabadult a bulimiától is.
Amikor egy nap időpontot szeretett volna kérni orvosától, nem tudta elérni. Meghalt. Éppen akkor, amikor talán a legnagyobb szüksége lett volna rá: szenvedélyes és tartós boldogságot ígérő párkapcsolata zátonyra futott. Ekkor Dr R tanácsát megfogadva szavakba öntötte fájdalmát.
A kötetben ez a nyolc év elevenedik meg: mesél a mindennapokról és a szakmai sikerekről, bogaras de szerethető szüleiről, nővéréről, és visszaemlékezik a különböző férfiakkal kialakított, leginkább fájdalmasan végződő kapcsolataira. Saját életútjának elfogulatlan és kíméletlen bemutatásával – valamint a néhai pszichiátere feleségével, tanárával és korábbi pácienseivel váltott e-maileken és blogbejegyzéseken keresztül – állít emléket annak a pszichiáternek, akinek, számtalan más beteghez hasonlóan az életét köszönheti.
-
Antikvár 2 munkanap
“Radzinszkijjal beszélgetve az embert zavarba ejti a lehetséges témák bôsége. Kérdés lehetne az is, hogy elsôsorban minek tekinti önmagát: történésznek, drámaírónak, regényírónak vagy televíziós személyiségnek, hiszen láthatóan mindegyik szerepben otthon érzi magát. És mintha a történelemben is mindenütt otthon lenne. Legutóbbi, magyarul megjelent könyvében, a Volt egyszer egy gáláns évszázadban például az elsô írás II. Katalin cárnôrôl és Tarakanova hercegnôrôl szól, a második Casanováról, a harmadik Mozartról, a negyedik a nagy francia forradalom leghíresebb hóhérjáról, de korábban írt ókori tárgyú műveket is, most nemrég Rettegett Ivánról jelentetett meg egy kisregényt.” M. Nagy Miklós, ÉS
-
új 2 munkanap
1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll.
A német csapatok könyörtelenül nyomulnak előre a Don felé – ha elérik a kaukázusi olajmezőket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti.
Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bűnözőkből és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetőosztag – a Holtak – tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tűnő német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja őket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az első szerelmet.
Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következő része a vér áztatta orosz sztyeppéktől a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslő ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története. -
Antikvár 2 munkanap