Ozirisz szent fája, az abüdoszi templomban féltve őrzött és gondozott akácia sorvadozni kezd. III. Szeszósztrisz fáraó hamar felismeri a veszélyt: ha az Élet Fája – amely a feltámadt Ozirisz életerejét és Egyiptom egységét jelképezi – kiszárad, az országban fölbomlik a rend, ínség üti fel a fejét, és alapjaiban rendül meg a fáraó hatalma.
Iker, a Maatot, az igazságot megalkuvás nélkül kereső, ifjú írnoknövendék akaratán kívül kerül az ország vesztére törő, sötét erők markába. Miután egy végzetes tengeri úton majdnem megölik, életét a rejtély megoldásának szenteli. Sorsát egy láthatatlan kéz vezeti, amely rendre megóvja a nagyobb veszélyektől. Lehet, hogy a titokzatos védelmező egy gyönyörű papnő, aki rabul ejtette Iker szívét?
Hogyan kapcsolódik össze a fáraó harca és Iker igazságkeresése az Egyiptom létéért folytatott küzdelemben? Minderre választ kapunk Jacq fordulatos, mitologikus elemekben bővelkedő, négykötetes regényciklusából.

Christian Jacq (1947) francia egyiptológus, író, több mint húsz történelmi témájú mű szerzője. Érdeklődése már kamaszkorában az ókori Egyiptom mágikus, rejtélyekkel teli világa felé fordult. Tizennyolc éves korára nyolc regény kéziratát készítette el, de az igazi áttörést csak az 1987-ben megjelent Champollion, az egyiptomi hozta el neki. Írásaiban Jacq, az egyiptomi magaskultúra szerelmese, mesterien szövi egymásba a történelem, a misztériumokra épülő, mindent átitató egyiptomi vallás és a sokszor gyarló emberi törekvések szálait. Töretlen népszerűségnek örvendő regényei mára huszonöt országban jelennek meg.