Cherche la femme! Ez a mondás az amerikai elnökökre is igaz. Csaknem mindegyik mellett ott állt egy határozott és odaadó feleség, aki a korszellemnek megfelelő eréllyel szólt bele a politikába. Andrew Johnson eredeti foglalkozása szabó volt, s magas posztjára emelkedve is mindenben kikérte felesége, Eliza tanácsát. Abigail Fillmore-t úgy ismerte meg leendő férje, hogy tőle tanult egy felnőtt iskolán. De nem tudott meglenni szoros partnerközösség nélkül Woodrow Wilson sem, érdekes módon mindkét nejével. Mások – és ez a kivétel – nem sok beleszólást engedtek döntéseikbe, például a híresen zárkózott Calvin Coolidge. Nemritkán a férj hűtlenkedése – mennyi a hűtlen elnök! – indította arra a feleségeket, hogy a közéletben és a hatalomban keressenek kárpótlást. Eleanor Roosevelt elsöprő sikerrel tette, Hillary Clinton megosztotta Amerika népét, bár az ő sorsa még nyitva áll. Jacqueline Kennedy az ország üdvöskéje lett. Mennyi szomorúság a köz lelkes szolgálata mögött! Mintha elnököknek és elnöknéknek több jutna a rosszból is, mint a jóból (tán igaza van a goethei soroknak a mindent megadó istenekről). Hogy a védőoltások felfedezése előtt sok gyermek halt meg a népes családokban, mindennapos tragédia lehetett. Ilyen érte Mary Lincoln Toddot, aki szeánszokat rendezett, hogy így „beszélgessen” tífuszban elhunyt fiával. Jane Pierce elhunyt kisfiának írt leveleket a túlvilágra. A bajt esetében nem a kor nyomorúsága diktálta: a gyereket a vonat ütötte el. Leukémiában halt meg Barbara Bush kislánya, aki napok alatt fiatalon őszült meg a betegágy mellett. Sok a félrecsúszott felnőtt a gyerekek között: alkoholista, öngyilkos, anyaszomorító. Mégis fel kell figyelnünk rá, milyen hallatlan erővel viselte sorsát vagy lett úrrá a nehézségeken a legtöbb first lady. Frances Cleveland, amikor időlegesen megvakult, Braille írásra tette át a világirodalmat. Betty Ford saját kábítószer- és drogfüggőségét úgy gyógyította, hogy alapítványt hozott létre a szenvedélybetegek megsegítésére. Milyenek voltak ezek a nők? A többség tanultabb az átlagnál, a korai időkben gazdag ültetvényes lány, s később is a felső tízezer elkényeztetett gyermekei, esetleg ünnepelt színésznők, mint a két Reagan-feleség, Nancy és Jane Wyman. De Pat Nixon például bányász lánya volt, hozzászokott a nélkülözéshez és az önfegyelemhez, aminek nagy hasznát vette first ladyként. És bár azt szokás mondani, Amerika viszonylag kevés háborút látott, az ország első asszonyainak ebből is bőven kijutott. Grant és Eisenhower neje katonai kaszárnyákban nevelte gyermekeit. Sok feleség férje után ment kiküldetésébe. Akadt, aki élvezte, akadt, aki szenvedett tőle. Louisa Adams Oroszországból utazott férjéhez a napóleoni háborúk sújtotta Európába, a bányászmérnök diplomás Lou Hoover boldogan fedezte fel a kínai kultúrát párja oldalán. Hát igen. Keresd a nőt a férfi mögött, és fordítva. Sokféle nő és sokféle férfi portréját olvashatjuk mulattató anekdotákkal megtűzdelve bő két évszázad amerikai történetének kavargásában.