Kevés ​író örvend olyan nagy népszerűségnek minden olvasógeneráció körében, mint a modern detektívregény atyja, Sir Arthur Conan Doyle. Halhatatlan hősét, Sherlock Holmest, a kérlelhetetlen logikájú magánnyomozót egy évszázada tisztelik és szeretik szerte a világon. A Sherlock Holmes-történetek sok száz kiadást értek meg, a belőlük készült színdarabokat, filmeket, televíziós feldolgozásokat számba venni is szinte lehetetlen. Conan Doyle azonban nemcsak krimiket írt: drámákat, értekezéseket, történelmi regényeket is. Utóbbiak közül kiemelkedik A nagy árnyék, amely éppoly fordulatos és izgalmas, mint a legkiválóbb Sherolck Holmes-novella.
A nagy árnyék, mely egykor egész Európára rávetült, a rettegve tisztelt világhódító, Bonaparte Napóleon árnyéka. A „korzikai” sok millió ember életét változtatta meg a múlt század elején – e regény szereplőinek életét is.
Jack Calder és Jim Horscroft, a két gyermekkori barát egy kis faluban élnek Skócia és Anglia határán, s mindketten fülig szerelmesek a szép Ediebe: őszintén remélik, hogy elnyerik a leány kezét. Ám a faluban feltűnik egy titokzatos idegen, akinek sem a kora, sem a foglalkozása, sem a neve nem állapítható meg, csak annyit lehet tudni róla, hogy rengeteg pénze van, művelt, világlátott katonaember, aki a svéd királlyal levelez.
Egyszer csak híre jön: a száműzött Napóleon ismét Párizsban van. Hőseink pedig rövidesen egy kis belga faluban találják magukat. A neve: Waterloo…